Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-12-05 / 44. szám
Szociáldemokraták-e a dánok? A dán kérdés, úgy látszik, nehezen kerül le a napirendről. Egyben azonban már megegyeztünk a Zempléni Kis Újság cikkírójával: Dániában szociáldemokraták kormányoznak és ugyanez a Dánia a jólétben élő, művelt, mondhatnék gazdag kisbirtokosok szabad országa valószínűleg azért, mert a szociáldemokraták törődnek a parasztság sorsával és mert céljuk a kisbirtokos gazdaságokon épülő mezőgazdasági termelés megteremtése és nem más. Miután a cikkíró ezt kénytelen volt elismerni, új felfedezésre jutott, és bölcsen kijelentette, hogy a dánok ugyan szociáldemokraták, de nem olyan szociáldemokraták, mint a magyarok, hanem mások, mert ő még azt is tudja, hogy a francia, vagy olasz kato likusok is mások, mint a magyarok, mert, uram bocsáss, olt nem magyar, hanem francia vagy olasz nyelven hirdetik az Evangéliumot és ugyancsak saját szokásaik szerint ünnepük az Egyház ünnepeit. Valóban ezek a dán szociáldemokraták különböznek tőlünk abban, hogy már jó pár évtizeddel ezelőtt megkezdett osztály- harcukat eredményesen el is tudták végezni és a nagybirtok fel osztásában első helyen állnak és nem utolsón, mint mi. Talán ab ban is különböznek tőlünk, hogy hazájukban nem kénytelenek oly elkeseredett küzdelmet vívni a nagybirtokosok megmaradt csatlósai és a nagytőke védelmezőivel, mert ott a műveit földműves és munkás tömegek nem hallgatnak álprófétákra és nehezebb őket az orrúknál fogva vezetni. Ennyit arról, hogy testvérpár- tunk-e a dán Szociáldemokrata Párt, vagy sem ? Most pedig térjünk át a cikkíró marxista ismereteire. Ezen a vonalon nagyok a bajok. Aki a marxizmust összetéveszti a proletárdiktatúrával, vagy úgy állítja be, hogy a kis magántulajdon ellensége, az vagy teljesen tájékozatlan, vagy tudva nem mond igazat. Mi tudjuk, hogy a cikkíró buzgalma a magántulajdon megvédése körül azzal a céllal történik, hogy az általa oly hőn szeretett nagyvagyont és nagytőkést részesítse védelemben. Ezt azonban ügyesebben kell csinálni és legalább annyit kell ismerni a marxizmusból, hogy a szocialisták csak a nagy termelő eszközöket (gyárak, bányák, villamostelepek és nagybirtok) fogják állami, majd közösségi kezelésbe venni és éppen a kisvagyonok megvédése és felvirágoztatása érdekében, Ez viszont nekünk, de a magyar dolgozóknak sem fájdalmas, legfeljebb a cikkírónak. Hogy pedig a szociáldemokra- j ták nem akarnak és nem is akar- | nak szerte a világon proletárdiktatúrát, annak legélénkebb bizonyítéka éppen Magyarország, vagy ha tetszik, az angol munkáspárt, amely talán mégis csak szociáldemokrata, miután az Angol Nemzeti Bank után államosította a bányákat, energiaforrásokat, a nehézipar egy részét és most fogja államosítani a közlekedési hálózatot. Hol van, sajnos; ettől a mi, egyesek által annyira túlzottnak mondott forradalmisá- j gunk ? De ha a cikkíró végül — I 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁO“ és nem lehetetlen — még abban is kételkedik, hogy az angol munkáspárt és a magyar Szociáldemokrata Párt között van valami hasonlóság, megemlítjük: Philips Morgan az angol munkáspárt főtitkára a Szociáldemokrata Párt vendége volt (tudtommal nem a Kisgazdapárté) és kijelentette, hogy marxista, majd Magyarország jövendőjének biztosítékát a Szociáldemokrata Párt célkitűzéseinek megvalósulásában látja. Nyugodjon meg tehát min- denki, még a cikkíró is, hogy a dánok szociáldemokraták és a kisemberek, kisbirtokosok érdekei éppen ezért találnak megvédésre Dániában. A dán, vagy akár a magyar szociáldemokratákkal azonban csak azok érthetnek egyet, akik valóban a kisemberek érdekeiért küzdenek. Kevesebbet cikkezni a nagytőke és nagytőkések érdekében, nem kell siratni a múltat, a »becsületes« kenyeret biztosító gyárosok és nagybirtokosok világát, és akkor egyet lehet érteni nemcsak a dánokkal, de a magyar szociáldemokratákkal is. Intelmi szó a Parasztpárt Az utóbbi időben divattá váit j az, hogy egyesek a parasztság?ér- dekeiért küzdők sorába tolják fel magukat. Az újhelyi járásban bizonyos főtisztviselő urak úgy állítják be a munkáspártokat, s közlük a Szqc. dem. Pártot is, mint amelynek a parasztsághoz semmi köze sincs. Ha az illető úrnak nincsenek olyan politikai ismeretei, amelyekből kiderülne, hogy a Szoc. dem. Párt évtizedek óta elsőként és állandóan a szegény parasztság szervezője és támogatója, egyik álapostolához akkor ajánljuk számára az elmúlt idők újságjait és történelmi könyveit, amelyekből megtudhatja, hogy vezetői és köztük Veres Péter is, még nem rég a Szoc. dem. Párt tagja volt. Mindenesetre nyugodjon bele a parasztság, hogy jó helyen van a Szoc dem. Pártban, ahol érdekeit védik, és véleményünk szerint ők inkább föltehetnék a kérdést, hogy a múlt rendszerben is oly jó tisztviselőnek bizonyult főjegyző úr vájjon mit keres a parasztpártban* A föidmfvesszövetkezetsK első választmányi gyűlése Zemplénben Múlt hó 30 án Szerencsen a kulturházban tartották meg a vármegyei földmívesszövetkezetek első választmányi gyűlésüket. A gyűlésen megjelentek dr Ru binyi Pál, a földmívesszövetkezetek központi kiküldötte és dr Szabó Jenő, a megyei földhivatal ügyvezetője, A választmányi gyűlést Pálfy László, a földmívesszövetkezetek vármegyei ügyvezetője nyitotta meg. Köszöntötte a választmány tagjait és beszédében kifejtette, hogy a földmívesszövetkezetek hivatottak arra, hogy a jövő gazdasági életének alapját képezzék. Utána dr Szabó Jenő ismertette, hogy miért volt szükség arra, hogy a földreform végrehajtása után a kormány éietrehívta a földmívesszövetkezeteket. Utána dr Rubinyi Pál, az országos központ kiküldötte másfélórás beszédében párhuzamot vont a múlt és jelen szövetkezeti mozgalmai között. Ismertette azt a politikai harcot, ami az MSzK és a FOK között folyik, a földhözjutottak és a szegény parasztság érdekében. Kijelentette, hogy a FOK mindent elkövet, hogy kölcsönökkel segítse a földhözjutott szegény parasztságot. Befejezésül felszólí tóttá a megyei választmányt, hogy egy emberként harcoljon a szövetkezeti elméért. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a földhözjuttatott szegény parasztság szívén viseli a szövetkezetek sorsát. Ha békét akarunk, szocializmust kell teremtenünk, állapították meg egyhangúlag a szociáldemokrata nők első szabad kongresszusán Zászló díszbe öltözött az új városháza közgyűlési terme, hogy méltó keretet nyújtson a szociáldemokrata nők első szabad kongresszusához az a terem, amelyből 1919 ben elindult a nőmozgalom, hogy 1946 ban ellenforradalmon és háborún keresztül ismét visszaérkezzen. Zsúfolásig megtöltötték a termet a város és vidék asszonyai, hogy hitet tegyenek a szocializmus mellett, hogy bebizonyítsák, a szabadsággal és jogokkal, melyekkel a demokrácia megajándékozta, élni akarnak és tudnak. Erre a nagyjelentőségű megmozdulásra szépszámú közönség gyűlt egybe. Ott voltak a kormány képviselői, élükön Szakasits Árpáddal Ries István, Rónai Sándor, Mónus lllésné, Rákosi Mátyás, a különböző egyesületek képviselői, özv. Somogyi Béláné és még sokan, akik megértették ennek a komoly és impozáns megmozdulásnak történelmi jelentőségét. Philips Morgan az angol szocialisták nevében kívánt szép sikert a kongresszusnak, Susanne Colette Kaim a francia, Lina Merlin, az olasz Renée Rehmann román, Pecakova Roba csehszlovák, Rosa Joch- mann, Lehne Potitz, Rudolfine Muhr, Hilve Krones, Frida Nöde osztrák szociáldemokrata nőket képviselték. Bottydnszky Pálné elvtárs nemzetgyűlési képviselő meleg szavaival nyitotta meg a kongresz- szust. Szakasits Árpád köszöntötte a kongresszust a székes- főváros közönsége nevében. Meleg szeretettel emelte ki a vidék, a falu dolgozó asszonyait, mint mondotta, legendás munkabírá sukért adósai vagyunk. Az asz- szony különb sokszor, mint a férfi, méltó az egyenlő emberi jogokra úgy politikai, társadalmi mint gazdasági téren. Öt ország dolgozói szóltak hozzánk, ötféle nyelven vésték lelkűnkbe, ha békét akarunk, szocializmust kell teremtenünk. Ki kell emelni Rosa Jochmann osztrák küldött lelkes beszédéi, mely mindannyiunk szeméből könnyet csalt. Kéthly Anna mondotta beszédében, hogy 50 éves a nőmozgalom é^ez az 50 esztendő felnőttekké érlelte az asszonyokat, melyjiek külső jele a válaszlójog. Felelősségünk van, mint mondotta, ami többet jelent, mint hogy kényszer neveljen a poli tikai munka szükségszeiűségére. Hideg fejre, meleg szívre és tiszta kézre van szükség. Nagyon sok feladat vár a nőre nevelő, oktaló, szervező munka, mindannyiunknak megszállott apostolokká kell lennünk. Meg keli érteni, mit épít a demokrácia a nyugati államokban. Politikánk a demokrácia stabilizációját jelenti. Minél jobban dolgozunk, annál közelebb j a végső cél: a szocialista társadalom. A politizáló nő a békét \ akarja. Pollákné Stern Szerén azt mondotta : vidám anyákat, kacagó gyermekeket akarunk. Meg kell még említenem a vidéki asszonyok hozzászólását. Előadták javaslataikat, melyek mind demokratikus felfogásuk tanúbizonysága volt. A kongresszus beszámolóiból a következő tanulságot vontuk le : Nekünk asszonyoknak sokat kell tanulnunk és tanítanunk, hogy öntudatos szocialistákká válljunk, kötelességünk részünket kivenni az ország újjáépítésében, hogy gyermekeinknek biztosítsuk a szebb, jobb szabad életet. NŐMOZGALOM A nőmozgalom vezetősége minden nap 10-től 12 óráig ügyeleti szolgálatot tart a párthelyiségben. Kérjük nőtagjainkat, hogy azokban az ügyekben, me lyek elintézéséhez a párt segítségét kérik, forduljanak bizalommal hazzánk. Az ügyeletes elv- társnőnknek előadott kérelmek ügyében a vezetőség eljár s az elintézésről értesítést--küld. Ezenkívül minden csütörtökön d. u. 4—6-ig panasznapot tartunk, Elvtársnőink szocialista bizalommal forduljanak hozaánk panaszaikkal, melyekre igyekezünk orvolást találni, 1 —2 Divatos, szép női, férfi, leányka és fiú téli kabátok továbbá öltönyök a karácsonyi ünnepekre tekintettel mélyen leszállított áron ) kaphatók a volt Szegő-divatházban LIPKOVICS JENŐ cégnél Sátoraljaújhely, Molnár I.-u. 6
