Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)

1947-08-15 / 33. szám

zempléni; „BARÁTSÁG“ 3 A választási harc harmaáik vasárnapja: Ellene vagyunk minden erőszaknak, az emberi szabadságért küzdünk A földtulajdon különös védelem alatt áll Vasárnap löbb mint háromszáz nagysikerű és hatalmas tömegeket felsorakoztató választási gyűjést tartott a szociáldemokrata párt. Pártunk vezetői közül Szakasits Árpád elvtárs Dorogon, Ries István Sopronban, Kéthly Anna Kaposvárott, Bán Antal Pécsett, Rónai Sándor Szikszón, Marosán György elvtárs pedig Diósgyőrött ismertette a párt eddigi politikáját és a jövőre irányuló célkitűzéseit. Béke, jólét, biztonság e három szóban elfér progra­munk, mondotta Szakasits Ár­pád elvtárs Dorogon. Ellene vagyunk minden erőszaknak és törekszünk a közmegegyezés szel­lemében működő önkormányza­tok megteremtésére, mert ez a demokrácia szilárd alappillére. A demokráciához tartozik a nemzeti szabadság és független­ség nagy kérdése is. Mi nem törekszünk pro- letárdiktarurára, sem másfajta diktatúrára és nem kell védekeznünk a Szovjetunió ellen sem, amely védelmezője a kis nemzetek függetlenségé­nek és szabadságának. Gazdasági demokrácia nélkül nincs igazi demokrácia. Ezt szol­gálja a 3 éves terv. • A földtulajdon nemcsak érintetlen, de különös Július 29-én megkezdődött a 20 éven felüii polgárok összeírása az aug. 31-ére kitűzött választásokra. Augusztus 3-ára az összeírások elkészültek és azóta lázasan folyt - a munka, hogy megállapítsák, ki­nek van választójoga és elkészít­sék mind a jogosultak, mind a jogusulatlanok névjegyzékét. Augusztus 11 -éré pontosan el­készült a lista, amely a város­háza irattárában (9. sz. szoba) mindenki számára megtekinthető. Az összesített lista adatai alapján Sátoraljaújhelyben a választásra jogosultak száma 7481. A meg­szigorított választójogi törvény alapján 1151 polgár választójoga ellen merült fel aggály. Ezek ke­rültek a jogosulatlanok listájára. Mit mond a közp. összeíró bizottság A Szociáldemokrata Párt vá­lasztási irodájába sok elvtárs jött be és sérelmezte kizárását, hivat­kozva arra, hogy a kizárási ok Iégbőlkapott és nem felel meg a valóságnak. A panaszokkal és sérelmekkel kapcsolatban kérdést intéztünk dr Orosz Györgyhöz, a központi összeíró bizottság elnökéhez. Az ilyen gyors és hatalmas munka közben — mondta dr Orosz György — mindég akad­nak tévedések, hiányok, elnézések. A központi összeíró bizottság azonban őrködik a választás tisz­taságán, korrigálni fogja a téve­déseket és mindenki választójog­hoz jut, akit a választójogi tör­vény kategórikusan ki nem zár. A demokrácia ellenségei azonban ne számítsanak választójogra. Több a szavazó a sárospataki kerületben, mint 1945-ben volt A hivatalos jelentések alapján megállapítható az az érdekes tény, hogy védelem alatt áll. Min­denképen segíteni fog­ják az újgazdákat, a kis- és törpebirtokosok száz­ezreit, hogy megerősöd­jenek. Elő akarjuk segíteni a magán- gazdálkodás, valamint az állami és szövetkezeti gazdálkodás har­monikus összeilleszkedését. Őr­ködünk, hogy a választási szö­vetség valóban szövetség marad­jon és a megállapodásokat min­denki tartsa be .becsületesen. Kéthly Anna és Marosán György Kaposvárott és Diósgyőrött kü­lönösen hangsúlyozták, hogy a szociáldemokrata párt becsülettel és tiszteséggel akarja elnyerni a szavazatokat, ezért magatartása józan, okos, reális a választók mindenfajta kategóriájával szem­ben. Bán Antal és Rónai Sándor elvtársak hangoztatták, hogy olyan