Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-05-15 / 14. szám

zunk abban, hogy a magyarság j kívánságait meghallgatják. Eijött a B lista végrehajtásá- j nak az ideje. Friss levegőt kí­vánunk a közhivatalokba. Ez I nem azt jelenti, hogy a szakem­bereket szélnek kell ereszteni. Amikor a néppel szembenálló hivatalnokokat ki fogjuk seperni, 1 nyugodtak lehetnek a jó szakemberek és a jó demo­kraták, mert ezeket semmi sé­relem sem érheti. Azt mondjuk, újjá akarjuk építeni az országot, és ugyan­akkor a korrupció igen nagy méreteket öltött. Követeljük, hogy a hivatalok, intézmények jól működjenek, a nemzeti va­gyont ne herdálják el, mert csak így építhetjük újjá a dolgozók magyar hazáját. A hatalmas lelkesedéssel fo- j gadott beszédek után meleg tűn- j tetéssel köszöntötték á jelenlévő elvtársak a szónokokat, és szo­ciáldemokrataöntudatukban meg­erősödve hagyták el a gyűlés színhelyét. 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ j Rendőrségi bál Május 9-én tartotta első bálját a sátoraljaújhelyi demokratikus rendőrség a zsúfolásig megtelt Vigadó nagytermében. A megnyitón résztvett Glaszov aiez., a város orosz katonai pa­rancsnoka, Tarján Endre r. alez., főkapitány, Hámori Ernő r. szds. és majdnem az egész tisztikar. A táncot Tarján Endre főpapi- | tány csárdással nyitotta meg, | utána a többi tiszt és rendőrle- j gény is táncra kerekedett. Igazi és komoly bajtársias ősz- szejővetel volt ez a rendőrség részéről, ahol mindenki — rendfo­kozat és rangkülönbség nélkül — kénye-kedve szerint táncolhatott és mulathatott. * Köszönet és elismerés illeti a bál rendezőségét, akik fáradtsá­got nem ismerve dolgoztak a bál megrendezésén. A Keresztury-ügy Lapunk múlt heti számában Keresztury Károlyról megjelent közleményünk szövegét szósze- rint a ref. lelkészi hivataltól kaptuk és teljes jóhiszeműséggel közöltük le, miután az ügynek utána nézni nem állt módunkban. Kijelentjük, hogy Keresztury Ká­roly működését nem ismerjük és nem ismertük. A közlemény­ben közöltekért nem lapunk szer- • kesztősége, hanem a ref. lelkészi j hiv. vezetője vállalja a felelős- j séget. Keresztury Károlynak pedig azt üzenjük, hogy máskor ne törekedjék — félrevezetve a jó- hiszeműeket — nyilvánosság elé, mert az ilyen próbálkozások — mint a jelen példa is mutatja — balul üthetnek ki, Szérk. — Közellátás. A Magyar Pénzügyminiszter Úr a f. évi má­jus hó 11-től kezdődően a cukor­igényjogosultak részére kiosztásra kerülő cukor kg.-kénti fogyasz­tói 450,000.000 — P összegben állapította meg. Zemplénvármegye Közellátási Kormánybiztosa a város közön­ségének ellátására 1000 kg ét­olajat utalt ki,.melyből a köz- élelmezési hivatal személyenként 1 d! olajat oszt. A magyarság érdekében Lapunk április 12 iki szá­mában rámutattunk cikkünk­ben is azon hamis látszatra, amelybe szegény országunk és népünk egyetemessége ke- Jült. Az a látszat, mintha demokrácia-ellenes hangulat volna. Megvilágítottuk az' hogy a demokrácia-ellenes hangulat egy kicsiny és elködö sített agyú embercsoport cél tudatos termelvénye és propa gandaműve,népünk egyetemes ségétől pedig igen .távol áll Kedvünk jött boncolgatni mégis miként lehetséges az hogy itt ott népi rétegekbe is el tudják szórni ezek a mag­vetők a konkolyt. Három nagy tényezőt hasz­nálnak ki csalfa módon céljuk érdekében. A háború okozta gazdasági helyzetet, az emberi hiszékenységet és végül a nők és az ifjúság tájékozatlanságát. Tudván tudva azt, hogy minden gazdasági bajunk a vesztes háború következménye és nem utolsó sorban az a vandál kiürítés, amit a vissza­vonuló németek hajtottak végre, utolsó napjaikban magukkal vive az állataink mezőgazdasági termékeink ipari eszközeink leghasznál hatóbb részeit, mindezek ko rónájaként felrobbantva min den közlekedési és más be rendezéseinket. Tudván tudva ezeket, nem átalják, úgy ve­zetni félre a hiszékenyebb és gondolkodni nem szerető vagy nem tudó egyeseket, hogy a rossz gazdasági hely­zet oka demokratikus ál­lamformánk. Mert a kommu­nisták és a szocialisták — mondják ők — egy követ fújnak, az ő munkájuk ered­ménye, hogy ez nincs, az nincs. Nem tesznek semmit, hogy legyen. Úgy állítják be a dolgot, mintha máról hol­napra minden bajt el lehetne tüntetni, ha az ő általuk kí­vánt rendszer volna uralmon. Joggal kérdezhetnénk azt is, hogy miért nem fordulnak az egységes koalíció felé. A koalí­ció harmadik tagja, a több­séget szerzett párt épen úgy felelős. Ezzel a nyakatekert ferdítéssel épen úgy ráken­hető, hogy a háború okozta gazdasági romlásnak, amely megjegyzendő, az egész vilá­gon megvan, a többségi párt az oka. A másik tényező, amit a gyűlöletet szítók kis csoportja céljára felhasznál, az emberek hiszékenysége. Mondhatnánk ugyanis, hogy meseszeretete. Többé-kevésbbé minden em­ber szereti a mesét. Nahát ebben aztán van részünk. Költőjük olyan ember, aki soha még nem is beszélt orosszal. Mert ha beszélt volna, önmagát kellene ki­nevetni, hogy milyen más az, mint ahogy az Ő rémképze­letében él. Az orosz egyszerű­ségéből az ő rémképzelete formál ázsiai embert, tárgyi­lagosságából formálja a ke­gyetlent, a kötelességérzetéből az elnyomót. Fantáziájának ezen termékeit egy tetszetős mese alakjában feltálalja és az emberek szeretik hallgatni a mesét... Azonban csak az egész kicsiny gyermekek szokták azt pillanatnyilag el is hinni ! A harmadik tényező, ami ezt a hazaárulással egyenlő gyűlöletet szítást segíti, a nők és ifjaink politikai iskolázat­lansága. Valljuk be, hogy ez már a mi komoly mulasztá­sunk. A demokratikus pártok, de különösen a mi pártunk, ahol ezeknek főként helyük volna, nem fordítottak elég gondot, munkát a nők és az ifjúság megszervezésére. Nem könnyű dolog, az bizonyos, a konzervatív családanyát ki­mozdítani, de ügyes és ki­tartó munkával lehetséges. Cselekedjünk! Az ifjúság esete már hozzá­férhetőbb, csak a saját nyel­vén és saját eszközével kell hozzájuk közeledni és nem az öregek, a már előképzett­séggel bírók nyelvén, mert azt nem értik meg. Es ami előttük értelmetlen, az feltét­len unalmassá, esetleg gyű- löltté válhatik. Ifjú vezesse az ifjat! Befejezésül a konkolyhin- tők munkájának megakadá­lyozására ajánlunk egy biz­tosan hathatós módszert: Ismerkedjünk, barátkozzunk meg a nagy orosz nemzet fiaival. Ismerjük meg jól és mindég jobban a felfogásu­kat. Meggyőződésünk, hogy megismerésünk eredménye a kölcsönös megbecsülés lesz. Évforduló ünnepe Csütörtökön este 7 órakor ünnepelte Sátoraljaújhely város közönsége a vármegyeháza nagy­termében a győzelem és béke egyéves évfordulójának napját. A zsúfolásig megtöltött terem­ben elhelyezett emelvényen a Szovjet Hadsereg képviseletében Olaszov alezredes, városparancs­nok, Nagy Ernő főispán és a népszerű »Gyuribácsi* foglalt helyet. Nagy Ernő főispán pár szóval méltatta a nap eredményét és megnyitotta az ünnepi gyű­lést. Majd Glaszov ezredes, város- parancsnok emelkedett szólásra. A fasizmus felett aratott győze­lem — kezdi beszédét Glaszov alezredes —• történelmi nappá avatja május 9-ét. A Szovjet Hadsereg ebből a győzelemből oroszlánrészt vállalt. A szabad­ságszerető népekkel vívott közös harc ötéves háborúja meghozta a népek számára a boldogabb jövő biztosítékát — a békét. A magyar nép békés fejlődésé­nek idején mindenkor úgy tekint­sen a Szovjetunió nagy népe és bölcs vezére Sztálin generalisszi­musz felé, hogy békés fejlődésé­ben mindenkor segítségére lesz a magyar népnek. Éljen a ma­gyar nép, éljen a szovjet-magyar barátság, éljen Sztálin genera­lisszimusz. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Schlicter János mi­niszteri biztos méltatta a nap jelentőségét. Utána dr Nagy Sán­dor Béla beszélt a Parasztpárt részéről, majd a közönség lelkes tapsa között Kovásznay Rezső a szociáldemokrata párt vármegyei titkára emelkedett szólásra. Egy éve annak, — kezdte el beszédét Kovásznay elvtárs — hogy a hatalmas demokráciák, elsősorban a nagy és diadalmas Vörös Hadsereg csapásai alatt végsőt vonaglott a német fasiz­mus hadigépezete, kegyelemért könyörgött és elnémulva a fegy­verzaj, megszületett a béke. Győzött az emberiség nagy többségének akarata és végkép elbukott a népeket tipró germán imperializmus. Évtizedekig éltünk a germán­ság bűvkörében. Elnémetesedett uraink belénk nevelték a német­ség imádatát, hangoztatva, hogy minden téren ők jelentik a csú­csot és rajtok kívül nincs semmi. Megdőlt a varázs, a magyar nép belekóstolhatott az igazi szabad­ságba és függetlenségbe. Megküzdöttek a világnézetek is és győztek a szabadságszerető országok. Most amikor a magyar nép újra hálatelt szívvel gondol a diadalmas Vörös Hadseregre és vezetőjére, Sztálin generalisszí- muszra, meg kell fogadnunk, hogy szakítva a múlttal, a hala­dás gondolata fogja áthatni szí­vünket. Baráti együttműködésben akarunk élni hatalmas szomszé­dunkkal, a Szovjetunióval és megértést kívánunk minden nagy és kis demokráciával, fejezte be beszédét Kovásznay elvtárs. Majd Kovalcsik Béla, Függ. Kisgazdapárt és Kollár Sándor Kom. Párt részéről ismertették a nap jelentőségét. A szónoklatok elhangzása után a közönség az orosz hősi em­lékműhöz vonult, hol Sebő Béla elvtárs koszorút helyezett el. Az ünneplés az Internacionálé eléneklésével ért végett. — Határátlépők vigyázat. Az elharapózott csempészet meg­akadályozása végett, a határszol­gálatot teljesítő közegek fegyver- használata a következőképpen módosul: Minden polgári sze­mély, akár poigári járművön, vagy anélkül a határvadász felszólítá­sára meg nem ál! és így magát gyanússá teszi, ellene fegyver használható. A határvadász őrs felhívja a határkerület lakosságá­nak figyelmét arra, hogy a járőr felszólításának saját érdekében tegyen eleget, valamint arra, hogy személyazonossági igazolványát mindenki hordja magánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom