Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-07-11 / 28. szám

Sátoraljaújhely, 1937. julius 11. :& LXVII1 évf. 28. szám Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára 10 POLITIKAI LAP fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: I»r. BOGYAY KÁLMÁN I Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1*20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P Nemzeti önállósítás Kétmillió pengő. Mennyi gond, mennyi véres verejték szülte pénz, melynek száz és száz helye volna az államkasszában. És mégis, a mai nehéz világban sem volna jobb helye e pénznek, mint ahová juttatják. Ez a kétmillió pengő az igazi „pénzmag“. Elveti a gazda, a mindenről gondoskodó kormány, elveti a pályakereső, dolgozni akaró magyar ifjak közt, hogy az elvetett mag gyenge hajtásait ők figyeljék, erősítsék, learassák és ha majd újra eljön a vetés ideje, elhozzák ők is a magot, a pénzmagot, melyért ők is épolyan véres verejtékkel dolgoztak meg, mint azok, akik most azt nekik juttatták. Mit jelent ez a kétmillió pengő? Dolgozni akaró férfierő kaphat munkára, erősitheti az izmot. Álmodozásait valóra válthatja a munka igazi mozgatója, legbiztosabb rugója, a legszebb csengésű érc, az arany és az ezüst, melyet ma­gáénak mondhat, gond nélkül használhat. Az az összeg, mellyet köl­csönvett az államtól, nem uzsorás, nem hiénák pénze, még csak nemis becsületes emberek kistőkéjét kihelyező szerényigényü pénzin­tézet tőkéje, hanem az az alap, mely őérte van, az ő terveinek valóra- válására alakult, neki szavaztatott meg. Itt nem ismernek majd mást mint magyart, becsületes munkát kereső, hazafiasán gondolkodó igaz férfiút, akinek kenyeret ad az állam, akinek módot ad arra, hogy egzisztenciát teremthessen, családot alapítson, uj életet kezdjen: egy szebb jövőbe vetett magyar életet. A kétmilliónak igazi tőkekamata nem a fizetendő két százalék, hanem az erkölcsi eredmény, mely igazolja: szociális gondolkodás hatja át a kormányt az alap megteremtésénél. Salus publica suprema lex — az állam jóléte a legfőbb törvény — mondja Cicero. Az állam jóléte a céll Ezért nem lehet a kétmilliót felhasználni adócsökkentésre, sem másra. Mert ennek a kétmilliónak termést kell hozni. Uj termést. Jobb termést, melyből újabb magvakat vethetünk. Mert csak az arat, aki idejében vetett. lelj felkészül a csemegeszőlő exportra Dr. Fáy István főispán utján a Külügyi Hivatalhoz fordultak a tokajhegyaljai csemegeszőlő termelők €gyházi kinevezések és áthelyezések Payer Ferenc apostoli protono- tárius, apóst, kormányzói általános helynök a kassai magyar csonka egyházmegyében a következő ki­nevezéseket és áthelyezéseket esz­közölte: Józsa Ferenc káplánt Bodrog- kereszturról a szervezés alatt álló mikóházai plébániára ideiglenes adminisztrátornak, Densz Géza káplánt Sárospatakról Sátoraljaúj­helyre hitoktatóvá és a Szent Imre Otthon prefektusává, Lőrincz György ujmisést Monokra és Tóth Bálint ujmisést a tarcali plébánia kápláni állására kinevezte. Kocsiss József káplán Abauj- szántóról Sárospatakra, dr. Szabó Béla káplán Monokról Sátoralja­újhelyre, Kovacsik Pál káplán Tár­cáiról Sárospatakra, Füg Béla káplán Szikszóról Abaujszántóra hasonló minőségben nyert áthe­lyezést. Vendelin Károly búcsúztatása Vendelin Károlyt, a Magyar- Olaszbank sátoraljaújhelyi főnök helyettesét, akit központi igazga­tósága a ferencvárosi MOB fiók főnökévé nevezett ki, fényes kül­sőségek között csütörtök este bú­csúztatták el kollégái, ismerősei, a tiszteletére rendezett banketten. A mintegy százteritékes banket­ten Czieleszky Kálmán, a Magyar Nemzeti Bank fiókfőnöke, a hely­beli intézetek és a fővárosi fiók­intézetek igazgatói, Sárospatakról HarsányiGyula kormányfőtanácsos, vezérigazgató és számosán vettek részt. A banketten számos búcsúz­tató hangzott el, méltatva Vendelin Károlynak az újhelyi hitelélet fej­lesztése terén elért eredményes munkásságát. Növényegészségügyi körze­tet szerveztek Sárospatakon A földmivelésügyi miniszter a tarcali növényegészségügyi körze­tet beszüntette és a növényegész­ségügyi szolgálat ellátására Sáros­patakon uj körzetet szervezett. A körzet vezetésével a miniszter a téli gazdasági iskola és mező- gazdasági szaktanácsadó állomás igazgatóját, Farkas Elemért bízta meg. Tokajhegyaljai szőlőbirtokosok részéről akció indult meg Sátor­aljaújhelyen a csemegeszőlő ki­szállítása érdekében. A szőlőbir­tokosok beadvánnyal fordultak a Külügyi Hivatalhoz. Kérelmüket dr. Fáy István főispán utján nyúj­tották be. A beadvány rámutat arra, hogy Sátoraljaújhely város mint Tokaj- hegyalja központja a legalkalma­sabb a csemegeszőlő külföldre szállításának központi megszer­vezésére. — Erre ez idén — mondja a beadvány — igen nagy szükség lenne, mert a termés igen szépnek mutatkozik. A csemegeszőlőt borrá feldolgozni nem érdemes, már pedig a közelmúltban nagyon so­kan rátértek a csemegetermelésre és ennyi csemege Tokajhegyalján el nem helyezhető. Rátér a bead vány arra is, hogy Sátoraljaúj­hely földrajzi helyzeténél fogva is legalkalmasabb arra, hogy innen irányítsák a csemegeexportot. Szo­ciális feladatnak is tekintik, hogy elsősorban innen szállítsák ki a csemegeszőlőt, mert itt a munkál- tatási költségek igen lényegesen nagyobbak mint más borvidéken. Dr. Fáy István főispánnál a szőlőbirtokosok kérelme a legna­gyobb támogatásra talált. A vár­megye főispánja a Külügyi Hiva­talhoz szóló beadványt a legme­legebben támogatja, annak teljes tudatában, hogy a Tokajhegyalja elsőrangú csemegeszőlőt produkál, csemegeszőlőjének ize összehason­líthatatlanul különb mint bármely más szőlővidéké. Tokajhegyalja predesztinálva van a gyümölcstermelésre, abból igen lényeges keresetet teremthetne. A csemegeszőlőtermelés is remélhe­tőleg egyik jövedelmező forrása lesz Tokajhegyaljának. Képviselői beszámoló Tors Tibor országgyűlési kép­viselő a megyaszói válásztókerü- letben tartott körútja során Takta- szadán mondott beszámolót. Az aratási munkálatok ellenére is nagyszámban összegyűlt választó- polgárok élén Bodnár Ferenc ref. lelkész, a NÉP helyi elnöke üd­vözölte Törs Tibort, aki hosszabb beszédben ismertette a most lezá­rult parlamenti ülésszak eredmé­nyét és a kormány agrárszociális munkásságát, majd panasznapot tartott és a községet érintő föld­bérleti és közegészségügyi kérdé­seket tárgyalta meg. Kincstári rendelést kapott a sátoraljaújhelyi kisipar A sátoraljaújhelyi Ipartestület cipészszakosztálya az utóbbi idő­ben beszervezte kisebb egziszten­ciával biró tagjait arra, hogy együttes felelősség mellett kicstári szállításokat is vállaljanak. Ezeket a munkákat 50—60 iparos együttes munkával végzi a Kossuth Lajos utcai közös munkateremben. A sátoraljaújhelyi ipartestület a csoport munkájában résztvevő ci­pésziparosok részére 500 katona- bakkancs szállítására kapott meg­bízást. Az ötszáz katonabakkancs elkészítése már folyamatban is van. A munkálalok Poós József elnök ellenőrzése mellett folynak. Ismerve az újhelyi kisiparosok kitűnő mun­káját, meg vagyunk győződve arról, hogy a jövőben nagyobb rendeléseket kapnak. Érdekes adatok Ujhely anya­könyvi statisztikájában A város anyakönyvi hivatalában a junius 30-ig terjedő első fél­évben a következő anyakönyvi adatokat jegyezték fel: Született 280, elhalt 216. Há­zasságot kötött 66 pár. Az elmutt évvel szemben a születés 20-al több, a elhalálozás 15-el keve­sebb. A házasságok száma 3-al kevesebb. Hármasikrek Ujhelyben Zemplénmegye ugylátszik vezet a hármasikrekben. Ezúttal Sátor­aljaújhelyben kelt versenyre egy tanyai asszony az olaszliszkai és a tolcsvai hármasikrek anyjával. Az asszony: Csizmadia Józsefné, akinek az ura a sátoraljaújhelyi Fuchs-tanyán áll alkalmazásban. Csizmadiánénak hatodik hóna­pos hármasikrei holtan kerültek napvilágra. Mind a három fiú volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom