Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1937-09-12 / 37. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1937. szeptember 12 f\ Hegyközségi Tanács gyűlése Báró Waldbott Kelemen nagy beszéde az összefogás és egységes fellépés érdekében A szüreti idő és a tokajhegyaljai napszámbérek kérdése — Az intervenciós vásárlások szervekkel folytatott tárgyalásairól, az intervenciós vásárlásokról. Hangsúlyozta, hogy a kormánynál nagy megértés mutatkozik a szőlőgazdaság iránt és szakszerűen megmagyarázta, hogy a borfogyasztási adó eltörlése nem látszik lehetségesnek. Azonban szó van arról, hogy a borfogyasztási adó egy része a szőlőbirtokosság érdekeit fogja szolgálni. Az alföldi intervenciós vásárlások kihatással lesznek a hegyaljai borárakra is. Jelenleg az a helyzet, hogy az Alföldön még 4—6 filléres árak vannak. Nagy felesleg is mutatkozik, úgy hogy ez akadályozza a hegyaljai árak megfelelő kialakulását is. A mostani intézkedések megakadályozzák a katasztrófát Magas árakról azonban ezidöszerint nem lehet szó. Nagy Ernő ny. főszolgabíró kérte, hogy a közigazgatási hatóságok hatékonyabban támogassák a hegyközségeket. Bornemisza Miklós alispán felszólalásában megígérte, hogy megfelelően intézkedni fog és ahol kell, erélyes eljárásokkal biztosítja a hegyközségek zavartalan működését. Több felszólalás után a hegyközségi tanács kimondotta, hogy az idén kivételesen nem határozza meg a szüreti időt, annak megállapítását az egyes hegyközségekre bízza, annál is inkább, mert egyes helyeken már is szüretelnek. A szüreti napszámbérek kérdésében a hegyközségi tanács megállapította, hogy a napszámbéreknek a tavalyihoz képest legalább 20°/o-al való emelésére van szükség. A napszámbéreket az egyes hegyközségek állapítják meg. Végül elhatározták, hogy a tanács felterjesztéssel fordul a föld- mivelésügyi miniszterhez, valamint az Országos Borgazdasági Tanácshoz annak eldöntése végett, hogy a szőlőgazdasági napszámbérek megállapítása a járási munkabér- megállapitó bizottságok, vagy a hegyközségek hatáskörébe tartozik-e. Jelölési értekezlet az újhelyi Kereskedelmi Társulatban lasztmány tölt majd be, dr. Fried Gyula ügyvédet emlegetik. A választmány teljes egészében átalakul, melynek tagjai lesznek a pénzintézetek vezetői. A régi vezetőség választmányában a pénzintézetek vezetői nem kívántak részt venni. A Kereskedelmi Társulat tisztújító közgyűlését folyó hó 19 én tartja meg. A tisztségekre történt jelöléseket az egész társadalom nagy megnyugvással és bizakodással vette tudomásul és a tisztújító közgyűléstől a komoly és eredményes alkotó munka megindulását várja. Díszközgyűlésen búcsúztatta el a MflNSz a Budapestre távozó Prága; üurélnét Csütörtök este jelölési értekezletet tartottak a sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulat vezetői. Értesülésünk szerint teljesen a közóhajnak megfelelően átalakul a vezetőség. Elnökül VértesiZsigmond könyv- kereskedőt, a társulat diszelnökét, társelnökül Vilkovszky Kálmánt, ügyvezető alelnökül Lánczi Aladárt jelölik. Alelnökök lesznek a jelölés szerint Klein Ignác fakereskedő és Szenczy Ernő füszerkereskedő. Főtitkár: (?). Titkár: Fehér Zoltán. Az ügyészi állásra, melyet a váTokajhegyalja Hegyközségi Ta- náésa pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg közgyűlését, melyen Bornemisza Miklós alispán és báró Waldbott Kelemen felsőházi tag, a Szőlősgazdák Országos Egyesületének elnöke is megjelentek. A közgyűlés iránt egyébként csekély érdeklődés nyilvánult meg. Parnói Molnár Béla elnöki megnyitójában beszámolt a Hegyalja jelenlegi helyzetéről. A rothadás miatt a termés csökkenése várható. A Hegyalja helyzete nem ítélhető meg úgy mint más években. A szüretelési idő vidékenként változik. Megállapította parnói Molnár Béla elnök, hogy a napszámbérek a Hegyalján lényegesen emelkedtek és a munkabérek egységes megállapítása ezidöszerint alig vihető keresztül a gyakorlatban. Ezért helyes a hegyközségeknek ebben az irányban szabad kezet engedni. A munkabéreket összhangba kell hozni a szőlőbirtok jövedel mezőségével, de a kedvezőtlen helyzetet mégsem lehet teljesen a munkásságra áthárítani. Ezután báró Waldbott Kelemen nagy érdeklődés mellett nagyszabású képet adott felszólalásában a magyar szőlőgazgaság helyzetéről, az eddig elért eredményekről és a jövő feladatairól. Sajnálattal állapította meg, hogy a Hegy alján a szükséges összefogás a szőlősgazdák között nincsen meg. Az alsózempléni szőlőbirto- kosságnak külön egyesületbe való szervezkedése nézete szerint nem áll a Hegyalja érdekében, mert ilyen körülmények között a Hegyalja érdekeit nem lehet közös nevezőre hozni és egységes fellépéssel biztosítani. — Nem akarok az alsózempléni szervezkedésnek szemrehányást tenni, hiszen a legjobb akarat vezeti őket, azonban meg kell fontolni azt, miszerint érdekeinket csak az összefogás és az egyesült erővel való fellépés utján tudjuk biztosítani. Rámutatott arra a körülményre, hogyha különböző és változó fel- terjesztések kerülnek fel a minisztériumba, a minisztérium előadói zavarban lesznek, hogy a Hegyalja szőlőbirtokosságának tulajonképen mik a kívánságai és ez azt fogja eredményezni, hogy illetékes helyen a Hegyalja kívánságát fenntartással fogják kezelni. Sajnálattal állapította meg Waldbott Kelemen báró, hogy a hegyközségi tanács ülései nem elég népesek. A továbbiakban kimerítő részletes magyarázatokkal szolgált a pénzügyminiszterrel és az illetékes A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének sátoraljaújhelyi csoportja szombaton délután díszközgyűlés keretei között vett búcsút a belügyminiszter által a napközi otthonok országos gazdasági megszervezésére Budapestre meghívott alelnökétől, özv. Prágay Aurél- nétól. A vármegyeháza nagytermében tartott díszközgyűlésen dr. Fáy Istvánná a Mansz diszelnöke, dr. Fáy István főispán, a Mansz hölgytagjai és nagyszámú érdeklődő közönség jelent meg. Dr. Szent- Györgyi Zoltánná Mansz elnök a díszközgyűlést a Nemzeti Hiszekegy elimádkozásával nyitotta meg, majd dr. Szent-Györgyi Zoltán főtitkár költői szárnyalásu beszéd ben búcsúztatta a távozó Prágay Aurélnét. — Tizenhét évvel ezelőtt — mondotta többek között dr. Szenl- Györgyi Zoltán, — alig 10—12 lelkes magyar asszony megalakította a Mansz újhelyi csoportját, amelynek az alapítás percében Prágay Aurélné már tagja és jegyzője volt. Tíz évvel ezelőtt Széli Józsefné kegyelmes asszony páratlan energiájából létesült a Mansz Széli Józsefné Gyermekotthon, amelyet Prágay Aurélné fáradságot nem ismerő munkával mintaszerű intézménnyé fejlesztett. Prágay Aurélné neve elszakit- hatatlanul tapad a Mansz Széli Józsefné Gyermekotthon elmúlt évtizedének történetéhez és érdemeit csak a legnagyobb elismerés szavaival lehet méltatni. A főtitkár ezután átnyújtotta a Mansz emléktárgyát, egy pompás ezüst tálcát, biztosítva, hogy a Mansz lelkes asszonyai mindig szeretettel gondolnak reá és szeretettel várják haza. Prágay Aurélné könnyekig meghatva mondott köszönetét a szeretetnek ily kedves megnyilatkozásáért, melyben szerinte az elmúlt időben is érdemén felül volt része. Kérte, hogy a Gyermekotthont továbbra is tartsák meg sze- retetükben, mert az utódában is hivatott vezetőt nyert. Végül az Otthon egyik kisleány- kája virágcsokorral és egy kedves verssel fejezte ki a gondozott gyermekek háláját és szeretetét. fi vármegye őszi közgyűlése Bornemisza Miklós alispán a vármegye őszi közgyűlését szeptember 30-ára tűzte ki. A tárgysorozat összeállítása folyamatban van. Ünnepélyes keretek között megkezdődött a levente foglalkoztatás A sátoraljaújhelyi levente egyesület vasárnap ünnepélyes keretek között nyitotta meg a foglalkoztatást. A sportpályán nagy számban megjelent leventék a Magyar Hiszekegyet mondották el, majd a város és a járás leventeegyesületeinek testnevelési vezetője beszélt a leventékhez és kifejtette, hogy milyen legyen a magyar levente. A leventék zenekisérettel templomba vonultak. A járás minden egyes községében a székhelyhez hasonlóan ünnepélyesen vette kezdetét a foglalkoztatás. Háztartásban nélkülözhetetlenek a JUHÁSZ -féle rozsdámé utes acélból heszűlt ftéseli és ollóit Elvállalok minden e szakmába vágó munkát a legjutányosabb árban. JUHÁSZ FERENC késes és műköszörüs (Árpád-utca, sarokház.) Széchenyl-tér 15. \ I
