Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-04-06 / 8. szám
Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Megkérem, hogy szoriíson e pár sornak egy kis helyet a »Barátságiban. Helybeli sajtóban hol itt, hol ott, egy-egy kis szúrás irányul a rendőrség felé. Joggal-okkal, ne- firtassuk, hiszen párszor fordult elő. Talán jóindulatú kis méregkeverés az egész, ami felett percek alatt napirendre tér az ember. Ellenben firtassuk a dolgokat, persze a komolyabbakat. Hogy a ping-pong teremben nem kötik a siberek a nagy üzleteket, efelől sajnos nyugodtak lehetünk. Lakások mélye és egyéb helyek sokkal biztonságosabbak az eféle üzleti megbeszélésekre. Nap-nap mellett folytak razziák a pingpong teremben, ahol egy két szabadnapos vasutas vagy átutazó ember került csak a hálóba. Néni sértődik meg senki az égvilágon, ha a helybeli sajtó kissé foglalkozik, de kizárólag csak a rendőrség gazdasági dolgaival, mert itt tényleg vannak bajok. Nincs egyetlen pokróc, lepedő, fejpárna a kapitányságon. Néhány ócska szalmazsák az ösz- szes alvászati kellék az őrszobán. Mindennap más rendőr alszik ezeken a szalmazsákokon, sokan megrühesedlek. Fűtés nincs, a t'élen sem mentek a falnak a nagy melegtől. Hitvány ruhákban, órák hosszat áll az őrszem, utána hideg őrszobán jiihen. Üdvösebb lenne a helybeli sajtó részéről egy kis propaganda; Adakozzunk pár pokrócot stb. Ennek a nagyon fontos állami szervnek, ami pillanatnyilag niég igen csehül áll. Kevesebb támadás, több jóindulatú segítség! Nap-nap után látunk remekbe szabott tiszti köpenyeket, tányérsapkákat az utcán sétálni. Még segédhivatali tiszten is ékeskedik új köpeny és sapka Szolgálatban álló rendőrökön lóg a rongy! Talán öltöztessük fel először a rendőröket, a tiszteket csak azután. Úgy tudom, hogy Zemplén vármegyében mindezideig.még nem éikezett tiszti egységcsomag. Ha soha, de most szép cselekedet a személyes példamutatás. Mert a rendőrlegény is gondolkodó lény, nem vak. A helybeli sajtóban oly gyakran emlegetett köztiszteletben álló rendőrtiszt, itt pompázott a városban új köpenyében, mig odahaza rongyos rendőrök teljesítenek szolgálatot. Továbbá fölvetődik a kérdés, hogy a segédhivatali főhadnagy úr miért öltözött be oly gyorsan új köpenybe és tányérsapkába. Gondolat és szólásszabadság van, vagyok Szerkesztő úr iránt igaz tisztelettel Demokrata rendőr. * A segítségnyújtás és együttérzés gondolatával közöljük le ezt a levelet és nagyon sokban azonos a véleményünk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a rendőrség elleni bírálatunk nem a demokratikus rendőrség megbélyegzésére törekedett. Ezen fontos szerv kiépítése és támogatása szívügyünk. De a hibák és bajok elhallgatása nem lehet célunk, mert csak kritikán keresztül lehet javulás. Ha a közbizton* ság rossz, szólnunk kell arról. És ha megjavul, dicsekedni fogunk, | mert ez demokráciánk fokról fokra való erősödését jelenti. Szerk. Levél a rendőrségről Erélyesen folyik a csempészfront felgöngyölítése Annak ellenére, hogy a magyar kormány 1945 októberében szigorú rendeleteket léptetett életbe a közszükségleti cikkek külföldre való csempészői, valamint az állami jövedelmek megrablói ellen mégis sokan akadnak, akik népünket üzletszerűen fosztogatják és az amúgy is nehéz helyzetünket még nehezebbé teszik. A pénzügyőrség a hatáőrsé- gekkel karöltve azonban kemény kézzel és eredményesen harcol ezek ellen a kártékony elemek ellen. Az utóbbi