Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-12-19 / 46. szám

j.*t« »ürme£,yej. itveuax Sátor aljátijhely I. évfolyam, 46. szám. Sátoraljaújhely, 1946 december 19. Ara 40 fillér Kongresszus elé Fontos és időszerű kérdések a vármegyei törvény­hatósági bizottság előtt Régen szó van róla, uta­zások, gyűlések, beszédek je­lezték és néhány napja már hivatalosan is tudomására jutott az országnak, a világnak, a közvéleménynek, elvtársaink­nak és barátainknak, nyilván ellenségeinknek is, hogy jövő év január 31-én partkongresz szusra ülünk össze, a Szociál­demokrata Párt 35 dik part­gyűlésére. Pártunk legutóbbi kon­gresszusa a felszabadulás után következő augusztus 20 án zajlott le s a korai időpontból következőleg inkább figyel- *meztetés volt a tömegek felé, hogy háromnegyedszázados lankadatlan küzdelem és kö­zel egy éves rettenetes lidérc­nyomás után ismét itt va­gyunk és felelős részt is vál­lalunk abból a munkából, mely ezt a népet helyesebb, emberségesebb és igazságo­sabb jövő felé vezeti. A most soron következő 35-ik kongresszus azonban már a pártszervezeti szábály- . zat alapján összehívott nagy­szabású törvényhozói gyűlése lesz a Pártnak, melynek fel­adata, hogy végigtekintve az elmúlt két esztendő hatalmas munkáján, megadja a felment­vényt a jelenlegi vezetőségnek a végzett munkáét. De sereg­szemle is lesz ez a kongresz- szus, mert az egész magyar szociáldemokrácia összegyűlik ott, hogy az egész magyar mozgalom adjon számot a legdemokratikusabb módon mindarról, amit helyesel és amit helytelenít és arról, amit a jövőbén kíván tenni. Kisházi Ödön elvtárs nyitja majd meg a gyűlési, aztán sor kerül Szakasits Árpád elvtárs, főtitkár nagyszabású beszámolójára, a Part kétéves működéséről, a bel és kül­politikai problémákról, a Part politikai akcióprogramjáról és gazdasági terveiről. E főtit­kári jelentés nyilvanvalóan betetőzése lesz annak a ha­talmas munkának, melyet Szakasits elvtárs fáradhatatlan Kovásznav Re^ső («zoc. dem.) és Csathó Joz-ef (MKP) szólal­tak f I Csathó József felszólalásá­ban felhívta a törvényhatósági bi/ott-ágot, hoi>y jelentse be til­takozását a vármegye közvetlen szomszédságában lejátszódó ma gyaiü dözések ellen. A törvényhatósági bizottság a maga részéről !. terélyesebht -., el­ítéli a fasiszta módszerekkel dol­gozó szlovákiai magyarüldözést. Mólt megbízható hírek közük, ép­pen a baloldali elemeket üldözik, és bebizonyíthatóan a Hünka- gárdista fasiszták kegyetlenked- nek leginkább a magyarsággal, mint »megbízható* csendőrök. Kovásznay Rezső (szoc. d.) a munkanélküliség elleni küzde­lem fontosságáról szélt. Kifogá­solta, hogy a mai napig nincse­nek adatok a vármegyében iévő munkanélküliek pontos számát illetően. Hogy nagy a baj, azt abból tudjuk, hogy a szakszerve­zet állandóan ostrom alatt áll és amikor a Dohánygyár 80 mun­kást vesz fel, 400 a jelentkező A vármegye sokkal kisebb mér­tékben jut a munkanélküliséget enyhítő és az újjáépítést elősegítő államsegélyekhez, mint más vár­megye. Megszervezték a köz­munkaügyi hivatalt, de a munka még eddig nem igen induit meg. Kérte, hogy a törvényhatóság hasson oda, hogy minden illeté­kes hatóság és a vármegye kép­viselői eg\ültes erővel harcolja­nak ki államsegélyeket és így enyhítsék ezt az egető és a dől gozni akaró munkások jövőjét illető kérdést. Utána újra Csathó József szó­lalt fel és a közírllálással kapcso lafos zavarokról szólt, megemlítve, liu'ö'y ezen a téten vármegyénk ben elég nehéz