Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)
1947-01-01 / 1. szám
& 8Z068ÄLQEM0KRATA P & RT POLITIKA! HE Ti LA fTa Dr Ries István igazságügyminiszter és Szeder Ferenc főtitkárhelyettes városunkban Szeretettel várjuk városunkba dr Ries István igazságügyminiszter elvtársat, aki január 5-én, vasárnap délelőtt II órakor a városi színházban bel- és külpolitikai beszámolót fog tartani. Dr Ries István elvtárs központi pártvezetőségünk tagja és régi úttörője a demokráciának. Szerdán, január 8-án délután 6 órakor a vármegyeháza nagytermében Szeder Ferenc főtitkárhelyettes elvtársunk beszél pártunk irányvonaláról és az agrárprogramról. Mindkét elvtársat, akik évtizedek óta elismert harcosai a szociáldemokráciának és a magyar politikai élet kitűnőségei. — igaz barátsággal várjuk. MEGHÍVÓ a Szociáldemokrata Párt 35, pártgyűiésáre A Szociáldemokrata Párt központi vezetősége a pártszervezeti szabályzat 52. szakasza alapján 1947 január 31., február l.,2.és 3. napjára, Budapestre a Vasmunkásotthon dísztermében (VIII Magdolna-u. 5—7) egybehívja a Párt országos pártgyűlését NAPIREND: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Kisházi Ödön. 2. Jelentés a Párt 1945—46. évi működéséről. Belpolitikai és külpolitikai problémák. A Párt akcióprogramja és gazdasági terve. Előadó: Szakasits Árpád. a) Főtitkári jelentés. b) Elienőrzőbizottsági jelentés. c) Felmentvény megadása. 3. A pártszervezés és pártmozgalom problémái. Pártsajtó, pártoktatás. Előadó: Bán Antal. 4- Szövetkezeti mozgalom és agrármozgalom. Előadó: Rónai Sándor. 5. A szociáldemokrácia nemzetközi helyzete és a Párt együttműködése a külföldi pártokkal. Előadó: dr R i e s István. 6. Pártszervezeti szabályzat. Előadó: Mónus Illésné. 7. Pártvezetőség és ellenőrzőbizottság választása. 8. Határozat a fellebbezési bizottság jelentése felett. 9. Pótelőterjesztések, indítva nyok. 10. Elnöki zárszó. Tartja: Kéthly Anna. * A kepviseltetésre és a küldöttek megválasztására vonatkozó szabályokat és egyéb tudnivalókat legközelebb közli a PÁRTVEZETŐSÉG Megint elhullott mellőlünk egy darab idő. Olyanok vagyunk újév küszöbén, mint a nagy és szép tervű gyermek, kinek lelke ünneplőn köszönt a jövőnek! Ez az erőnk. Proletárok vagyunk! de rabok már nem! Életünk értelmet nyert. Hazánk is lett. Emberek lettünk végre. Megtörve, megfogyatkozva, de emberek. S most, hogy új évet kezdünk, végezzünk égy kis számadást. Mit tett az ország felemelésének érdekében a Szociáldemo- kra'a Párt? S mikor ezt tesszük, felvetjük a kérdést, van-e okunk bi zalomra, optimizmusra az 1947-es esztendőre? Vissza kell néznünk egy kicsit a közelmúltra. A föld alól tértünk vissza és mit találtunk? Romot és üszköt. Éhséget és kifosztottságot. -Züllést és a telkekbe ivódott borzalmak képét. Emberek?... Nem, akiket itt találtunk, nagyrészt már nem voltak emberek. így fogtunk neki a munkának. Ilyen területen, ilyen emberek között, hogy lázverte testtel, köny- nyék közt álmodott terveink megvalósuljanak. És lett foganatja a példának, amit mi adtunk minden élőnek. A szemét helyén, a rombadölt lakások helyén újra otthonok emelkedtek és az inunk szakadásáig feszülő munkában lett kenyér is. És még valamit adtunk az embereknek: a hitet. Hitet önmagához, az élethez, szívéből kivert eszményeihez. S amikor mi, szocialisták mindezt elvégeztük, a légkör >megtisztult, az ország gépezete működni kezdett, csak akkor gondoltunk a pártunkra. Kongresszust tartottunk, számba- vettük erőnket, az utat, melyen járni kívánunk, végig tekintettünk; és megindult a pártban az alkotmányos élet. Két választást csináltunk végig. És az erőket, a rajtunk kívülálló erőket mérlegelve, nem csalódtunk, így mentünk neki a sokat Ígérő, de sok bizonytalanságot mutató 1946 os esztendőnek, A évet a pártélet újjászervezésével kezdtük. Megnyertük az országot a szocialisla gondolat számára és 25 vármegyében ragyogóan sikerült vármegyei kongresz- szust tartottunk; azután előkészítettük pártunk leghatalmasabb megmozdulását a debreceni nagygyűlést, amely az év első felének munkáját koronázta meg. Eljutottunk a falvakba, a tanyákra, mindenhova, ahol ember él ebben az országban. Elindultunk primitív eszközeinkkel az ezeréves szolgaságban élő magyarság felé, hogy elvigyük a demokrácia fegyverét és a szocializmus megvalósításának nem csak Ígéretét, hanem tényét is. A bányákban, ipari üzemekben, szántóföldeken, irodákban, hivatalokban, községi tanácsokban és a parlamentben Szerencsés esztendőt kívánok Irta: ADY ENDRE Két kuruc beszélget , Szerencsés esztendői\ Jósorsba menendőt, György cimborám, kívánok mostan néked, Napos tábor körül Lássad futni a plundrás ellenséget.' „Nem látom, nem látom, « Szív béli pajtásom, Nem látom a ködöktől a jövendőt, Fúltak itt a szívek Es éhesek és gonoszak a bendők.“ ,De ilyenkor hinni 5 remény zászlót vinni Illik a jó, kordiáiis vitéznek Szilveszter éjjelén Keserű szánk tátitsuk ki a méznek/ „Oh, jaj, árulások, Csúf, bajos bukások Sohase voltak esztendőkhöz kötve, Az magyar az magyart Elárulta s elárulja mindörökre.“ ,Nézd, fényes az égbolt, Ami volt, az rég volt S az szerencsés, újesztendőt, Ha minden ránk-szakad, Áldjuk, higyjiik, mint jósorsba menendőt/ Újévi számadás Irta: MAROSÁN GYÖRGY