napok eredményei között Weisz Sándor bodrogszer- dahelyi lakos cigarettacsempészési ügyét — akit a határon fogtak el — és dr Salacz Tibor orvos leleplezését —, aki régebbi idő óta foglalkozik iparszerűen doliányfeldolgozással, de csak most tudta a pénzügyőrség az udvarán lévő kútban megtalálni a dohányvágó gépet — könyvelhetik el. A sátoraljaújhelyi államügyészség fogházának legújabb csempészlakói a következők: Kanda Ferenc, Kopka József, Jánvári Károly, Kozma Andor, Bódi András, Takács Kálmán, Major András, Schwarcz József, Klein Móric, Oláh Ferenc, Korbács Mária, Vizer Mária, Körmöndi János, Szegár József, Bodnár Sándor, Kocsis Ferencné, Zólyomi István, Tarhos Zoltán, Móricz Albert, Varga Gizella. Dolgozik és művelődik Bodrogkeresztúr Dr Berényi Sándor alispán elvtárs és Bognár György vármegyei szabadművelési vezető népművelési kőrútjuk során látogatást tettek Bodrogkeresztúr községben, ahol a községi Szabad- művelődési Tanács a vármegye szellemi vezetői előtt beszámol az évi munkájáról. A beszámolót gazdag műsor követte, mely nagy meglepetésekkel szolgált. A népi léleknek és szellemnek megnyilvánulása volt ez a gazdag és változatos népművelődési előadás^ amely nagy tetszést váltott ki mindenkiből. Népi táncok, népi énekek tarkították a szép és változatos műsort és a helyi fiatalság hagy felkészültséggel és játékos rutinnal adták elő Kisfaludy Károly „Kérők" című vígjátékát. Bodrogkeresztúr község büszke lehet vezetőire és fiaira, akinek áldozatkész munkája kivívta azt, hogy a község népében lévő szellemi élniakarást megmutassál?. Az előadás után Dr Berényi Sándor elvtárs intézett elismerő szavakat úgy a vezetőség, mint pedig Bodrogkeresztúr népéhez és kifejtette, hogy most, amikor a Szabadművelődési idényt felváltja a mezőgazdasági munkálatok végzése, mindenki teljesítse kötelességét az élet egész területén, akár szellemi, akár fizikai munkájával. Végezze mindenki kötelességét ott, ahová az élet állította s azért ne kívánjanak hangos elismerést, csak komoly megbecsülést. Sárospataki körséta A tavasz nemcsak a természetet hozta mozg4sba, hanem a politikai pártok tevékenységét is. Talán az utóbbi időben a különböző helyeken megtörtént n^>- ítéletek, vagy a közeljövőben a Nemzeti Bizottságokon keresztül a politikai pártokra háramló fe- lősségteljes munka, a demokratikus tisztviselők kiválasztása terelte az egyes pártokra a figyelmet. A Szociáldemokrata párt sárospataki szervezetének taggyűlésein az a vélemény ala-, kult ki, hogy szükséges lenne, hogy a kormányzat e téren mielőbb leszögezné álláspontját, mert az amúgyis nehézkesen mozgó közigazgatást a tisztviselőknek bizonytalansága teljesen leállítja. Az egyes hivatalokban minden sürgős munkánál előbbre- valónak tartják letárgyalni, hogy a közhangulat kit helyezett előző nap B-listára. Ezt a bizonytalanságot lehető legsürgősebben meg kell szüntetni. Aki a demokratikus közigazgatásba nem való, azt a megfelelő fórumnak el kell távolítani. A megmaradt tisztviselői kar pedig folytassa kellő ambícióval a maga munkáját, A Nemzeti Bizottság Tár- czy Ármádot kérte fel a Szovjet-Magyar művelődési Társaság megalakítására és vezetésére Igen alkalmasnak tartjuk a sárospataki Ref. Főiskola Igazgatójának személyét erre a felelősségteljes kulturmunkára. Nemcsak azért, mert ő maga 5 évet töltött oroszfogságban, és így alkalma volt az orosz nyelvet tökéletesen elsajátítani, az orosz népet és kultúráját egész közelről megismerni, hanem azért is, mert erre a szerepre, szociális beállítottságánál fogva a legmegfelelőbb. Bízunk abban, hogy munkássága közelebb fogja hozni a magyar népet nagy orosz szomszédjához. Járási Szabad Szakszervezet új elnököt választott Rozgonyi Mihály elvtárs személyében, akinek első ténykedése volt, hogy új otthonhoz juttassa a szervezett munkásságot. Legközelebbi ( teendőnek tartják a munkásság összeírását és a munkaközvetítést. Általános panasz, hogy a kőműves munkásság anyaghiány : miatt teljesen munkanélkül áll. Igen fontos közérdek lenne, hogy , a gőztéglagyár, amit a visszavonuló német seregek teljesen i tönkretettek, ismét üzembe ke- j rüljön. Serény munka folyik a földmunkásság Szak- szervezetében, ahol Kardos dános elvtárs a birtokosokkal való tárgyalás folytán végre sikerült a szőlő-napszámbéreket megállapítani. A szőlőnapszám, vagy 5 liter bor, vagy 2 liter olaj, vagy 1 kg zsir. Ki felelős a bodrogparti strand fáinak kivágásáért? A község lakossága legnagyobb megdöbbenéssel és csodálkozással vette tudomásul, hogy az országos hírű és a fővárosból is szívesen látogatott szép patakistrand fái egyik napról a másikra eltűntek. Mindenki érthetetlenül áll e barbarizmus előtt, mert nem hisszük, hogy a Bodrogközi Ti- szaszabályzónak erre a pár űr- méter fára lett volna szüksége. (Sz. Á ) —'T111 ■■ .............. . Egy korlátlan italmérö panaszai A pult, avagy szaknyelven a sörapparát bádogteteje tükörfényesre van dörzsölve. A sörcsapoktól balra, csillogva állnak talpukkal felfelé fordítva a poharak. Az első benyomások semmit sem éreztetnek abból, hogy halott ipar színhelye az az italmérő helyiség, amibe az imént beléptünk. A tulajdonos vendégfogadó mosollyal lép asztalunkhoz. Szokott formák között bonyolódik le az ital megrendelése. Csak fizetésnél lepődünk meg egy kissé. A tulajdonos cseppet sem meglepődött arccal adja tudtunkra, hogy e magas ár ellenére nem bizonyos, meg fogja e találni számítását. — Hogy-hogy? — kérdezzük most már valóban megrökönyödve. — Hát úgy kérem, hogy az árut sohasem tudom annyiért beszerezni, amennyiért én — az adókat és a nyereségemet is beszámítva — tegnap eladtam. Pedig higyjék el kérem, az államháztartás szempontjából nem közömbös az, virágzik e az italmérő ipar, vagy sem. Én például havonta jó pár millió pengőt fizetek be adó címén. — Bizony több támogatást is megérdemelnénk, teszi hozzá a közlékeny tulaj. — Hogyan lehetne ezt a támogatást megoldani? — kérdezzük. — A fővámhivatal és hasonló hatóságok által lefoglalt borokat a napi áron szét kellene osztani a pontosan adózó italmérők között. Ezzel duplán járna jól az állam, mert a lefoglalt borok értékének napi árát könyvelhetné el és ezenkívül még az italmérők útján forgalomba hozott ital adóit is bevételezhetné, nem beszélve arról, hogy megélhetést biztosítana, vagy legalábbis segítene az erre érdemes italmérőkön. A korlátlan italmérő elgondolását mi is megfontoltuk, és úgy véljük, ezen elgondolkozhatnak, az állami bevéte!ek fokozása érdekében, az illetékesek is. ZEMPLÉN1 „BARÁTSÁG“ 3 — A sátoraljaújhelyi Szabadegyetem Nőszemináriuma folyó hó 8-án (hétfőn) d.u. V2Ő órakor farija záróünnepélyét az Andrássy-utcai óvodában. — A műsor a következő: 1. Záró beszédet mond Pólányi Lajosné. 2. Zongorázik Székely Zoltán. 3. Előadást tart Tóth Tibor »Az új magyar irodalom« címmel. 4. Szaval dr Pólányi Marianne. 5. Énekel Várady Lajos.
