Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-08-15 / 28. szám

I. évfolyam, 28. szám.

Sátoraljaújhely, 1946 augusztus 15. Ara 40 fillér

TSÁtr

A Szociáldemokrata Párt felhjvása

a világ valamennyi pártjához és minden szocialista szervezett munkáshoz!

Elvtársak! Szocialista Proletárok!

A számunkra mindenkor, még a magyar ellenforradalom irtózatos negyedszázada alatt is a legfőbb parancsnak számító nemzetközi 'szocialista szolidaritás nevében fordul Hozzátok Magyarország Szociáldemokrata Pártja kérő és figyelmeztető szóval. A párizsi értekezlet a magyar béke ügyével foglalkozik és mi szocialista lelkiismeretünk szavára hallgatva kérünk Benneteket, hogy vessétek latba a világ munkásságának nemzetközileg - megerősödött befolyását, hogy a párizsi békét az» igazság, a megbékélés és a méltányosság szelleme valóban a világtörténelem új korszakának megindítójává tegye,

Nem fordulunk kormányokhoz, vagy intézményekhez, ném fordulunk testületekhez vagy a nagytőke erőihez, hanem Hozzátok, Szocialista Munkásokhoz, akik a világ legtisztább békeakaratát képviselitek, s akik egyedül tudjátok megakadályozni azt, hogy a nemzeti érzelmek séreime és súlyos gazdasági hátrányok a magyar békeszerződésben megingathassák épülő demokráciánk alapjait. Harcoljatok azért, hogy az új béke a szocializmusért folytatott döntő harcok korszakában ne állíthassa szembe egymással a szomszéd országok proletárjait

Az első világháború után valóban Magyarországon győzött először az ellenforradalom, amely megkapta a nemzetközi nagytőke minden segítségét. Ha az akkor elbuktatott magyar demokrácia csak tizedrész annyi segítséget kapott volna, mint amennyit Horthy ellenforradalmának juttattak, akkor a magyar nép talán ma a győztesek közé tartoznék. De így ránkszabadult Horthy ellenforradalmi banditizmusa, amely százszámra gyilkolta le hűséges szocialista elvtársainkat, csak azért, mert a munkásosztályért és a demokráciáért harcoltak. Internálótábor, börtön és bitó... ez volt a magyar munkásmozgalom vezetőinek, a szocialista harcosoknak a sorsa ; megaláztatás, kizsákmányolás és üldöztétés szegélyezte a magyar dolgozók életútját. A szocialista munkáspártok nemzetközi*- konferenciáin számtalanszor elmondottuk a magyar dolgozók borzalmas szenvedéseit, gazdasági nyomorukat, * politikai jogfosztottságukat. Emigrációba kényszerült elvtársaink szünte*e-_ írül figyelmeztették a világ közvéleményét arra a veszedelemre, amelyet az ellenforradalmi Magyarország a világ békéjére jelent.

Itthon a legsúlyosabb életveszedelemben harcoltunk Horthy rendszere ellen, a gyűlölködő, revizionista, soviniszta uszítás ellen, amely a trianoni békeszerződés hibáiból táplálkozhatott, küzdöttünk a nemzetiségi és faji üldözés ellen, a demokráciáért és a szomszéd népekkel való békés megegyezésért. Mikor az ország gonosz és áruló urai hadat üzentek a demokráciáknak, a mi munkánk eredménye volt az a lelki ellenállás, amelyet a magyar dolgozók a hivatalos Magyarország háboiúba lépésével szemben kifejtettek. A mi művünk az az ipari és mezőgazdasági szabotá- lás, amelynek értékelése még eddig talán nem történhetett meg, de amely, meggyőződésünk szerint, méltóan sorakozik más népek drámaibb és színesebb fegyveres ellenállási mozgalma meflé. Ez az ellenállás késztette Hitlert 1944 márciusában, hogy katonai erővel száll ja meg Magyarországot és ezt a katonai erpt más frontokról kellett elvonni és így közvetve segíthettük a szövetségesek ügyét.

Igaz, hogy a mi országunk állott legtovább Hitler gyalázatos háborújának oldalán, de igaz az is. hogy valamennyi ország közül jni fejtettük ki vele szemben legtovább sikerrel az ellenállást. A legnagyobb német diadalok idején is mi, magyar szociáldemokraták hirdettük a fasizmus elkerülhetetlen bukását, s ímikor egész Európa Hitler terrorja alatt vergődött, a mi országunk menedéket adott az üldözötteknek. Lengyelek s a szlovák fasizmus által üldözöttek tízezrei találtak menedéket a mi országunkban, s mi adtunk otthont, biztonságot a náci fogolytáborokból^negszö- költ francia és más szövetséges katonáknak.

Mikor Hitler hadserege megszállta az országot, gyűlölködő dühe ránk, magyar szocialistákra sújtott le a legkeményebben, s- partunk funkcionáriusainak több mint fele életével fizetett ellenállásáért. De mindez nem tudta megtörni szocialista hitünket, s -amikor, a Vörös Hadsereg győzelme felszabadította országunkat, akkor a mi mozgalmunk, tanult szocialistáink álltak a demokratikus erők élére.

A világtörténelem nem ismer súlyosabb pusztulást, mint amilyen a mi országunkat sújtotta, a magyar dolgozók mégis újjáteremtették országunkat. Építünk, termelünk és dolgozunk. Munkával fizetünk a múlt urainak btb neiért, s bebizonyítjuk a világnak, hogy akarunk és tudunk szabadságot és demokráciát teremteni ezen a földön. A magyar munkás csodálatos hősiességgel vállalt minden áldozatot, koplalt és di- dergett, rongyokban és mezítláb járt, de dolgozott és épített, hogy . újjáteremtsé országát és kivívja a szabad népek bizalmát.

A magyar demokrácia kiépítéséért annyit teltünk, hogy ezen a téren Európa egyetlen más országa sem szárnyalt túl bennünket. Még füstölögtek a romok, amikor megvalósítottuk a földreformot, szétzúztuk a magyar feudalizmust. Európában elsőkként tartottuk meg a legdemokratikusabb választásokat és megteremtettük a magyar köztársaságot. Szigorú és példás büntetéssel sújtottuk a háborús bűnösöket és gazdasági életünk tervszerű átalakításának útján megkezdtük a bányák es.nagyüzemek államosítását. Újjáalakítjuk a magyar közoktatást, hogy kiirtsuk a fasiszta lélekmérgezést és könyörtelenül üldözzük a bármily jelszóval dolgozó gyűlölkö- dőket. A világ csodájára a példátlanul romboló inflációból a magyar dolgozók erejével megteremtettük a szilárd magyar pénzt, megújhódó gazdasági életünk alapját.

Mind e munkánk elismerését éreztük és tapasztaltuk akkor, amikor számos'' esetben kaptunk segítséget és támogatást a Szovjet Uniótól s országunkat, demokráciánkat elismerték a győztes nagyhatalmak. Vállaltuk ezt a sok nélkülözést, szenvedést és* áldozatot,'bízva a szocializmus eszméjében, eltelve attól a meggyőződéstől, hogy közelebb visz- szük népünket az Atlanti Chartában kifejezett nagy gondolathoz, a félelem nélküli élethez. A béke, amelyet Párizsban készítenek elő, hárommillió magyart hagy határainkon kívül, akik eddigi jelek szerint nem mindenütt élhetnek félelem nélkül, mert létüket, biztonságukat, vagyonukat és munkájukat fenyegeti a sovinizmus, a nemzeti és faji elfogultság. Egy- részüktől megtagadtak minden emberi és állampolgári jogot, s most csordaként akarják őket kitelepíteni ősi lakhelyükről. A világ szocialista dolgozói nem

tűrhetik ezt tétlenül. Nem akarhatják, hogy a mi kirabolt és elpusztított 'országunk, a fasizmus egyik legtöbbet szenvedett áldozata, sanyarú életfeltételei 'mellett újabb sokszázezernyi tömeget fogadjon be és ezzel az otthonából kizaklatott tömeggel megteremtse egy új ellenforradalom alapjait. Itt, Magyarországon a katonailag levert, de gazdasági alapjaiban és ideológiájában még lappangó fasizmus egyik leghathatósabb fegyvere a demokráciába vetett hit megtörése.

Elvtársak 1 Segítsetek bennünket abban, hogy ez az elszánt reakció az új békeszerződéseknél ne mutathasson rá ugyanolyan hibákra, mint amilyeneket a múlt háború után a békeszerződések imperialista alkotói elkövettek. Ne bizonyíthassák, hogy a béke megalkotói most sem ismerik a földóajzot, a gazdasági összefüggések törvényeit és a más kultúrájú népek közé ékelt kisnépek jogait. Ha a Párizsban most készülő béke a határok helytelen, gyakran igazságtalan megállapításával mélyen sértené az igazi megbékélés szellemét, ez nemcsak végzetes csapást hozna alakuló és fejlődő demokráciánkra, hanem egyben súlyos veszedelmet jelentene az egész világ számára^ is; mi jól tudjuk, hogy e határok jelentősége, az egészségesen, a szocializmus felé fejlődő Európában nem növekvőben, hanem csökkenőben van, de ne kívánják tőlünk, hogy a Dunavölgye békéjéért egyedül miránk nehezedjék minden áldozat,- bennünket sújtson minden igazságtalanság. * Mikor á magunk igazát védjük, egyben Európa békéjéért is harcolunk-.

Elvtársak ! Ahogy mi felelősek vagyunk nemcsak a magunk országa, hanem egész Európa békéjéért is, úgy Benneteket is felelősség terhel azért, ami a magyar dolgozókkal történik. Mi a munkásság nemzetközi osztályharcában a magyar frontszakaszon állunk és senki sem tudhatja előre, hogy a szocializmus nagy küzdelmében melyik ponton érheti végzetes csapás közös ügyünket. Biztonságot, az emberi jogok megadását kérjük a határainkon belül és kívül élő magyar dolgozók számára. Ezek a dolgozók Spanyolországtól Párizs felszabadításáig ott harcoltak mindenütt, ahol az elnyomás és a fasizmus ellen küzdeni lehetett, s így akarjuk tovább is megállni

«