Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-02-15 / 1. szám
» Sátoraljaújhely, 1946 február 15- Ára 2000 pengőTSÁcr SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-TÉR 16. * MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN * TELEFONSZÁM: 38 Közös munka —közös eredmény . -• ' % Magyarország a fölszabadulás után kifosztottam ájultan • várt a megmentőkre. Kormány- biztosaink, akik elhurcolt javaink után kutatnak, megállapították, hogy a? elmúlt rendszer tartós háborúra számított,megtömte raktárainkat, amelyekből hónapokig megélt volna az ország,ha a visszavonuláskor magukkal nem cipelték volna a nácik. Magyarország dolgozó népe életösztönének és munka- képességének ragyogó bizonyítékát szolgáltatta akkor, amikor nem a veszteségek felett siránkozott, hanem Hozzálátott az anyagi- és erkölcsi károk helyrehozatalához. Elsősorban az anarchia és polgárháború veszedelmét kellett elkerülnünk. Magyarország feudál-kapitalista urai — minden más európai országgal ellentétben — még a kis közüle- tek autonómiáját is elzárták a dolgozó nép elől. Munkások és parasztok nem tanulhatták meg egy kis közület mindennapi munkájából a közigazgatás gyakorlatát. Amikor a két forradalom az első világháború után megrázta a rendszer korhadt oszlopait, a szociáldemokrata párt.— „az utca pártja“— első hivatalos politikai lépését a parlament termében tette meg. De a parlamenti munka nem pótolhatta a kisközületek mindennapi kérdéseinek tárgyalásánál szerzett gyakorlatot. A reakció lesítenáilott a felszabadulás pillanataiban, meghúzódott a háttérben, bízott a közigazgatás gyakorlatától távoltartott nép tehetetlenségében. Arra számított, hogy nem tudjuk majd megindítani az élelemellátást, a rendfenntar- tást és így csalódást okozunk a jóllakás és a biztonság után vagyakozó 'tömegek lelkében, akik ennek következtében visz- szafordulnak majd a régi urak felé, akiknek ügyességét, ta-* pasztalatait— ime — nem nélkülözhetjük. Irta: KÉTHLY ANNA A magyar dolgozó nép nem Sehet eléggé hálás azoknak az intézményeknek, amelyek a felszabadító Vörös Hadsereg nyomában megalakultak. Közigazgatási gyakorlat nélküli egyszerű emberek teremtették meg a Nemzeti Bizottságokat, a rendfenntartás szerveit. Ezek az egyszerű emberek, szinte a bibliai halászok ösztönös biztonságával érezték meg a teendőket, és ugyanezzel a biztonsággal készítették elő a talajt a maradandó, alkotmányos intézmények megalkotására. Sok hibát köveitek ei.soiv mindent jobban is csinálhattak * volna, de ha összehasonlítjuk munkájuk eredményét a régi rendszer képzett szakértőinek eredményeivel, mindig az új Magyarország építőinek javára dől el az összehasonlítás. A különbség az, hogy a régi rendszer urainak kritikájáért az elégedetlenek a gyorsított, vagy az ötös tanácsok elé kerültek, márpedig a magyar igazságszolgáltatás felfogása szerint „való tényekkel is. lehet izgatást elkövetni.“ Az izgatás, S támadás a fennálló társadalmi rend ellen, hónapokban, sőt években számítódó büntetéssel járt. A felszabadult, új Magyarország sokkal nagy- lelkübb kritikusaival szemben. Ennek következményei máris mutatkoznak mert a reakció ezekben a napokban már nemcsak a demokratikus kormányzat cselekedeteit bírálja, hanem ideológiai támadásba is lendül. A demokrácia gyengeségét véli a reakció a nagylelkűség mögött. A népharag kitörését a népbíróságok igazságos büntető tevékenysége 'vezette le, az igazolóbizottságok nem alkalmazták a sze- met-szemért, fogat-fogért elvet, ezért bátorságra kaptak a múlt bűnösei és hangjuk egyre erősebbé válik. A demokrácia, építő tevékenysége közepette, tehát védekezik is. Bizonyos vonatkozásban védekező hatása van a köztársaság intézményének is. Magyarország államformájának törvénybeiktatása nem- csupán egy régi vágyat változtat valósággá, nemcsak örömünk és lelkesedésünk kifejezője, igazságszolgáltatásZMzsrz, Kossuth, Petőfi, Károlyi Mihály küzdelmeinek, hanem védekezés is a múlt visszatérése ellen. Magyarország köztársaság; ez azt is jelenti, hogy a magyar paraszt nemcsak a deres ünnepi vendége a köz- laisaság törvenyüeiivicUdSa napján, amelyre azért húzzák le, hogy élete végéig emlékezzék a földesúr beiktatására. A magyar dolgozó embert ezen a napon nemcsak vendégként hívták meg az ünnepi asztal végére, hogy meghallgassa a felköszöntőket s az ünnepi fény' kilobbanása után visszatérjen hétköznapjai sötétségébe. Nem restaurálunk — mondottuk a köztársaságról szóló törvény tárgyalásánál — sem dinasztiát, sem címeket, rangokat, sem szalonokat. A köz- társasági államforma önmao gaban is tiltakozást jelent a földreform megsemisítése ellen, önmagában kötelezettséget tartalmaz a dolgozó ember életének jobbá- és békésebbé alakítására, a köznevelés demokratizálására, a félelemtől- és rettegéstől mentes élet bizto- * sítására. A köztársasági államforma tehát önmagában véve is figyelmeztetés a múlt minden itt rekedt kisértete felé: kapják nyakukba lepedőjüket és térjenek vissza abba a sírba, amelyet önmaguk ástak önmaguknak akkor, amikor Magyar- országot kiszolgáltatták történelmünk legkegyetlenebb ellenségének és legtragikusabb napjainak. A köztársaság a dolgozó nép együttműködési akaratának, a közös munkának, közös erőfeszítésnek kifejezője. Magyarország áldott Kánaán, földje mindent bőségesen megterem, amire szükségünk van.* Hűtlen sáfárjai elprédálták ezeket az értékeket, ezért most átmenetileg szükséget szenvedünk. De a dolgozó magyar nép vére-verejtéke újra termővé teszi a földeket, termelékennyé a-gyárakat. Közös munka közös eredménye a közösség együttélési formájában, a köztársaságban egy új ezredév ragyogó világát vetíti elénk. Járási értekezlet Szerencsen t A Szociáldemokrala Párt zem- plénvármegyei titkársága 1945 í február 3 án Szerencsen járási | értekezletet tartott, amelyen a já- j rás területén lévő összes párt- 1 szervezetek elnökei és titkárai megjelentek. . A megyei titkár nyitotta meg az értekezletet. Szocialista szeretettel köszöntötte a megjelenteket, mjnt annak a járásnak képviselőit, amely a választások alkalmával is •bebizonyította, hogy a Szociáldemokrata Párt célkitűzéseit a falu dolgozói is magukévá tették. Ennek a járásnak földműves, népe tudja, *hogy a Szociáldemokrata Párt programmjánalí megvalósulása jelenti minden dolgozó réteg számára — tehát a parasztság számára is — a szabadságot, valódi egyenlőséget és jobb jövőt. A Központ-üzenetét tolmácsolom — mondotta. Pártunk haladó, de mérsékelt programja, mely egyrészt a falu kisbirtokos és földmunkás rétegére, másrészt a város dolgozó értelmiségére és ipari munkásságára támaszkodik, követeli az gsztó igazságot a gazdasági javak elosztásakor, de ugyanakkor teret biztosít a kisgazdák, kisvállalkozók szabad munkájának. A magyar külpolitikát mi vagyunk hivatva irányítani, meri mint az ország külföldön is elisrnert, őszintén demokratikus pártja, egyaránt bírja nagy szomszédunk, a Szovjetunió, valamint a szocialista Anglia és az Egyesült Államok bizalmát. Célunk olyan légkör megteremtése, melyben a nagyhatalmak érdekei békés megegyezésre jutnak. [(Folytatása a 4-ik oldalon.) ♦