a helyzet, A törvényhatósági bizottság arra az álláspontra lutott, hogy különösen a parasztság számára annyira nélkülőzhetetem iparcik­kek megszerzése és szétosztása terén kell a helyzeten sürgősen javítani. Önálló bodrogközi járás A napirendi pontok között szerepelt a ricsei járási kirendelt­ség önálló járássá való kiépí­tése. A törv. hat. bizottság Bodrog köz népének éidekében múlha­tatlanul szükségesnek tartja ennek megszervezését és Diái ítását, mert a Bodrog-hidak hiánya, a nagy távolság és rossz utak miatt Bod­rogköz népe teljesen kikapcsoló dott eddig a gazdasági életből. Ha lesz önálló hivatala, ügyes­bajos dolgainak elintézéséért sem kell többnapos utakat tennie. Karosa és Pácin különválnak A törv. hat. bizottság úgy dön­tött, helytálló, hogy Karcsa és Pácin községek különváljanak és mindegyik önállóan kormányozza magát. Ezzel a két község a maga erejéből, de elsősorban a maga javára fejlődhet a jövő­ben. A törvényhatósági bizottság tudomásul vette Zemplén vm. al­ispánjának évi jelentését. Nem értjük a főispán úr miért veszi annyira zokon lapunk múlt számában megjelent közleményt, amelyben a nála járt asszonykihdöttség fel­vonulásáról és a lejátszódott ese­ményekről írtunk. A tárgyilagos olvasó is megítélheti, hogv ebben a közleményünkben mi pusztán a tények megállapítására szuiíi- koztunk és mintegy fényképfel­vételt, riportot közöltünk a tör­téntekről. Magánvéleményünk nem ig-n volt Es még kevésbé értjük, miké­pen lehetséges, hogy a főispán úr kijelentése szerint őt erélyes vagv komoly támadás nem érte és a küldöttség, amelyik elége­detlenséggel ment hozzá, »barát­ságosan távozott el*. Viszont a »Zempléni Kis Újság* vezércikke szerint a főispán urat »minősít­hetetlen bántalom« érte. Igv azután végkép nem értjük. Napirend előtt Folyó hó 14-én, szombaton tartotta a tör vény hatósági bizott­ság ez évi utolsó ülését. A gyű­lést a betegeskedő főispán és al­ispán távoüétében dr Kerekes András vm, főjegyző nyitotta meg. és bölcs irányításával a je lenlegi vezetőség végzett. A partszervezés és a pártmoz- gaiom problémáit Ban Antal elvtirs iparügyi miniszter, a Part szövetkezeti és agrár­programját pedig Rónai Sán­dor elvtars, kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter is­merteti majd. A Szociáldemokrata Párt természetesen egyetlen percre sem feledkezik meg a hatá roktói, országoktól független oszthatatlan szociáldemokrá­cia gondjairól. Az e téren elért eredményekről, az adott helyzetről és a kilátásokról dr Ries István elvtárs, igaz­ságügyminiszter számol majd be, a pártszervezeti szabály­zat előadója Mónus Illésné elvtárs lesz. Ezután kerül sor az új pártvezetőség és ellen­őrzőbizottság megválasztására, az előterjesztésekre és indít­ványokra, befejezésül pedig Kéthly Anna elvtárs, a nem­zetgyűlés alelnöke, elnöki záróbeszédére. A magyar társadalom és elsősorban a szociáldemokrata dolgozók hatalmas tömegei nagy várakozással tekintenek Pártunk 35 dik kongresszus elé Egy ilyen tanácskozáson végeredményben az egész mozgalom, minden párttag közvetett vagy közvetlen el­lenőrzése mellett mérlegre kerül a végzett munka, az elért eredmény, a múlt és ösztönzést, irányvonalat nyer a jövő. Az a szocialista jövő, mely többé már nem választ­ható el az ország, a dolgozok hatalmas táborának jövőjétől, hanem segítve, irányítva azt egyesíti a becsületesen ha­ladó, fejlődő erőket a szo­cializmus felé vezető utón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom