Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-05-01 / 12. szám
I. évfolyam, 12. szám. Z7 • Sátoraljaújhely, 1946 május 1. Ára 600.000 pengő. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT POLITIKAI HETILAPJA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: DEÁK UTCA 14. * MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN * TELEFONSZÁM: 38 GYŐZELMES MÁJUS FELÉ Irta: Marosán György Alulról indultunk el, a mélyből, a bányák tárnáiból, ahol örök éjszaka van és robot. A bűzös, piszkos üzemekből, gyártelepekről, ahol minden olajos és kormos és ahol a levegő is fekete és nehéz, A szántóföldekről, ahol kőkemény földet túrtunk mi, a jobbágyok ivadékai. Az irodákból, hivatalokból, azok kulijai, akik rosszul táp láttak és csenevészek voltak. A külvárosok bérkaszár- nyáibóH ahol a proletárok 'milliói éltek és élnek kárho- zatos életet, mint a börtönbezárt rabok. A külvárosokból, ahol minden sivár és Csúnya és ahol az Ínség, örökös veszekedés és pálinka tanyáz. A munka jutalma ekkor a nyomor, az éhség volt. Ebben az időben rakták le az ipari nagyvagyonok alapjait, amely évről-éwe növekedett, amiként a kisüzemből nagy gyár lett és amiként elnéptelenedtek a bérkaszárnyák és sűrűsödtek a temetőben a keresztek. Valamit tenni kellett, mert mérhetetlen volt a szenvedés és a szörnyű igazságtalanság. Becsületes gondolkodók, a dolgozó nép barátai, írók és költők szépeket írtak, de a szenvedés és nyomor tovább növekedett. Lázadások, géprombolások, polgárháborúk és forradalmak nyomán, végre megszületett a világ számára a legjobban kifejezhető jelszó: »Világ proletárjai egyesüljetek !« És ennek jegyében .osztályok és népek, országok és világrészek tolták előre a XIX.—XX-ik Század óramutatóját, hogy a sokat szenvedett, mérhetetlen nyomorúságban élő dolgozó nép elérkezhessék egyszer az élet napfényes oldalára, a szabadság, a kollektív jólét és emberiesség birodalmába. rörös zászló üzene Amit mqr egy eve annyian lenéztek, /Sdfőefsuit zászló büszkén leng a légbe. Mit moha ez a zászló, vájjon mit beszéld Hirdeti a zászló fennen és merészen, EGYENLŐSÉG legyen igaz proletárok, TESTVÉRISÉG legyen dolgozó munkások, SZABADSÁG legyen most az egész vilál Nekem köszönhető, hogy »Csák Máté földjej Győzött Dózsa Györgynek mezítlábas népe. Pusztulnia kell a Zápolya féléknek, Akik uralkodtak a dolgozó népen, Arannyá cserélve izzadságuk árát, Dolog nélkül élve a maguk világát! * Es ebben a színben születik a béke, És ebben a jelben nyer csatát az élet. jelszavára és a kötelező, törvényes munkásvédelem követelésére. Kevesen vették észre, hogy egyszer ez az indulás mozgatóerejévé fog válni a fejlődésnek és ennek jegyében kemény harcok fognak megszületni. Kiverekedtük azt a jogunkat, hogy ne csak számoljanak velünk, hanem vegyék tudomásul, hogy mindennek az alapja a munka, amely csodát tud művelni. A társadalom és a világ legelső és legfontosabb teendője nem lehet más, mint a munka és a munkás védelme és megbecsülése. Uj színt adtunk az emberiség további küzdelméhez, új igazságokkal gazdagítottuk a tökéletesebb, emberibb gazdasági és társadalmi rendért küzdők harcos táborát. Legyőztünk hazug apostolokat és államrendszereket. A történelem ezután nem róluk, hanem rólunk fog szólani, a munka hőseiről. Világesemények és történések szereplői és hősei lettünk és leszünk ezután, akik egy új világ megteremtésének várományosai vagyunk. Mártírok ezreit, százezreit és millióit adtuk, akik a hóhérok kezétől vértanúhalált haltak a nagy igazságáért. Értse meg a magyar nép és a világ, a harc most már nemcsak a munkásosztályért magáért folyik, hanem a népekért és a nemzetekért és a^ egész világ szabadságáért. Háborúk ellen a békéért, a munka nélkül jól élők ellen a dolgozók világáért. A magyar májusoknak mély és nagy tradíciójuk van, véres történelmi tradíció. Sokat köszönhet az új magyar demokrácia azoknak a májusoknak, amelyek több mint egy embertöltővel ezelőtt tűztek a demokráciának és a szocializnemzeiKozi munKasmozgaiom megalakulása. Ekkor tört meg a tőkének nemzeti és nemzetközi * csalhatatlanságának megindult a nagy Minn I róii lill végig az egész világon, alhaicos és győztes ÜTOlnások sorál a szocializ- mus felé. i.özös vágyból és akaratról harc len, kemény és kér- Jefnetetlen ithjc és egy napon Elnémultak a gyárak és üzemek kürtjei, alszántóföldeken elnéműTTVromt sóhaja és a munkások Kvo»iíak a harc igazi színhelyéi® az utcára. Egy emBerafcvel ezelőtt kicsi volt fhéfjWa sereg, de az ösztönö&>4MMmek öntu- d z Oj id a rjfa ssá váltak, az igaKagb^wfitett nlt legyőzte a teleimet, a gyámságot és bj^sageí és a növesereg Érzóta saBnielen harclan áll a föld alatl lés a föld felett. Eleven, Ilii történellm ez. amelyről elyszer szlzadok, békés száz. Sok sokat lógnak írni: a muilásmozgalfim indulásáról ésibősi korsAkáról, Még nem vd|t rádió, pe napok és heteka alatt, Imint a meteor csillogására ^mindenki felfigyelt a hár^irn^kiyolcas majusoK, narcos, rorxeneimi j ! májusok. Nemcsak egy nem- j zedéké és egy népé, hanem égy egész világé vggjdok. Országhatárok on^wtax mert a dolgozór-JosíJ^ dolgoz^a^Ezért^y^ájus nemcsak Magyajprszágon, harcin az 'egész filágon^^f munka és munkás karó napja. Miért és ki éllen ? \_ ipari rabszolgaságba!® élje ; munkások kenyeréért a szab§d emberek társadalmiig a tőke ellen, aki emberi köntyjr vér és verejtékből arany hjjm; hegyeket épített. * Kezdetben rövidebb munkaidőt akartunk, becsütfles bánásmódot, emberséspL eletet i és biztonságot a nrankanél-J| küliség szörnyű réme ellei» E harcok közejítte nM hagytuk, hogy jgFegJ’rojjÄl- jón a történelem legbizalmasabb modjÉp ipari job- bágyrendszear /*W Évtizeddng I^önSxülön el- szigeteltenj folyik iharc. De jött a naiy /tajJRcozás egyszer, a nlgy összefogás, a