parlamentre van szükség, amely képes lesz a 3 éves terv végrehajtására. A szociáldemo­krata párt nemzetközi kapcsolatai réven olyan gazdasági és keres­kedelmi szerződéseket lehetett megteremteni, amelyek biztosí­tani fogják a magyar ipar, mező- gazdaság fellendülését és ezzel a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Dr Ries István leszegezte: mindkét munkáspárt a maga külön hivatását csak önállóan tudja betölteni, ezért nevetséges egyesülésről beszélni. a tömegek előtt diszkreditálják a demokráciát. Mint ahogy ezt 1945 után tették. Végül azért is jajon- ganak és üvöltenek, mert már eleve beállították magukat a kár­örömre, hogy a demokráciát tu­lajdon ajándékával fúrják majd meg, hogy ez nem sikerült, vala­mennyien mártírok és az „igazi demokráciát“ reklamálják. Nem, a demokrácia nem haj­landó többé a baleki szerepre. A demokrácia nem nyújthat többé eszközt önmaga ellen olyanoknak, akik sohase akartak demokráciát és a jövőben se akarnak. A de­mokrácia nem hajlandó többé vállalni azt, hogy tétlen kezekkel tűri, amikor mások tőrrel támad­nak rá, csak azért, mert a fasisz­ták csakis ilyen arculatúnak haj­landók elismerni a demokráciát. Hitler legélesebb érve az volt a demokráciákkal szemben, hogy demokratikus választások útján került uralomra és ma már egész világ látja, hogy ez volt a weimari alkotmány leggyászosabb teher­tétele, De mindezektől eltekintve, nem teheti, mert az 1945-ös kel­lően nem méltányolt nobílitás éppen elegedő keserű tapaszta­latot nyújt erre. Ezért hát a felháborodás tor­nádója, ezért a nagy jajongás, amelynek hullámai ugyan nem hatolnak fel az égig, de eljutnak a polgári lapok szférájáig. Ezek aztán feldagasztják és a valót­lanságok ezerszeres túlozásával átadják a külföldi sajtó ama ré­szének, amely folytonosan és cél­tudatosan „tiszta választást“ re­klamál tőlünk. Mintha bizony azok az országok, amiket ezek a jezsuita diplomáciára beállított lapok képviselnek, nem gyomlál­ták volna ki közéletükből a fasiz­musnak ugyanazt a bujkáló utó­védjeit és a reakció lesípuskásait, akiket mi most, sajnos elég ké­sőn tessékelünk ki politikai éle­tünkből. A polgári lapok azonban kész­séges tudósítói munkálataik köz­ben jól tennék, ha kellő objekti­vitással tájékoztatnák a külföldet arról is, hogy az egymásra kö­vetkező u. n. polgári érák alatt mint ütötték el a dolgozók száz­ezreit szavazati joguktól, miként kötötték ezt a legelemibb pol­gári jogot a dolgozóik számára elérhetetlen vagyoni cenzusok­hoz, mikép formálták meg min­denkori szavazati törvényüket olyformán, hogy az kifelé minél tetszetősebb legyen, a valóságban azonban kétségtelenül biztosítsa az úri oligarchia és a polgári nagykapítalizmus feltétlen győ­zelmét, Végül azt se kellene ki­felejteniük tudósításukból, hogy Magyarországon még alig néhány évvel ezelőtt a — egypár egé­szen nagy város kivételével — csendőrszuronyok árnyékában állított urnák előtt csakis nyílt szavazással „érvényesíthette“ a nép politikai jogait. Az objekti­vitásnak ez volna a kötelessége, főleg éppen a külfölddel szemben, ám e mondvacsinált bolhászás és hibafelnagyítás nagyon is érthető fogalomzavar következtében azt tartja „demokratikus" kötelessé­gének, hogy néhány bujkáló fa­siszta-ügynök ártalmatlanná té­telének feltúlozásával igaztalanul és büntetendő mértékben csor­bítsa demokráciánk presztízsét és külpolitikai hitelünket. A feldagasztott felháborodási viharban tehát ez a legfelhábo- ritóbb, kérem ... l.m. Zemplén vármegyében vasárnap