Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-04-19 / 10. szám

a Közigazgatási Bíróság Zemplén vármegye alispáni állásává! kap­csolatban beadott f^iebbezás ügyében A Magyar Közigazgatási Bíró­ság 285/1945. k. számú végzé­sében a Kommunista Párt zem- plénvármegyeí bizottsága képvi­seletében és nevében Csathó József párttitkár részéről pa­nasznak minősülő fellebbezést, visszautasította. Az ítélet indo­kolásában megállapítja, hogy a felebbezést aláíró párttitkár a jogorvoslatot nem törvényható­sági bizottsági minőségben, ha­nem kifejezetten a párt megyei bizottsága nevében terjesztette elő, miért is ez pártszervezet részéről benyújtott panasznak minősül. _______________________á___________________ Angol és amerikai látogatók Sárospatakon A háború előtti kulturális kap­csolatok újbóli felvételét és meg­erősödését jelentik azok a láto­gatások, amelyeket az angol és amerikai kulturális aitasék tettek Sárospatakon. Látogatásuk első­sorban az angol ágazat munká­jának szólt, de a legnagyobb ér­deklődést tanúsítottak minden iránt, ami a magyar kultúrával és Sárospatak tradícióvalteli múltjá­val kapcsolatos. Miután megte­kintették az angol ágazat alsós és felsős növendékeinek nagy­szerű előadásait, valamint iskolai munkáját, a legnagyobb megelé­gedéssel távoztak Sárospatakról. E D. Döntött Hirdetmény A magyar Belügyminiszter Úr 224 567/194Ö. IV. 12. B. M. sz. rendeletére hivatkozva a magyar áílamrendőrség határrendészeti kapitányság őrszemélyzeti lét­számának kiegészítése céljából, az őrszemélyzet legénységi lét­számába való felvételre pályázatot hirdetek. A. pályázni óhajtók kérvényük­kel, valamint az alább felsorolt okmányokkal személyesen 1946. évi április 24-én szerdán reggel 8 órától 13 óráig a sátoraljaúj­helyi határrendészeti kapitányság épületében Kazinczi-út 73. szám alatt megjelenhetnek, A toborzáson részt vehet min­den 18—34 éves büntetlen elő­életű, lehetőleg katonaviselt ma^ gyár állampolgár. A jelentkezés alkalmával min­den jelentkező hozza magával: 1. A magyar államrendőrség vi­déki főkapitányság Budapest, címzett kérvényét, 2. Születési anyakönyi kivonatát, 3- Rövid saját kézzel. írt életrajzát, .4. Is­kolai végbizonyítványát, 5. Hely­beli (lakhely szerint illetékes) Nemzeti Bizottság ajánl^át, 6. Az igazolásáról szóló határozatát, 7. Tiszti orvosi bizonyítványt, 8. Hatósági erkölcsi bizonyít­ványt, 9. 2 darab 6 x 6-os nagy­ságú újkeletű fényképet. Sátoraljaújhely, 1946 ápr. 10. Barna Sándor s. k. rendőrszázados, a kapitányság vezetőte. — A M. N. D. Sz. minden szerdán délután 6 órakor mű­soros előadást tart a vármegye- háza nagytermében. Piaci elkobzások ilgye a Nemzeti Bizottság előtt A múlt héten lezajlott piaci razzia és elkobzások ügyében a sátoraljaújhelyi Nemzeti Bizott­ság erélyes vizsgálatot indít. Több oldalról ugyanis az a panasz érkezett, hogy a kiadott intézkedések nein voltak szabá- • lyosak és a razzia folyamán is történtek visszaélések. A Nemzeti Bizottság tudni akarja, hogy ki adta ki a ren­delkezést az elkobzásokra, ho­gyan folytak ezek és hová került az elkobzott élelmiszer. Már fel is szólította az illetékes hatósá­gokat jelentéstételre. Az eredményt sokan várják, egyrészt azok, akik sérelmesnek érezték ezt az intézkedést, más­részt a közvélemény, amely tudni akarja, hogy hová kerültek a razzia folyamán elkobzott élelmiszerek. 5 évi kényszermunkára ítélte a Népbíróság Marsi Mihályt, a volt sárospataki csendőrörs parancsnokát Szombaton tárgyalta a Népbí­róság Marsi Mihály voll csendőr­tiszthelyettes — sárospataki csendőrőrsparancsnok — ügyét. Marsi ezen szolgálati minősé­gében, hogy a gyanúsítottakat vallomásra bírja, a legborzalma­sabb eszközöket alkalmazta. Töb­bek között égy ilyen erőszakos vallatása alkalmával az egyik nő­partizánnak — amiért nem akart vallani, — két fogát húzta ki. A vádlott a főtárgyalás folya­mán tagadta a vádbeli cselekmény elkövetését, azonban a kihallgat tolt tanuk nagyrésze ellene ter­helő vallomást tett, minek folytán őt a Népbíróság 5 évi kényszer- munkára és 10 évi politikai jo­gának elvesztésére Ítélte. Az ítélet ellen a Népügyész fellebbezett. A sárospataki Leáoyrsépfőiskoia záróünnepéBye A sárospataki ref. Főiskola Leány-népfőiskolája április 14 én, vasárnap délután ünnepélyes ke­retek között tartotta záróünne­pélyét. A Főiskola tanácsterme zsúfolásig megtelt az érdeklő­dőkkel, melyek sorában Dr Be rényi Sándor alispán elvtárs és Bognár György szabadművelő­dési felügyelő is megjelent. A különböző vidékről össze­gyűlt 18 leány minden tudását és lelkűk <ninden szépségét vitte bele a gazdag műsorba. Népi énekek, táncok, mesék és jele­netek váltakoztak a jól sikerült záróvizsgán. Minden mondatuk­ból kicsengett az egyhónapos tanfolyam nevelői munkája : a családias nevelés. A főzés és varrás a hasznosság elvét szol­gálta, a tisztogatás s az otthon berendezése az otthonteremtés művészetére nevelte a leányokat. Az irodalom, a társadalomisme­ret, a magyar zene és magyar tánc pedig «előkészület volt a demokratikus közösségi élet ki­alakítására. A közös áhitat után Tárczy Árpád gimn. igazgató búcsúz­tatta meleg hangon a hallgatókat, amely után Rácz István népfő­iskolái igazgató osztotta ki a bizonyítványokat és jutalom- könyveket és engedte útjukra, vissza a családi házba az uj magyar élet boldogabb remény­ségeit. Körséta a sátoraljaújhelyi dohánygyárban Egy verőfér\yes tavaszi délután körsétánk alkalmával ellátogatunk a sátoraljaújhelyi dohánygyárba. A portásfülkében Jászi üzemi biz. elnök örömmel és barátsággal fogad. A háború és a gyár Kérdésünkre elmondja, hogy a második világháború városunkat is közelről érintette. Igen nagy értékek pusztultak el a háború végén Sátoraljaújhelyben is, amit kizárólag a náci söpredék és a vele együtt harcoló fasiszta hor­dáknak köszönhetünk, kik a vá­rost még akkor is lövették, 'ami­kor a város felszabadítása már . nem volt vitás. Továbbá tömér­dek középület és lakóház, ment tönkre felszereléseikkel is beren­dezéseikkel. így történt ez a sátoraljaúj­helyi dohánygyárral is. Az állam­vasutak pályáján 1944 év őszén történt hatalmas robbanások okoztak eisőizben sok kárt a gyártelepen. Majd beállott az ostrom, mely alatt a még meg­maradt értékek súlyosan megron­gálódtak, vagy teljesen elpusz­tullak. A múlt év nyarán a dohány­gyár visszakerült ismét az állam tulajdonába. Ez alkalommal első teendő volt, hogy a gyárat leg­sürgősebben munkaképessé te­gyük. Minden téren megindult a fizikai és szellemi munka. A munkások egyetértőleg vállvetett erővel nekifogtak a#tisztogatás­hoz, a rendbehozáshoz. Sok volt a tennivaló, még több* a póto­landó és beszerzendő. Nagy aka­dályt képezett a szerszámok és az anyag hiánya. Ez a jószándék legyőzi a leg­nehezebb akadályt. Maguk a munkások kerítettek megfelelő •szerszámokat. Ök szereztek anya­gokat is. Lankadatlan roham, — munká­val, habár nem gyorsan, de mégis — elérte a dohánygyári munkásság azt, hogy a gyár rövid idő alatt üzemképes lett, A betört sok száz ablak ismét be van üvegezve (ha sok helyen darab üvegek felhasználásával is); a falak újra vannak vakolva és ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ 3 kimeszelve; az ajtók és padlók, csatornák, kályhák házilagosan Jd vannak javítva. Folyik a termelés Az eredmény nem maradhatott el: a sátoraljaújhelyi dohánygyár végre a tél kezdetével ismét meg­kezdhette üzemét. Ezzel három­száznál több alkalmazottnak és ugyanennyi családnak becsületes, dolgos munka révén való meg­élhetése, továbbá a közönségnek szivarkával fokozottabban való ellátása biztossá vált. A szükséges dohányanyagot és egyéb kellékeket a gyár most már a felettes hatósága révén rendszeresen megkapja. Valahára megindulhatott az annyira sóvár­gott szivarka-gyártás: állandóan készül a népszeiű »Munkása- szivarka. A munkásság Arra tekintettel, hogy kora reg­geltől késő délutánig munkában van elfoglalva a dohánygyár munkássága, a megélhetés meg­könnyítésére beszerzési csoport működik, amely ott helyben osztja ki a hatóság által kiutalt élelmiszereket. Napközi otthonban, gondos Felügyelet alatt vannak a gyár üzemének idejében a munkások­nak iskolába még nem járó gyer­mekei. Így a munkában levő szülők nyugodtan végezhetik dolgukat, mert gyermekeiket biz­tonságban tudhatják. Szórakoznak a dolgozók. Nem­csak a testre, de a lélekre is gondolunk — mondja Jászi elvtárs. * 1 Művelődésre is igénye van a dohánygyár munkásságának, amely a színháznak mindig meg­értő áldozatkész támogatója volt. Szükség van a kultúrára, mert a feladatát jobban tudja teljesíteni, az esetleges nélkülözéseknek in­kább megfelel és az élet hiányo­sabbá váló javait célszerűbben beosztja, a terheket zúgolódás nélkül viseli el a művelt egyén. Erre a szempontra volt tekin­tettel a dohányjövedék, amikor nerqes elhatározással intézkedett az iránt, hogy a sátoraljaújhelyi dohánygyárban a , munkásság kultur-előadásokban részesüljön. Az első ilyen előadás az el­múlt szombaton este volt a do­hánygyár kultúrtermében, ame­lyet zsúfolásig megtöltött a lelkes közönség. Örvendetes újításként . leszö­gezhetjük azt, hogy az előadás a meghirdetett időpontban pon­tosan megkezdődött. Mindenki­nek őszinte óhaja az, hogy a színházban is így történjék ezentúl. • Végül megemlítjük még, hogy általános művelődést szolgálja a gyárban hetenként rendezett sze­minárium is, mely oktató elő­adásán kívül a magyar dal mű­velését is felöleli és állandó láto­gatásnak örvend. Egy kellemes tanulságos nap emlékével búcsúzunk kedves vendéglátóinktól, a sátoraljaúj­helyi dohánygyár dolgozóitól. Örül a lelkünk. A magyar de­mokrácia .egy újabb vára épül szemünk előtt. Erősödik és dol­gozik, hogy megizmosítsa a jövőt. Ennek reményében szorít­juk meg egymás kezét. R. Zs. Jöjjön április 22-én 22 órakor „Elektromos“ bálba!

Next

/
Oldalképek
Tartalom