Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-03-29 / 7. szám
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: DEÁK-UTCA 14. • MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN;*'TELEFONSZÁM: 38 Sátoraljaújhl^l^i^^WWfO.OOOIpengó'. mer I. évfolyam, 7. szám. A háború ködlovagjai • t / ; __.í Radnikov Mihail lesz a Szovjetunió miniszterelnöke M agyarország a nemzetközi élelmezési értekezleten A héten összeült Egyesült Nemzetek Biztonsági* Tanácsának munkája felé, amelynek hivatása, hogy a béke, gyógyulás és együttműködés után annyira vágyódó népek és nemzetek számára megnyugtató és bizalomkeltő politikai és gazdaság légkört teremtsen — mi magyarok és szocialisták bizalommal és feszült várakozással tekintünk. Régi és örök békevágyynk, amely tudjuk, az egész emberiség lelkiségének tükrözője, azzal a szilárd hittel fordul a konferencia felé, hogy a tanácskozások során tisztáSódnak és elsimulnak azok a vitás kérdések, amelyek az utóbbi hetekben a nagyhatalmak között kiéleződtek. • _ f Az a világjelentőségű nyilatkozat, amelyet a Szovjetunió vezetője, Sztálin genferalisszftnus tett és’ amelyben kijelentette, hogy a népek és országok leg* hőbb vágya a béke, nemcsak megnyugvással, örömmel és hálával tölt el minket, hanem igazol is. Álláspontunk, amely minden célzatos vagy hiszékeny ellenvéleménnyel szemben, állandóan azt hangoztatta, hogy a nagyhatalmak ellentéteinél sokkal nyomosabbak azok az okok, amelyek a megegyezés szükségességére mutatnak, helyesnek és egyedül elfogadhatónak bizonyult. Az emberiség békevágya erősebb minden gazdasági vagy politikai érdeknél. Hiszen még alig szálltak sírjukba a második világháború rémei és az európai kultúra és civilizáció összesebezve és csonkán hever a földön, az emberi közösségek, nemzetek, társadalmak, családok pedig vér- vesztetten áhitják a nyugalmat, mert nincs ezen a világon ember, aki nem siratna soha vissza nem térő hozzátartozót, barátot, embertársat, vagy pótolhatatlan anyagi és szellemi értékeket.^ Nem is itt van a hiba. Másutt kell keresnünk annak a gyűlölködő rosszindulatnak és gyalázatos célzatosságnak az okait, amely egyetlen feladatának tekinti, hogy minden vonalon terjessze és az emberi lelkek mélyére ültesse a közeli és elkerülhetetlen háború rémét, hogy így keltsen zavart, nyugtalanságot, csökkenést a gazdasági vonalon a termelésben, szaporítsa gondjainkat és mindezeken keresztül hitelét rontsa demokráciánknak. Természetesen mindezt azért, mert saját és társadalmi osztályának elvesztett uralmát kívánja ilyen úton, — ha kell háború útján — visszaszerezni. Meggyőződésünk, hogy ezek a „nagy angolbarátok", akik hazaárulásnak tartották, ha az elmúlt háború alatt valaki a szovjet vagy angol rádióállomásokat hallgatta, valóban kívánnák, sőt akarnák a háborút és nem törődnének a/ emberiség és a magyarság újabb szörnyű pusztulásával, az emberi lélek és kultúra teljes lerombolásával. Pusztán azért, mert a demokrácia szabad világában nem érzik jól magukat, visszakívánják a gazdasági és politikai alávetettség társadalmi rendjét, hogy újra nyakára üljenek annak a nemzetnek, amelyet elődeik a múltban és ők személyesen a jelenben újra és újra a pusztulásba vittek. Nem hisznek, tágranyfit szemekkel* csodálkoznak, vagy dühösen legyintenek, ha szocialista okfejtéssel gazdasági síkon Jűzo- nyítjuk nekik : háború hosszabb ideig lehetetlenség, mert a termelés olyan zavarokkal küzd minden felé szerte e világon, hogy képtelen lenne újabb erőfeszítésekre. Hogy mindenekelőtt fel kell épülnie mindannak, amit a modern barbárság elpusztított. És méltóságteljes sértődöttséggel vonulnak tova, ha szerényen megemlítjük : nem tartjuk valószínűnek, hogy miután döntő ^gazdasági vagy politikai okok nem mutatnak háborúra, ő értük és „nyugatos, németbarát" társaságukért, bármelyik nagyhatalom is a fegyver argumentumához nyúlna. A belpolitikai válságunk megoldódott. A demokrácia, a nép, a békés munka erői győztek és a haladás szelleme folytatja országépítő programját. A nagyhatalmak ellentétei is el fognak simulni, hogy a béke virágzó korszaka köszöntsön az emberiségre. Ez a megnyugodott légkör fogja — és csak ez fogja — számunkra is meghozni minél gyorsabban a várvavárt békeszerződést, A nyílt hazaárulás háboruváró hirdetőinek, a béke és nyugalom ellenségeinek, a demokrácia és nép árulóinak, a régi osztályuralom és elnyomás vissza- sóvárgóinak, a háború véres ködlovagjainak felhívjuk a figyelmét, Lie elvtársnak, az Égyesült Nemietek főtitkárának kijelentésére és nyilalkozatára: >a szervezet mind az 51 tagjának egy a közös óhaja: nem akarnak újabb háborút.« (kr) A Londonban összeülő nemzetközi élelmezési értekezleten, amely a jelenlegi válságos helyzet leküzdésére ül össze, Magyarország is képviselve lesz. Az értekezleten Európa majdnem mindegyik országa részt- vesz, Németországot és Bulgáriát az értekezleten a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok képviselik. Hasonló céllal Truman elnök «megbízottja Genfben tárgyalásoTűz Tíszadobon. Szombaton március 23-án a kora délutáni órákban, állítólag kukoricapattog- |atás következményeként komoly tűz ütött ki Tiszadob községben, és jelentés károkat okozott. Hatalmas orkán pusztított a tűz kitörésekor a község területén, és a vihar következtében házról-házra, tetőről-tetőre terjedt a tűz, és hatalmas füstgo- molyag homályosította el az eget. Több, mint hatvan lakóház lett a tűz martaléka, és a szél következtében ereje oly nagy volt, hogy dacára a tűzoltók önfelálMárcius 24-én tartotta jólsikerült matiné keretében a Szovjet- Magyar Művelődési Társaság első és már régen várt előadását. Az. orosz hatóságokat a matinén Galkov gárdaőrnagy képviselte. Nemeskéry alezredes* megnyitó szavai után Csathó Józsefné orosz verseket szavalt. A városi szalon- zenekar orosz zeneszerzők műveit játszotta, majd Homokay Pál olvasta fel Ernst #Fischer előadását. Ernst Fischer, a felszabadulás utáni első osztrák közoktatásügyi miniszter, közismert magyarbarát érzelmeiről, szavai tehát annál inkább megfontolandók. 1934. év óta, mint emigráns élt a Szovjetunióban. Az előadás általános képet nyújtott az ottani közállapotokról. Megemlíti, hogy 4 millió főiskolai hallgató látogatja az kát folytat, hogy a Vöröskereszt nagyobb élelmiszer segítséget nyújtson Középeurópának. Ennek kapcsán kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak az idén több élelmiszere lesz, mint tavaly volt — bár igen sokat fog külföldre szállítani — és Truman elnök szavait idézte, hogy „meg , kell nyerni világszerte az élelmiszercsatát,mert az üres gyomrú emberekkel nem lehet megkedvelteim a demokráciát". dozó, áldozatkész munkájának, a veszélyt csak este 8 és 9 óra között sikerült lokalizálni. A tűz- olték hatalmas munkát végeztek, és a miskolci, valamint nyíregyházai hivatásosak munkája mellett. mind a diósgyőri vasgyár, mind pedig a szerencsi cukorgyár tűzoltósága is hathatósan kivetette részét. Szerencse, hogy a közeli Tiszapart megadta a lehetőségét annak,hogy a négy tűzoltótestület kellő mennyiségben vízhez jutott és önfeláldozó munkájuk végülis komoly erpdmény- nyel járt. egyetemeket. Puskin művei 40 nyelven kerülnek sajtó alá. Moszkvában minden harmadik embernek nyaralója van a környéken. Keresményét mindenki arra költ- heti, amire óhajtja, s a vagyon örökölhető. A vallásszabadság teljes. A papok üldözésének rágalma már régen szétfoszlott. Tudomásul kell venni, hogy Keleten egy roppant erejű birodalom tartja kezében a vezetést, ez a birodalom békét akar, de a visszaszorítást nem tűri el. £)r Farkas Dénes zongoraszáma és dr Holló Imre cselló-szólója orosz zeneszámok előadásával színesítette a matinét, majd dr Waller Sándor közkórházi főorvos nagy felkészültségű előadásban ismertette a Szovjetunió egészségügyi helyzetét és annak leg* 60 ház égett porrá Tíszadobon Szovjet—Magyar művelődési matiné