húsz községben volt nagyszámú hallgatósággal népgyűlés. A nagy érdeklődést kiváltó gyűléseken dr Berényi Sándor alispán, Csapiár Péter központi kiküldött, Bondor József m. titkár, Kovászn^y Rezső, Dankó István, Hernádi Ferenc, Kiss Kálmán és Szűcs István elvtársak ismertették a szociáldemo­krata párt programját. Hétezeröfszáz a szavazók száma Sátoraljaújhelyben Sárospatak községben 1945- ben a szavazók száma 5648 volt, míg 1947-ben a számuk 5870. Ezenkívül 270 áll petíció alatt. Tolcsván 1945 ben 1430, jelen­leg pedig 1479 szavazó van. A peticionáliak száma 71. Tiszakarádon 1945-ben 2247 szavazó volt, most 2430, A ké­tes 79. Hercegkúton 1945-ben 502, je­lenleg 579 a szavazók száma a megpeticionált 24-en kívül. Bodroghalász 287 régi szava­zóval szemben most 365 szava­zóval választ. A kifogásoltak száma mindössze 4. Végardó-. 1945 ben 567, 1947­Ez felháborító, kérem... A választói jegyzék megtisztí­tása viharos nyugtalanságot kel­tett az „érintettek" táborában. A koalíciós pártok vezetőembereit úton-útfélen megállítják felhábo­rodott emberek, akik sértett ön­érzettel, hangosan méltatlankodva tiltakoznak: — Ez felháborító kérem ! Meg- i vonták tőlem a szavazati jogot, j Tőlem, aki közismerten demokrata voltam egész életemen át. Tőlem, aki. . . stb. Az útjukban feltartóztatott bal­oldali vezetőemberek kissé döb­benten állnak ezekkel az ismét­lődő önérzeti viharokkal szemben. Ők ugyanis nagyon jól tudják — ahogy ezt lapunk más helyén hi­vatalos adatok alapján is közöl­jük — hogy a kiselejtezettek száma elenyészően csekély a szavazók nagy tömegéhez képest, tehát semmíkép se indokolt ez a han­gos demonstráció. Egy ilyen tisztogató akciónál természetes, hogy ártatlanok, vagy félbűnösök is felkerülnek a kiselejtezettek listájára, bizonyos ben 686- A törlésre kijelöltek -száma 21. Olaszliszka 1120 régi szavazó­val szemben most 1578 van. A kétesek száma 86. Végül közölhetjük az egész vármegyére vonatkozó adatokat, amelyek szerint szavazásra jogo­sultak száma 74.910, a kizártak száma 4895. * Pártunk választási irodája (Rá- kóczi-utca 2) éjjel-nappal dolgo­zik, hogy a tévedésből, hanyag­ságból vagy akár rosszindulatból választójogától megfosztott elv­társaink megkapják jogaikat. Küz­döttünk a választójogért, őrkö­dünk a választások tisztasága fe­lett, amelyet tudatlan vagy fele­lőtlen elemek iti-ott meg akarnak zavarni. azonban az is, hogy ezek ügye igazságos tisztázást nyer a feleb- bezési tanács plőtt. Elvégre a koalíciós pártok egyikének se érdeke, hogy igazán, makulátlan múltú, valóban demokratikus ér­zületű embert megfosszanak vá­lasztói jogától, hiszen ezzel csak önmagukat károsítanák. De saját­ságosán nem azok a legfelhábo- rodottabbak, akiket valóban sé­relem érhetett. Azok folyamodnak éppen a hangos felháborodás leg­felsőbb regisztereihez, akiknél a választói jog megvonása valami­lyen jól elrejtett és idők folyamán begyepesedett szépséghibáról rántja le a leplet. Most pedig csak azért jajonganak a nyilvá­nosság bevonásával, hogy ezzel alibit szerezzen maguknak. Azok trombitálnak „sérelmükkel" a leg­fülsiketítőbben, akik a nékik könnyelműen kiutalt szavazatijog segítségével be akarták csem­pészni ellenforradalmi ügynökei­ket a parlamentbe, hogy elgán­csolják a forradalom továbbha­ladását, a hároméves tervet, el­lenzékieskedésükkel tétlenségre kárhoztassák a kormányt és így A szociáldemokraták békét, jólétet és biztonságot akarnak. Szavazz rájuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom