Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-04-19 / 10. szám
a Közigazgatási Bíróság Zemplén vármegye alispáni állásává! kapcsolatban beadott f^iebbezás ügyében A Magyar Közigazgatási Bíróság 285/1945. k. számú végzésében a Kommunista Párt zem- plénvármegyeí bizottsága képviseletében és nevében Csathó József párttitkár részéről panasznak minősülő fellebbezést, visszautasította. Az ítélet indokolásában megállapítja, hogy a felebbezést aláíró párttitkár a jogorvoslatot nem törvényhatósági bizottsági minőségben, hanem kifejezetten a párt megyei bizottsága nevében terjesztette elő, miért is ez pártszervezet részéről benyújtott panasznak minősül. _______________________á___________________ Angol és amerikai látogatók Sárospatakon A háború előtti kulturális kapcsolatok újbóli felvételét és megerősödését jelentik azok a látogatások, amelyeket az angol és amerikai kulturális aitasék tettek Sárospatakon. Látogatásuk elsősorban az angol ágazat munkájának szólt, de a legnagyobb érdeklődést tanúsítottak minden iránt, ami a magyar kultúrával és Sárospatak tradícióvalteli múltjával kapcsolatos. Miután megtekintették az angol ágazat alsós és felsős növendékeinek nagyszerű előadásait, valamint iskolai munkáját, a legnagyobb megelégedéssel távoztak Sárospatakról. E D. Döntött Hirdetmény A magyar Belügyminiszter Úr 224 567/194Ö. IV. 12. B. M. sz. rendeletére hivatkozva a magyar áílamrendőrség határrendészeti kapitányság őrszemélyzeti létszámának kiegészítése céljából, az őrszemélyzet legénységi létszámába való felvételre pályázatot hirdetek. A. pályázni óhajtók kérvényükkel, valamint az alább felsorolt okmányokkal személyesen 1946. évi április 24-én szerdán reggel 8 órától 13 óráig a sátoraljaújhelyi határrendészeti kapitányság épületében Kazinczi-út 73. szám alatt megjelenhetnek, A toborzáson részt vehet minden 18—34 éves büntetlen előéletű, lehetőleg katonaviselt ma^ gyár állampolgár. A jelentkezés alkalmával minden jelentkező hozza magával: 1. A magyar államrendőrség vidéki főkapitányság Budapest, címzett kérvényét, 2. Születési anyakönyi kivonatát, 3- Rövid saját kézzel. írt életrajzát, .4. Iskolai végbizonyítványát, 5. Helybeli (lakhely szerint illetékes) Nemzeti Bizottság ajánl^át, 6. Az igazolásáról szóló határozatát, 7. Tiszti orvosi bizonyítványt, 8. Hatósági erkölcsi bizonyítványt, 9. 2 darab 6 x 6-os nagyságú újkeletű fényképet. Sátoraljaújhely, 1946 ápr. 10. Barna Sándor s. k. rendőrszázados, a kapitányság vezetőte. — A M. N. D. Sz. minden szerdán délután 6 órakor műsoros előadást tart a vármegye- háza nagytermében. Piaci elkobzások ilgye a Nemzeti Bizottság előtt A múlt héten lezajlott piaci razzia és elkobzások ügyében a sátoraljaújhelyi Nemzeti Bizottság erélyes vizsgálatot indít. Több oldalról ugyanis az a panasz érkezett, hogy a kiadott intézkedések nein voltak szabá- • lyosak és a razzia folyamán is történtek visszaélések. A Nemzeti Bizottság tudni akarja, hogy ki adta ki a rendelkezést az elkobzásokra, hogyan folytak ezek és hová került az elkobzott élelmiszer. Már fel is szólította az illetékes hatóságokat jelentéstételre. Az eredményt sokan várják, egyrészt azok, akik sérelmesnek érezték ezt az intézkedést, másrészt a közvélemény, amely tudni akarja, hogy hová kerültek a razzia folyamán elkobzott élelmiszerek. 5 évi kényszermunkára ítélte a Népbíróság Marsi Mihályt, a volt sárospataki csendőrörs parancsnokát Szombaton tárgyalta a Népbíróság Marsi Mihály voll csendőrtiszthelyettes — sárospataki csendőrőrsparancsnok — ügyét. Marsi ezen szolgálati minőségében, hogy a gyanúsítottakat vallomásra bírja, a legborzalmasabb eszközöket alkalmazta. Többek között égy ilyen erőszakos vallatása alkalmával az egyik nőpartizánnak — amiért nem akart vallani, — két fogát húzta ki. A vádlott a főtárgyalás folyamán tagadta a vádbeli cselekmény elkövetését, azonban a kihallgat tolt tanuk nagyrésze ellene terhelő vallomást tett, minek folytán őt a Népbíróság 5 évi kényszer- munkára és 10 évi politikai jogának elvesztésére Ítélte. Az ítélet ellen a Népügyész fellebbezett. A sárospataki Leáoyrsépfőiskoia záróünnepéBye A sárospataki ref. Főiskola Leány-népfőiskolája április 14 én, vasárnap délután ünnepélyes keretek között tartotta záróünnepélyét. A Főiskola tanácsterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, melyek sorában Dr Be rényi Sándor alispán elvtárs és Bognár György szabadművelődési felügyelő is megjelent. A különböző vidékről összegyűlt 18 leány minden tudását és lelkűk <ninden szépségét vitte bele a gazdag műsorba. Népi énekek, táncok, mesék és jelenetek váltakoztak a jól sikerült záróvizsgán. Minden mondatukból kicsengett az egyhónapos tanfolyam nevelői munkája : a családias nevelés. A főzés és varrás a hasznosság elvét szolgálta, a tisztogatás s az otthon berendezése az otthonteremtés művészetére nevelte a leányokat. Az irodalom, a társadalomismeret, a magyar zene és magyar tánc pedig «előkészület volt a demokratikus közösségi élet kialakítására. A közös áhitat után Tárczy Árpád gimn. igazgató búcsúztatta meleg hangon a hallgatókat, amely után Rácz István népfőiskolái igazgató osztotta ki a bizonyítványokat és jutalom- könyveket és engedte útjukra, vissza a családi házba az uj magyar élet boldogabb reménységeit. Körséta a sátoraljaújhelyi dohánygyárban Egy verőfér\yes tavaszi délután körsétánk alkalmával ellátogatunk a sátoraljaújhelyi dohánygyárba. A portásfülkében Jászi üzemi biz. elnök örömmel és barátsággal fogad. A háború és a gyár Kérdésünkre elmondja, hogy a második világháború városunkat is közelről érintette. Igen nagy értékek pusztultak el a háború végén Sátoraljaújhelyben is, amit kizárólag a náci söpredék és a vele együtt harcoló fasiszta hordáknak köszönhetünk, kik a várost még akkor is lövették, 'amikor a város felszabadítása már . nem volt vitás. Továbbá tömérdek középület és lakóház, ment tönkre felszereléseikkel is berendezéseikkel. így történt ez a sátoraljaújhelyi dohánygyárral is. Az államvasutak pályáján 1944 év őszén történt hatalmas robbanások okoztak eisőizben sok kárt a gyártelepen. Majd beállott az ostrom, mely alatt a még megmaradt értékek súlyosan megrongálódtak, vagy teljesen elpusztullak. A múlt év nyarán a dohánygyár visszakerült ismét az állam tulajdonába. Ez alkalommal első teendő volt, hogy a gyárat legsürgősebben munkaképessé tegyük. Minden téren megindult a fizikai és szellemi munka. A munkások egyetértőleg vállvetett erővel nekifogtak a#tisztogatáshoz, a rendbehozáshoz. Sok volt a tennivaló, még több* a pótolandó és beszerzendő. Nagy akadályt képezett a szerszámok és az anyag hiánya. Ez a jószándék legyőzi a legnehezebb akadályt. Maguk a munkások kerítettek megfelelő •szerszámokat. Ök szereztek anyagokat is. Lankadatlan roham, — munkával, habár nem gyorsan, de mégis — elérte a dohánygyári munkásság azt, hogy a gyár rövid idő alatt üzemképes lett, A betört sok száz ablak ismét be van üvegezve (ha sok helyen darab üvegek felhasználásával is); a falak újra vannak vakolva és ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ 3 kimeszelve; az ajtók és padlók, csatornák, kályhák házilagosan Jd vannak javítva. Folyik a termelés Az eredmény nem maradhatott el: a sátoraljaújhelyi dohánygyár végre a tél kezdetével ismét megkezdhette üzemét. Ezzel háromszáznál több alkalmazottnak és ugyanennyi családnak becsületes, dolgos munka révén való megélhetése, továbbá a közönségnek szivarkával fokozottabban való ellátása biztossá vált. A szükséges dohányanyagot és egyéb kellékeket a gyár most már a felettes hatósága révén rendszeresen megkapja. Valahára megindulhatott az annyira sóvárgott szivarka-gyártás: állandóan készül a népszeiű »Munkása- szivarka. A munkásság Arra tekintettel, hogy kora reggeltől késő délutánig munkában van elfoglalva a dohánygyár munkássága, a megélhetés megkönnyítésére beszerzési csoport működik, amely ott helyben osztja ki a hatóság által kiutalt élelmiszereket. Napközi otthonban, gondos Felügyelet alatt vannak a gyár üzemének idejében a munkásoknak iskolába még nem járó gyermekei. Így a munkában levő szülők nyugodtan végezhetik dolgukat, mert gyermekeiket biztonságban tudhatják. Szórakoznak a dolgozók. Nemcsak a testre, de a lélekre is gondolunk — mondja Jászi elvtárs. * 1 Művelődésre is igénye van a dohánygyár munkásságának, amely a színháznak mindig megértő áldozatkész támogatója volt. Szükség van a kultúrára, mert a feladatát jobban tudja teljesíteni, az esetleges nélkülözéseknek inkább megfelel és az élet hiányosabbá váló javait célszerűbben beosztja, a terheket zúgolódás nélkül viseli el a művelt egyén. Erre a szempontra volt tekintettel a dohányjövedék, amikor nerqes elhatározással intézkedett az iránt, hogy a sátoraljaújhelyi dohánygyárban a , munkásság kultur-előadásokban részesüljön. Az első ilyen előadás az elmúlt szombaton este volt a dohánygyár kultúrtermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a lelkes közönség. Örvendetes újításként . leszögezhetjük azt, hogy az előadás a meghirdetett időpontban pontosan megkezdődött. Mindenkinek őszinte óhaja az, hogy a színházban is így történjék ezentúl. • Végül megemlítjük még, hogy általános művelődést szolgálja a gyárban hetenként rendezett szeminárium is, mely oktató előadásán kívül a magyar dal művelését is felöleli és állandó látogatásnak örvend. Egy kellemes tanulságos nap emlékével búcsúzunk kedves vendéglátóinktól, a sátoraljaújhelyi dohánygyár dolgozóitól. Örül a lelkünk. A magyar demokrácia .egy újabb vára épül szemünk előtt. Erősödik és dolgozik, hogy megizmosítsa a jövőt. Ennek reményében szorítjuk meg egymás kezét. R. Zs. Jöjjön április 22-én 22 órakor „Elektromos“ bálba!
