Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)
1947-08-08 / 32. szám
Nem történt különös dolog Peyer Károllyal és társaival — csak egyszerűen helyükre kerültek. Már régen elvesztették gyökerüket a magyar munkásmozgalomban s csak erőltetett hagyománytisztelet tartotta vissza a szociáldemokrata dolgozókat attól, hogy az ideológiai elszakadást valóban gyakorlattá is tegyék. Peyer Károly fáradt, öreg ember, annak idején sokat is dolgozott — szentimentalizmus vett erőt a Szociáldemokrata Párt 35, kongresszusán, mikor emlékezetes memorandumuk végső következményeit nem vonta le. A Szociáldemokrata Párt egyik legrégibb és legbecsületesebb vezetője akkor azt mondta, hogy ha róla hozna a pártgyűlés ilyen határozatot, úgy ő félórán belül főbelőné magát, Peyer nem lőtte főbe magát — az öngyilkosságnak más és dicstelenebb formá- • ját választotta. Mert azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy aki a munkásmozgalomból átáll az ellenkező oldalra: politikai halott lesz. Soroljuk fel a példákat erre? Nem szükséges, ne bolygassuk a halottak nyugalmát — vagy nyugtalanságát. Peyeré- ket sem bolygatjuk, s nem bolygatja ezt a magyar munkásság sem. Lerázza magáról emléküket s rövid idő kérdése és már sokan tudni sem fogják, ki volt Peyer Károly. Mert, hogy ki Györki Imre vagy Pozsgay Gyula — azt már ma sem tudják. Ne velük foglalkozzunk most, amikor választásra készülünk, s amikor a magyar demokráciáért döntő harcban állunk a magyar múlt ittmaradt lovagjaival. Persze, _ hogy voltak mindenütt szövetségeseik, voltak mindenütt »beépített* embereik, akik tudva vagy öntudatlanul igyekeztek gyengíteni a sorok egységét. Régi és döntő parancsa a szocialista mozgalomnak, hogy a kisebb érdeket fel kell áldozni a nagyobb érdeknek. Itt ma egy döntő és a magyar munkásosztály sorsát eldöntő érdekről van szó: ez a demokrácia megerősítése, megszilárdítása, az ellenforradalom végső leverése. Aki harc közben azt nézi, hogy elég fényes-e a kardja, hogy »szabályosé* a zubbonya — az megállítja az egész rohamot, fékezi a lendületet, s győzelem helyett csatavesztésre készül. Aki 1947-ben felveti a kérdést, hogy fel kellett-e oszlatni az összeesküvőkkel, reakciósokkal teletűzdelt, munkaképtelen nemzetgyűlést (csak azért, mert ott volt mandátuma) — annak fogalma sincs a magyar dolgozók érdekéről és viharos követeléseiről. Mert a nemzetgyűlést elsősorban a dolgozó tömegek ellenállhatatlan követelésére kellett feloszlatni — még akkor is, ha arról néhány képviselő kimarad —, sőt éppen azért, hogy kimaradjon. S az, aki magát egykor, sőt még ma is szocialistának vallja, talán megtanulhatott volna any- nyit Kunfi Zsigmondról és Róni Zoltánról, hogy soha nem tartoztak semmiféle polgári párthoz. S talán tudhatna annyit, hogy a 2 ZEMPLÉN» „BARÁTSÁG“ munkásmozgalom e szent mártírjainak a nevét ne vegye valótlanságok fedezésére a szájára* Kívánja Peyer Károly, hogy nyilvánosságra hozzuk, miként nyilatkozott róla éppen Kunfi és Rónai? Nem tesszük, mert még így sem hozzuk kapcsolatba a mi nagy halottainjí nevét ezekkel a nagyon kis, törpe halottakéval, A magyar munkásmozgalom,kitörli emlékéből azoknak a nevét, akik a veszedelem idején elfordultak tőle, szembefordullak vele — s az ellenséget segítették. Peyer Károly, s azok a kevesek, akik vele mentek, tulajdonképen csak deklarálták magukat. Nem a Radikális Pártról van szó, az bennünket nem érdekel — róluk van szó, akik le tudtak szállni a dolgozók nagy közösségéből a nagytőke sivárságába, akik kicsinyes, önző hiúságból elszakadtak az egyetlen igaz hivatástól, a dolgozók felszabadításának magasztos eszméjétől. Erre csak az képes, aki soha meg sem értette, hogy miről van szó. Veszteség nem ért bennünket, csak tisztábbak és egységesebbek lettünk — a túloldaltól pedig nem irigyeljük Peyeréket, erről mindenkit biztosíthatunk. Rónai Sándor elvtárs a zempléni választókerület listavezetője másfél éve irányítja a kereskedelemügyi minisztériumot Sorozatos és előnyös külkereskedelmi szerződésekkel biztosította a 3 éves terv sikerét Két esztendeje annak, hogy a demokratikus magyar kormány minisztere lett Rónai Sándor elvtárs kereskedelemügyi miniszter, a zempléni választókerület listavezető nemzetgyűlési képviselője. 1945 júliusában a legnehezebb időben vette át a köz- ellátásügyi tárcát, majd ugyanez év novemberében az újonnan megalakult Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium élére került. A hadifogoly és kiutasított kereskedőkért A belkereskedelemben a kereskedők érdekeit figyelembe véve, minden kereskedelmi probléma megoldásába bevonta az érdek- képviseleteket. Megindította az iparigazolványok felülvizsgálását, hogy megtisztítsa a kereskedői szakmákat az oda nem való kon- jukturális elemektől. Gondoskodott arról, hogy a visszatért hadifoglyok üzlethelyiségüket visszaigényelhes sék, valamint lehetővé tette, hogy a Csehszlovákiából hazatért magyarok itthon ismét folytathassák kereskedői tevékenységüket, vagy a kereskedelemben helyezkedhessenek el. Rendeletet dolgozott ki, hogy megszüntesse a magántulajdonban lévő vásártartási jogokat. Az ipari és kereskedelmi jellegű kiállítások megrendezését pedig a közelmúltban felállított Áruminta- vásári és Kiállítási Tanács és Központ jogkörébe utalta, hogy ezzel biztosítsa a vásárok egységes és nívós merendezését. A kereskedelmi szerződések egész sora Rónai elvtárs irányításával a legnehezebb időkben elinduii a magyar külkereskedelem is. Első1 nek a Szovjetunióval kötöttünk árucsereforgaimi megállapodást és az ezt követő áruszállítások nyomán a már megindult magyar ipar és kereskedelem gazdaságilag tárgyalóképes lett a többi országokkal. Ma már 16 állammal van érvényes kereskedelmi megállapodásunk. 16 államból jön Magyarország felé a nyersanyag, a félkészáru, a nélkülözhetetlen gépek és szerszámok és magyar vagonok százai szállítják a külföld felé nélkülözhető mezőgaz- sági terményeinket és iparcikkeinket. Rónai Sándor elvtárs személyesen járt 1946-ban Olaszországban és nemrég tért vissza a Szovjetunióból, amellyel második kereskedelmi egyezményünket írta alá, de ezzel egyidejű leg elhozta tarsolyában a magyar-bolgár és a magyarfinn egyezményeket is. Szövetkezetek a dolgozók jólétéért Talán a legnehezebb feladat a szövetkezetek terén várt Rónai Sándorra, mert a szövetkezés eszméjét meg kellett ismertetnie a széles néprétegekkel és meg kellett teremtenie az igazi szövetkezeti mozgalmat, de megvívta harcát a szövetkezetellenes erőkkel és megteremtette a szövetkezeti törvényt A szövetkezeti törvény nyomán megindul a szövetkezeti front tisztogatása a tőkés érdekeket szolgáló álszövetkezetektől. Rónai Sándor elvtárs munkája elé teljes bizalommal néz az ország dolgozó népe. A hároméves terv komoly feladatokat ró a kereskedelmi kormányzatra is és Rónai elvtárs az igaz szocialista munkabírásával, erejével és lendületével dolgozik továbbra is a magyar paraszt és haladó értelmiség jobb jövője és gazdasági megerősödése érdekében. Gyerekek! Mindnyájan gyertek el 10 én, vasárnap délután 6 órára a Szociáldemokrata Párt Molnár István- utcai helyiségében, ahol mesedélutánt rendezünk. — Szép mesék, sok kacagás, kisgyermekek szereplése. Választási híradó Elvtársak! Választó polgárok! Augusztus II.p 12., 13. napján közszemlére teszik az ideiglenes választói névjegyzéket. El ne felejtsd megtekinteni. Ha jogtalanul kihagytak, éij felszólamlással, követeld választójogodat! Kötelességed saját és a magyar nép érdekében élni választójogoddal. Szociáldemokrata vagy ? Szavazatoddal támogatod a pártot, erősíted a dolgozók jólétéért küzdők táborát,-építed a magyar demokráciát. Harcolj, hogy el ne üssenek választójogodtól. Csak fasisztáknak és reakciósoknak nincs szavazati joga. Szociáldemokraták! Évtizedeken át harcoltunk a választójogért, ne hagyd elvenni. Sérelmedet, panaszodat azonnal jelentsd I Felvilágosítást ad, jogos sérelmed orvoslásában támogat a Szociáldemokrata Part. Választási irodánk Rákóczi-utca 2. sz. készségesen áll rendelkezésedre! Ne hagyd elveszni választójogodat! Panaszoddal fordulj a szociáldemokrata pártszervezethez!
