Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-12-05 / 44. szám

Szociáldemokraták-e a dánok? A dán kérdés, úgy látszik, ne­hezen kerül le a napirendről. Egyben azonban már meg­egyeztünk a Zempléni Kis Újság cikkírójával: Dániában szociál­demokraták kormányoznak és ugyanez a Dánia a jólétben élő, művelt, mondhatnék gazdag kis­birtokosok szabad országa való­színűleg azért, mert a szociál­demokraták törődnek a paraszt­ság sorsával és mert céljuk a kisbirtokos gazdaságokon épülő mezőgazdasági termelés megte­remtése és nem más. Miután a cikkíró ezt kénytelen volt elismerni, új felfedezésre ju­tott, és bölcsen kijelentette, hogy a dánok ugyan szociáldemokra­ták, de nem olyan szociáldemo­kraták, mint a magyarok, hanem mások, mert ő még azt is tudja, hogy a francia, vagy olasz kato likusok is mások, mint a magya­rok, mert, uram bocsáss, olt nem magyar, hanem francia vagy olasz nyelven hirdetik az Evangéliumot és ugyancsak saját szokásaik sze­rint ünnepük az Egyház ünnepeit. Valóban ezek a dán szociál­demokraták különböznek tőlünk abban, hogy már jó pár évtized­del ezelőtt megkezdett osztály- harcukat eredményesen el is tud­ták végezni és a nagybirtok fel osztásában első helyen állnak és nem utolsón, mint mi. Talán ab ban is különböznek tőlünk, hogy hazájukban nem kénytelenek oly elkeseredett küzdelmet vívni a nagybirtokosok megmaradt csat­lósai és a nagytőke védelmezői­vel, mert ott a műveit földműves és munkás tömegek nem hall­gatnak álprófétákra és nehezebb őket az orrúknál fogva vezetni. Ennyit arról, hogy testvérpár- tunk-e a dán Szociáldemokrata Párt, vagy sem ? Most pedig térjünk át a cikk­író marxista ismereteire. Ezen a vonalon nagyok a bajok. Aki a marxizmust összetéveszti a pro­letárdiktatúrával, vagy úgy állítja be, hogy a kis magántulajdon el­lensége, az vagy teljesen tájéko­zatlan, vagy tudva nem mond igazat. Mi tudjuk, hogy a cikkíró buzgalma a magántulajdon meg­védése körül azzal a céllal törté­nik, hogy az általa oly hőn sze­retett nagyvagyont és nagytőkést részesítse védelemben. Ezt azon­ban ügyesebben kell csinálni és legalább annyit kell ismerni a marxizmusból, hogy a szocialisták csak a nagy termelő eszközöket (gyárak, bányák, villamostelepek és nagybirtok) fogják állami, majd közösségi kezelésbe venni és ép­pen a kisvagyonok megvédése és felvirágoztatása érdekében, Ez viszont nekünk, de a magyar dol­gozóknak sem fájdalmas, legfel­jebb a cikkírónak. Hogy pedig a szociáldemokra- j ták nem akarnak és nem is akar- | nak szerte a világon proletárdik­tatúrát, annak legélénkebb bizo­nyítéka éppen Magyarország, vagy ha tetszik, az angol mun­káspárt, amely talán mégis csak szociáldemokrata, miután az An­gol Nemzeti Bank után államosí­totta a bányákat, energiaforráso­kat, a nehézipar egy részét és most fogja államosítani a közle­kedési hálózatot. Hol van, sajnos; ettől a mi, egyesek által annyira túlzottnak mondott forradalmisá- j gunk ? De ha a cikkíró végül — I 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁO“ és nem lehetetlen — még abban is kételkedik, hogy az angol mun­káspárt és a magyar Szociáldemo­krata Párt között van valami ha­sonlóság, megemlítjük: Philips Morgan az angol munkáspárt főtitkára a Szociáldemokrata Párt vendége volt (tudtommal nem a Kisgazdapárté) és kijelentette, hogy marxista, majd Magyaror­szág jövendőjének biztosítékát a Szociáldemokrata Párt célkitű­zéseinek megvalósulásában látja. Nyugodjon meg tehát min- denki, még a cikkíró is, hogy a dánok szociáldemokraták és a kisemberek, kisbirtokosok érdekei éppen ezért találnak megvédésre Dániában. A dán, vagy akár a magyar szociáldemokratákkal azonban csak azok érthetnek egyet, akik valóban a kisemberek érdekeiért küzdenek. Kevesebbet cikkezni a nagytőke és nagytőkések érdekében, nem kell siratni a múltat, a »becsüle­tes« kenyeret biztosító gyárosok és nagybirtokosok világát, és ak­kor egyet lehet érteni nemcsak a dánokkal, de a magyar szociál­demokratákkal is. Intelmi szó a Parasztpárt Az utóbbi időben divattá váit j az, hogy egyesek a parasztság?ér- dekeiért küzdők sorába tolják fel magukat. Az újhelyi járásban bizonyos főtisztviselő urak úgy állítják be a munkáspártokat, s közlük a Szqc. dem. Pártot is, mint amely­nek a parasztsághoz semmi köze sincs. Ha az illető úrnak nincsenek olyan politikai ismeretei, ame­lyekből kiderülne, hogy a Szoc. dem. Párt évtizedek óta elsőként és állandóan a szegény paraszt­ság szervezője és támogatója, egyik álapostolához akkor ajánljuk számára az elmúlt idők újságjait és történelmi köny­veit, amelyekből megtudhatja, hogy vezetői és köztük Veres Péter is, még nem rég a Szoc. dem. Párt tagja volt. Mindenesetre nyugodjon bele a parasztság, hogy jó helyen van a Szoc dem. Pártban, ahol ér­dekeit védik, és véleményünk sze­rint ők inkább föltehetnék a kér­dést, hogy a múlt rendszerben is oly jó tisztviselőnek bizonyult főjegyző úr vájjon mit keres a parasztpártban* A föidmfvesszövetkezetsK első választmányi gyűlése Zemplénben Múlt hó 30 án Szerencsen a kulturházban tartották meg a vár­megyei földmívesszövetkezetek első választmányi gyűlésüket. A gyűlésen megjelentek dr Ru binyi Pál, a földmívesszövetkeze­tek központi kiküldötte és dr Szabó Jenő, a megyei földhivatal ügyvezetője, A választmányi gyűlést Pálfy László, a földmívesszövetkezetek vármegyei ügyvezetője nyitotta meg. Köszöntötte a választmány tagjait és beszédében kifejtette, hogy a földmívesszövetkezetek hivatottak arra, hogy a jövő gaz­dasági életének alapját képezzék. Utána dr Szabó Jenő ismer­tette, hogy miért volt szükség arra, hogy a földreform végre­hajtása után a kormány éietre­hívta a földmívesszövetkezeteket. Utána dr Rubinyi Pál, az or­szágos központ kiküldötte más­félórás beszédében párhuzamot vont a múlt és jelen szövetke­zeti mozgalmai között. Ismertette azt a politikai har­cot, ami az MSzK és a FOK kö­zött folyik, a földhözjutottak és a szegény parasztság érdekében. Kijelentette, hogy a FOK min­dent elkövet, hogy kölcsönökkel segítse a földhözjutott szegény parasztságot. Befejezésül felszólí tóttá a megyei választmányt, hogy egy emberként harcoljon a szö­vetkezeti elméért. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a földhözjuttatott szegény parasztság szívén viseli a szö­vetkezetek sorsát. Ha békét akarunk, szocializmust kell teremtenünk, állapították meg egyhangúlag a szociáldemokrata nők első szabad kongresszusán Zászló díszbe öltözött az új városháza közgyűlési terme, hogy méltó keretet nyújtson a szociál­demokrata nők első szabad kon­gresszusához az a terem, amely­ből 1919 ben elindult a nőmoz­galom, hogy 1946 ban ellenforra­dalmon és háborún keresztül ismét visszaérkezzen. Zsúfolásig megtöltötték a termet a város és vidék asszonyai, hogy hitet te­gyenek a szocializmus mellett, hogy bebizonyítsák, a szabad­sággal és jogokkal, melyekkel a demokrácia megajándékozta, élni akarnak és tudnak. Erre a nagyjelentőségű meg­mozdulásra szépszámú közönség gyűlt egybe. Ott voltak a kor­mány képviselői, élükön Szakasits Árpáddal Ries István, Rónai Sán­dor, Mónus lllésné, Rákosi Má­tyás, a különböző egyesületek képviselői, özv. Somogyi Béláné és még sokan, akik megértették ennek a komoly és impozáns megmozdulásnak történelmi je­lentőségét. Philips Morgan az angol szocialisták nevében kí­vánt szép sikert a kongresszus­nak, Susanne Colette Kaim a francia, Lina Merlin, az olasz Renée Rehmann román, Pecakova Roba csehszlovák, Rosa Joch- mann, Lehne Potitz, Rudolfine Muhr, Hilve Krones, Frida Nöde osztrák szociáldemokrata nőket képviselték. Bottydnszky Pálné elvtárs nem­zetgyűlési képviselő meleg sza­vaival nyitotta meg a kongresz- szust. Szakasits Árpád köszön­tötte a kongresszust a székes- főváros közönsége nevében. Me­leg szeretettel emelte ki a vidék, a falu dolgozó asszonyait, mint mondotta, legendás munkabírá sukért adósai vagyunk. Az asz- szony különb sokszor, mint a férfi, méltó az egyenlő emberi jogokra úgy politikai, társadalmi mint gazdasági téren. Öt ország dolgozói szóltak hozzánk, ötféle nyelven vésték lelkűnkbe, ha békét akarunk, szocializmust kell teremtenünk. Ki kell emelni Rosa Jochmann osztrák küldött lelkes beszédéi, mely mindannyiunk szeméből könnyet csalt. Kéthly Anna mondotta beszé­dében, hogy 50 éves a nőmoz­galom é^ez az 50 esztendő fel­nőttekké érlelte az asszonyokat, melyjiek külső jele a válaszlójog. Felelősségünk van, mint mon­dotta, ami többet jelent, mint hogy kényszer neveljen a poli tikai munka szükségszeiűségére. Hideg fejre, meleg szívre és tiszta kézre van szükség. Nagyon sok feladat vár a nőre nevelő, oktaló, szervező munka, mindannyiunk­nak megszállott apostolokká kell lennünk. Meg keli érteni, mit épít a demokrácia a nyugati álla­mokban. Politikánk a demokrácia stabilizációját jelenti. Minél job­ban dolgozunk, annál közelebb j a végső cél: a szocialista társa­dalom. A politizáló nő a békét \ akarja. Pollákné Stern Szerén azt mon­dotta : vidám anyákat, kacagó gyermekeket akarunk. Meg kell még említenem a vidéki asszonyok hozzászólását. Előadták javaslataikat, melyek mind demokratikus felfogásuk tanúbizonysága volt. A kongresszus beszámolóiból a következő tanulságot vontuk le : Nekünk asszonyoknak sokat kell tanulnunk és tanítanunk, hogy öntudatos szocialistákká válljunk, kötelességünk részün­ket kivenni az ország újjáépíté­sében, hogy gyermekeinknek biztosítsuk a szebb, jobb szabad életet. NŐMOZGALOM A nőmozgalom vezetősége minden nap 10-től 12 óráig ügye­leti szolgálatot tart a párthelyi­ségben. Kérjük nőtagjainkat, hogy azokban az ügyekben, me lyek elintézéséhez a párt segít­ségét kérik, forduljanak bizalom­mal hazzánk. Az ügyeletes elv- társnőnknek előadott kérelmek ügyében a vezetőség eljár s az elintézésről értesítést--küld. Ezenkívül minden csütörtökön d. u. 4—6-ig panasznapot tar­tunk, Elvtársnőink szocialista bizalommal forduljanak hozaánk panaszaikkal, melyekre igyeke­zünk orvolást találni, 1 —2 Divatos, szép női, férfi, leányka és fiú téli kabátok továbbá öltönyök a karácsonyi ünnepekre tekintettel mélyen leszállított áron ) kaphatók a volt Szegő-divatházban LIPKOVICS JENŐ cégnél Sátoraljaújhely, Molnár I.-u. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom