Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-07-18 / 24. szám
WtOtcLT I. évfolyam, 24.‘szám. Sátoraljaújhely, 1946 július 18. Ara 50.000 adópengő Van-e városunknak jövője? Irta: Dankó István A Szovjet-Unióból 25,000 hadifogoly érkezik haza f. év szeptember 30-ig A békeértekezletek • napja egyre jobban közeledik és talán már csak hetek választanak el attól a naptól, hogy a nemzetek békeértekezlete pontot tegyen annak a szörnyű háborúnak a végére, amely a mi földrészünket keresztül- kasul szántotta, sőt nyugodtan mondhatjuk, az egész világot. A háború befejezése óta megindult az újjáépítés, amely a békeszerződés aláírása utáji minden valószínű ség szerint még nagyobb tempóban fog folytatódni Pártunk a reális valóság pártja. Mi nem szaladunk délibábok után, hanem szembenézünk a tényekkel, a valósággal. Sajnos — bár rossz próféták lennénk — városunk ismét közel lesz á határhoz. Vájjon Újra kezdődik-e a trianoni tespedés? Ismét holt város leszünk, pangó gazdasági élettel? Ez az a nagy kérdés, ami bennünket izgat, ami valamennyiünket foglalkoztat* Bármennyire is befolyásolja a földrajzi fekvés egy- egy város gazdasági életét, mégsem lehet egyetlen" ható tényező. A város gazdasági élete nem fekvésétől csupán, hanem lakóitól függ. Ma, amikor a közlekedés a távolságokat áthidalja, száz és ezer kilométereket szomszédsági távolsággá szűkít le, nem lehet többé határszéliségünk, eldugottságunk gazdasági fejlődésünknek gátlója. Sátoraljaújhely jövője attól függ, hogy hogy tud az új gazdasági ' rendbe beilleszkedni. Meg tudja-e ragadni azokat a lehetőségeket, amelyeket az nyújtani fog. Az. újjáépülő gazdasági élet - a mezőgazdasággal kezdődik. Az agrártermények azok, amelyek leggyorsabban elérik a békenívót. Számolhatunk khát azzal, hogy az elkövetkezendő gazdasági év végén, tehát jgvőre már a régi béke produkciónál fogunk járni. Ez másszóval azt jelenti, hogy mezőgazdasági nyersanyagunk egyes cikkekben, természetesen kivétel az állatállomány, már fölöslegben fog rendel-* kezésünkre állni. Tudott dolog továbbá az a gazdasági töivény, hogy a kiszállított nyersanyagon a legkevesebb a nyereség. Jda azonban a nyersanyagot iparcikké dolgozzák át és külföldnek adják el, akkor a külföld, fizeti meg a magyar munkás mankáját és ezáltal emelkedik az ország életnívója. Ugyanez vonatkozik a városra is. Ha a környék, gondoljunk elsősorban a Bodrogközre, mezőgazda- sági terményeit nyersanyag alakjában -adja el, úgy ez Ujhelyt kikerüli és más városokban elhelyezett gyárakba vándorol. Feldolgozásukból tehát nem az újhelyi munkásság fog profitálni, hanem más városok. Itt egyetlen segítség van, minden erőnkkel azon lenni, hogy városunkból mezőgazdasági ipari centrumot csináljunk. Ha a Bodrogközben termelt zöldségféléket, gyümölcsöt beszállíttatjuk Uj- helybe és itten konzervgyárban feldolgozzuk, akkor számtalan munkáskéznek és ezzel együtt családoknak adunk megélhetést, akik autón keresményük legnagyobb részét itt költik el, miáltal az iparosokat és kereskedőket támogatjuk. De nem Csak konzervgyárról beszélhetünk, hanem len és ’«nderfeldolgo- zóról, vagy növényi olajok feldolgozásáról is. A lehetőségek sora végtelen. Pusztán rajtifnk áll, hogy azokat megvalósítsuk. Az itt vázolt ügy azonban nem egyszerű, hanem hosszú és göröngyös. Lassú és kiA Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökhelyettese Szviridov altábornagy levélben értesítette Nagy Ferenc miniszterelnököt arról, hogy ez év szeptember 30 ig 25 ezer Szovjet-Unióban lévő magyar hadifoglyot szállít vissza. Magyarországra. Byrnes amerikai külügyminisz- - tér legutóbbi rádióbeszédében, többek között, kijelentette, hogy eddigi tárgyalásaik során megállapodtak abban, hogy a béke- szerződések ratifikálása után a A szanálási bizottság városunkban befejezte munkáját. Ennek eredményeképpen a következők kerültek B-listára: Dr Azary-Prihoda József főjegyző, dr Hubay Kálmán polgár- mester, Küsztel Ernő I. o, aljegyző, dr Lomniczi Miklós gazd. tanácsnok, Bernáth Gyula pénztárnok, Kecskés István számv. főnök, dr Brunyánszky István anyakönyvvezető, Werner László adóhivatali főnök, Ferkó Péter számellenőr, Oícsvári Gyula kéz- ffbsílő, Kővári Imre fürdő gépész, Borza Antal ir. főtiszt, Kapás Gyula alszámvevő, Lengvári Sándor végrehajtó, Kovács István fürdőmester, Seszták Géza jav. ellenőr, Gedeon Béla jav. ellenőr, Stassák Bertalan jav. ellenőr, Kö veshegyi Kálmán végrehajtó, Deák Ferenc k-isegíto, Szaniszló István kezd. tisztv, Lengyel Róbert díj- nok, Juhász Alfréd kisegítő, NáA Szovjet hatóságok a hazatérő magyar hadifoglyokat a debreceni állomáson adják át a magyar hatóságoknak. Kéri a magyar miniszterelnököt, gondoskodjék, hogy a magyar kormány tegye meg az ezzel kapcsolatos összes szükséges intézkedéseket. megszálló csapatok el fogják hagyni a megszállott országok területét. Csapatok csak az átvonulási útvonalak biztosítására tarthatók vissza. dasi György köztiszt, felügyelő, Péterfalvi Gyula, Füzeséri Erzsébet, Mezősi György, Takács Aranka, Ármágyi József díjnokok, Marosi Andor jav. ellenőr, Kaskó Béla jav. kisegítő, Fazekas Géza pénzbeszedő, Páifi János fogy. adóőr, Gábri Bertalan kisegítő, Tuba Sándorné fogy. adó ell., Pe- károvits Zoltán pénztári ellenőr, Valló József kisegítő, Pocok László kisegítő, Kovács Gyula kézbesítő, id. Hódosi Jenő utcaseprő, Rigány György kocsis, Sütő János, Somogyj András, Kuzecskó József utcaseprők,Zászlós András kocsis, Péter Albert utcaseprő, Fehér István kisegítő, Szabó Janos altiszt, Székelyföldi János kézb. Bányai János kisegítő, Kabavik István kézb., Kázméri Béla Írnok, Kovács Erzsébet kisegítő, Micskei János tűzoltó, Tálas Erzsébet kisegítő, Mester. Mária gépíiónő, Kaposi Ilona kisegítő és Lukácsi Irén kisegítő. tartó munkát'igébyel : idegen utat megjárjuk, nem mara- tőke városunkba telepítését, dunk tespedt városnak,* ha- heiyi szövetkezetek alakítását nem virágzó és fejlődés ké- stb. De ha ezt a göröngyös j pessé válunk. 90 nappal a békeszerződések ratifikálása után a megszálló haderők kivonják csapataikat Közöljük a városnál B-listára kerültek * \ teljes névsorát s
