Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-07-11 / 23. szám
Barátság Ambrózy Ágoston A marakodó farkasoknak A pohár alján leülepszik egy csepp veresbor veresen. Megül, kiszárad, elsötétül, , duzzog, mint öreg szer ecsen; mint sötétbőrű, kaján vendég, szárad szívedben a harag. Haszontalan csepp mérge rontja, szennyezi tiszta poharad. Töltsd tele újra gazdag vérrel: jó veresborral szívedet! Ne öregedjék, dühösödjék az ember, amíg víg lehet! A barátságunk: jövő s emlék: gyöngyöző, víg, erős ital. Vigadjunk véle! Rádköszöntöm szép éveink szavaival! . . . A négerszíníí harag helyett világos szemmel nézz! Nevess! Barátod vágyok, üss rám, rúgj [meg, aztán koccintsunk, és szeress! Bodrogköz budapesti szemmel * A zemplénagárdi népgyűlés alkalmával, Szűcs Gyula járási titkárnak arra a kérdésére; mi a benyomása Bodrogköz dolgozóiról, ifj. dr Csizsmás Lajos a Máv Gépgyárak igazgató főorvosa az alábbiak szerint nyilatkozott: »Bodrogköz népe megfeszített erővel dolgozik a termelésért, de még csak kezdi felismerni, hogyan kell biztosítani politikával a munka eredményeit. Erősen bízom benne, hogy lelkes szervezőink rövid idő alatt meg tudják értetni, hogyan kell valóban érdekeik szerint, tehát szocialista .módra politizálni. Nehéz nevelő munka ez, de elvtársaink alkalmasak, lelkesek és a tények kiáltanak. Parasztság szocializmus nélkül, szocialista mozgalom parasztság nélkül nem lehet el.* Csak egyféle búzaár lesz Az újtermésű gabonánál nem lesz kétféle ár, kötött és szabad ár. A gazda a beszolgáltatásQn felül visszamaradó terményét is csak hivatalos, áron hozhatja forgalomba, .tekintettel arra, hogy értékálló pénz mellett különböző árak ki sem alakulhatnak. Az a fogyasztó, aki hatósági kenyér és lisztjegyről lemond, a közellátásügyi miniszter rendeleté értelmében 160 kg kenyérgabona vásárlására kaphat engedélyt. Ebből a mennyiségből 40 kilót dézsmaként köteles leadni hatósági áron valamely gyűjtőkereskedőnek. A visszamaradó 120 kilóra lehet őrlési engedélyt kérni. Tehát 90 százalékos kiőrlés -mellett havi 9 kg liszt számítható egy fogyasztóra. Ez lesz az a mennyiség, amire liszt alakjában majd a községi 'elöljáróságok vásárlási, illetőleg szállítási engedélyt adhatnak. 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG" bodrogközi magyaroksorsa Erőszakkal kényszerítik a magyarokat arra, hogy szlovákoknak vallják magukat A Szlovákiában élő Gyöngyösi János külügyminiszter nemrég jegyzéket adott át a budapesti csehszlovák misszió vezetőjének, amelyben tiltakozását jelentette be a Szlovákiában lejátszódó eseményekkel kapcsolatban, megemlítve azokat a magyarokat sújtó rendelkezéseket, amelyeknek életbeléptetésével el akarják nyomni a magyar kisebbr séget. Az 1000 éve színmagyar Bodrogközből is, ahol sem azelőtt, sem most, sohasem volt' szlovák lakosság, egyre érkeznek a hírek és panaszok, hogy e)őszöi< falragaszokon majd dobolással hívták fel a m«gyarokat, hogy vallják magukat szlováknak, mert így őkis a szlovákokkal egyenjogú állanfpolgárok lesznek, és ha aláírják a nyilatkozatot, hogy ők szlovákok, akkor semmi bán- tódásuk sem lesz. Miután ez a felhívás nem talált meghallgatásra a magyarság körében, csendőrök jártak házról házra és kikényszerítették azt, hogy szlováknak vallják magukat. Szerkesztőségünkbe tömegével érkeznek panaszok, hitek, levelek. íme részletek egy ilyen levélből: „Szlovákiában minden magyar kénytelen szlovák iskolába járni, mert nincsen egyetlen magyar iskola az egész országban . . . ". „Ott'pedig azt tanulják, hogy a magyar lusta, hazug, tolvaj, akiben semmi becsület sincs . . „A magyarság műveletlen, dologkerülő, 65 °/o-ban analfabéta nép . ... “ „Nincs benne egy csöppnyi demokratikus szellem, a magyar önző soviniszta faj ..." „A .demokratikus1 Szlovákiában a mágyar iparostól megvonják az ipart, a földművestől elkobozzák a földet, a hivatalnokot kidobják az állásából, az orvostól elveszik a praxist — csak azért, mert magyar . . . A .demokratikus' Szlovákiában a magyarok nem léphetnek be semmiféle sportegyesületbe, a magyar fiatalok nem érettségizhetnek, nem mehetnek egyetemre." Elég ennyi. Ezt nem azzal a céllal közöltük, hogy a két nép közötti nézeteltéréseket növeljük, hogy a két’ népet egymás éllen tüzeljük. De le kellett mindezt szögeznünk. Lássa meg a világ, hogy Szlovákiában a demokrácia mezében még mindég a fasizmus dolgozik. Most, amikor Magyarországon mindenütt 'szlovák iskolák létesülnek, szlovák újság védi érdekeiket és a magyar kormány és nép semmiképpen nem nevezhető sovinisztának, szólnunk kellett erről, mert,öntudatos-nép- nek érezzük magunkat. A magyar demokrácia kiküszöbölte a múlt bűneit, de azt akarja, hogy ez másutt is megtörténjék. Fejeződjék már be azoknak az elemeknek a játéka, akik nemrég annyira örültek a demokrata párt győzelmének, és akik nem a demokráciát és a népek megbékélését, hanem az ellenséges- fedést és a fasizmust szolgálják. Mert tudjuk, hogy maga a szlovák nép, éppen úgy mint a magyar rfiép, a megbékélést, együttműködést, a dunavölgyi államok barátságát és a demokráciát akarja. Zemplén vármegye ragaszkodik területéhez A délzempléni községek elcsatolásának vitájáhozZemplén vármegye törvény- hatóságának, pártunknak és dr Borbély Endrének az akkori fő ispánnak kezdeményezésére akció indult meg, hogy az amúgy is Sátoraljaújhely és ’Zemplén felé gravitáló, gazdasági és közigazgatási szempontból is ide tartozó és kívánkozó Hegyköz 15 községét, valamint a Szabolcs vm.- hez tartozó tiszáninneni 6 községet csatolják Zemplén vármegyéhez. Az ideiglenes nemzeti kormány belügyminisztériuma helyt is adott ennek a kérésnek és az említett területeket ^ az említett községekkel Zemplén j/m-hez csatolta. Később ezt az intézkedést felfüggesztette, de elrendelte a délzempléni községek Borsod vm-hez való átcsatolását. Zemplén vármegye közönsége nevében a megyei törvényhatósági bizottság ennek az egyoldalú és ránézve jogsértő és sérelmes rendelkezésnek következtében elhatározta, hogy a törvény által előírt és megengedett módon védi meg érdekeit. Ez év március. 27-i közgyűlésében elhatározta, hogy a Belügyminiszter Úr sérelmes rendeletét panasszal támadja meg a magyar Közigazgatási Bíróságnál és a Bíróság döntéséig — szintén a törvény előírásának megfelelően — a rendeletet nem hajtja végre és a terület átcsatolását a maga részéről függőben tartja. Ugyanakkor Utasította a vármegye alispánját, hogy a határozatnak minden törvényes eszközzel szerezzen érvényt. • Zemplén vármegye alispánja,- mint a törvényhatóság első tisztviselője csak kötelességét és Zemplén vármegye közönségének beléje helyezett bizalmát teljesítette, amikor mindent megtett, hogy ezek a községek, csak ‘a fentemlítelt hegyközi és szabolcsi községek idecsatolása után ke fűlhessenek Borsodhoz. Zemplén vármegye ragaszkodik tehát az igazságos és egyenlő elbánás elvéhez és nem hajlandó egyoldalúan lemondani területének legkisebb részéről sem. Az alispán pedig köfelességszerűen védi a vármegye közönségének érdekeit, melyet tőle nemcsak megkíván, dé még is követel. ' Nincs tehát itt szabotázs, nincs törvényes intézkedésekkel való szembehelyezkedés, sőt éppen az igazság és a jog érvényesülését keressük. Ennek az‘igazságnak tudatában nem is akarjuk a kérdést újságcikk keretében eldönteni, hanem reá bízzuk azt az illetékes bíróságra, melynek ítéletét bizalommal várjuk. Ez a" válaszunk egyébként a miskolci »Szabad Magyarországnak* is. | REITTER FERENC | Vasárnap, július 7-én temettük Zemplénagárdi szervezetünk ha-» lőttjáti az ottani szervezet alelnö- két, Reitter Ferencet. Hatalmas tömeg vette körül a ravatalt és búcsúzott az igazi és hű harcostól. Tóth Pál rk. lelkész gyászbeszéde lélekbemarkolóan fogta meg a,szíveket. Ismertette elhunyt elvtársunk érdemeit és különösen kiemelte annak igazi szociáldemokrata-voltát. »Igazi szociáldemokrata volt, mert jó keresztény, volt* mondotta. »Tudott hinni, tudott áldozatot .vállalni, tudott példát mutatni másoknak, akkor is, amikor a'reakciós erők, a vad sovinizmus kiüldözte őt ősei földjéről, otthonából. Még akkor is szíve teljes szocialista kincseit szórta szét mások között, amikor ő maga szorult volna rá a támogatásra. Erős lélek volt, igazi férfi és szocialista.« A lelkész szavai után a vármegyei pártszervezet nevében dr Kerekes András, a járás nevében Szűcs Gyula járási titkár búcsúzott Reitter elvtárstól. »Én, a párt járási titkára is búcsúzom Tőled. Köszönjük Neked a hűséget, köszönjük amit adtál a mozgalomnak, a pántnak és a munkás osztály összességének. Köszönjük a lelked mélyéből fakadt szerető áldozatot, amit a munkás osztály felszabadulásáért hoztál.« A sírnál a helyi pátszervezet nevében a szervezet kedves halottját Bogár József elvtárs bú csúztatta. Különösen megható volt és jól estek Tóth Pál rk, lelkész őszinte és meleg szavai. Szavaiból éreztük azt, hogy ott, ahol ilyen, papok vannak, nem kell féltenünk a népet. Ott talaja és jövője van • a békés, virágzó életnek, az igazi szocializmusnak. A párt Reitter Ferenc elvtársat a maga halottjainak tekinti és emlékét kegyelettel megőrzi. Özvegyét és árváját, akik teljes támogatás nélkül maradtak, minden erejével támogatni fogja. Reitter Ferenc elvtárs, hű, igaz harcos, nyugodj békében. Hirdessen a-ZEMPLÉNI „Barátságiban
