Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1937-12-12 / 50. szám
6. oldal ZEMPLÉN 1937. december 12 Országos érdeklődést kelt a „Sátorhegység“ első propagatio erejű ismertetése Különös örömmel vettük kézhez a Magyar Turista Egyesület kiadásában a „Sátorhegység“-röl megjelent 32 oldalas monográfiát. Az Egyesület hivatalos lapjának („Turisták Lapja") legutóbbi számát teljes egészében a mi hegyvidékünk szakszerű, részletes, élvezetes és propagativ erejű ismertetésének szenteli és ezt a kis monográfiát külön kiadásokban is az egész országban elterjesztette, amivel rendkívül nagy szolgálatot tett a turistaszempontból még alig ismert történelmi levegőjű zempléni földnek és az egész ország turistáinak figyelmét a tokajhegy- aljai hegyvidék felé fordította. A kitűnő ismertető füzettel a Magyar Turista Egyesület nemcsak a magyar turista társadalomnak tett értékes szolgálatot, de hálára kötelezett minket zemplénieket is, akik teljes elismeréssel mondunk köszönetét a Magyar Turista Egyesületnek nagy fáradsággal és áldozatkészséggel nyilvánosságra bocsátott müvének, mely a Sáiorhegy fogalmát az országos köztudatba bevitte és olyan fényképekkel és térképekkel illusztrált útmutató füzetet produkált, amely országosan ismertté teszi a mi szükebb hazánkat, az •ország legészakibb vidékét. A Turisták Lapja novemberi számában 32 oldalon ismerteti a Sátorhegységet, mely az eperjes— tokaji hegylánc zemplén—abauji részeit egyesíti magában. Dr. Peitler Gyula szerkesztő lelkes bevezető cikkben mutat rá arra a körülményre, hogy a Sátorhegység sokáig mostoha gyermeke volt turista irodalmunknak és kialudt vulkánok pompás sorozatát alig keresték fel turistáink. Rámutat arra is, hogy ezen a hegyvidéken a természetjárás kifejlődését a fővárostól való távolsága, utjelzések és menedékházak hiánya is megakadályozta. A Sátorhegységről máig sincs turista térképünk, sem kalauzunk. A régen érzett hiány pótlása egyesületi feladattá vált, ezért tartották szükségesnek a mai helyzetet lerögzítő kalauzszerü füzet kiadását, melyben szakszerűen, de mégis érdekfeszítően bemutatják Rákóczi földjét, ahol minden hegy, minden völgy, falu és várrom magyar dicsőségről és magyar szomorúságról beszél. A füzet második cikkét Czékus Miklós, a Magyar Turistaegyesület hegyaljai osztályának páratlanul agilis üv. alelnöke irta, aki őszinte érzésektől átfűtött cikkében meleg szeretettel mutatja be történelmi vidékünk sok-sok szépségét. Dr. Hézser Aurél a tályai születésű budapesti egyetemi m. tanár tudományos részletességgel tárgyalja az eperjes—tokaji vulkánsor csokamagyarországi részét, mely jőrészben Zemplénvármegye területére esik. Dr. Strömpl Gábor, a nagymi- hályi születésű budapesti egyetemi magántanár a Sátorhegység túlsó feléről érkezik és ismerteti a hegyvidék földrajzi vonatkozásait. Dr. Hoffer András debreceni egyetemi magántanár hegyvidékünk földtani vázlatát adja, melyből sok érdekes dolgot tudhatunk meg, melyet még mi sem ismertünk saját földünkről. Dr. Kiss Árpád szegedi egyetemi tanar az eperjes—tokaji hegység virágos kertjét jellemzi találó vonatkozásokkal és szakszerű adatokkal. Sújtó Béla budapesti gimn. tanár a hegység névrajzával foglalkozik és rámutat arra, hogy az ország turista végvára, a Sátoraljaújhely felett emelkedő jellegzetes Sátorhegy neve a legalkalmasabb a hegyvidék általános és a köztudat részére alkalmas elnevezésére. A füzet végén Czékus Miklós összefoglalóan, kalauzszerüen ismerteti a hegyvidék turista útvonalait, létesítményeit, az egyes községeket és cikkét érdekes szemléltető térképekkel egészíti ki. A legrészletesebben közli az ösz- szes turista jelzéseket, pontos útleírással és pontos időadatokkal. Ez a rendkívül értékes, propagativ jelentőségű ismertetési füzet méltó arra, hogy nemcsak minden magyar turista megszerezze magának, hanem az minden müveit zempléni család asztalán is helyet foglaljon. A legnagyobb elismeréssel kell megállapítanunk, hogy zempléni hegyvidékünk Tóth Dezső törvény- széki elnöknek, a MTE hegyaljai osztálya elnökének és Czékus Miklós üv. alelnök működése alatt végre belép az országos turista közvéleménybe és ezzel igen nagy szolgálatokat tesz szükebb hazánknak, melynek társadalma hálás figyelemmel kiséri a Magyar Turista Egyesület úttörő és szebb jövőnket egyengető működését. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik mélységes fájdalmunkat részvé tűkkel enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Grünbaum Simon özv. György Lajosné és gyermekei. ZEMPLÉNI MEZŐGAZDA Ciqánd, a tanfolyamok faluja Tizenkét egyesülete van Cigánd- nak. Az egyesületekben komoly munka folyik. Az egyesületek munkája mellett a folyó tanévben még négy tanfolyam is működik. Valamennyi gyakorlati. így a téli gazdasági 3 hónapos, ugyanígy a szövő tanfolyam is. Két hónapos kosárfonó és egy hónapos fözö- tanfolyam igyekszik emelni a falu színvonalát. A téli gazdasági tanfolyamok hallgatói majdnem mindnyájan önálló gazdák, akik mintegy 800 kát. holdon gazdálkodnak. A falu vezető gazdái ültek le a tanuló- asztal mellé, hogy példaadói legyenek a falunak és a magyar ember mindent megpróbáló élni- akarásának. A szövő- és kosárfonó tanfolyamot az iparügyi minisztérium rendezi a helyi ilyen irányú adottságok továbbfejlesztésére. A szövőtanfolyam hallgatói fiatal asz- szonyok és leányok, a kosárfonóba pedig a leventék iratkoztak be. A főzőtanfolyamot a belügyminisztérium rendezi. Népszerű tanfolyam. Sajnos, a négy tanfolyam közül három Cigándnak egyetlen, szükméretü „régi községháza“ nevű épületében folyik le, mely közben „Leventeotthon“, gazdaköri helyiség, legelőtársulati és képviselőtestületi közgyűlési terem is. Ács Tivadar községi főjegyzőnek külön művészi érzéke és lelkes akarása kellett hozzá, hogy a tanfolyamok működésében ennek dacára semmi zavar ne álljon elő. A tanfolyamok ügyét szeretettel támogatja a vármegye népművelési bizottsága is. Tíz százaléktól emelkedett az fisziehliel vetett terület 1000—1200 vaggon burgonya eladatlan még Zemplénmegyében A vármegyei felügyelőség jelenti: Az őszi vetési munkálatok teljes egészükben befejezést nyertek A bevetett terület 1G százalékkal nagyobb mint az elmúlt évi. A repce jól megerősödve megy a télnek. A rozsvetések erősen bok- rosodtak. A buzavetések általában megerősödtek, a kedvező időjárás helyrehozta a hiányos kelést is. Áz állatállomány állapota általában megfelelő. Cigándon mirigykor következtében történtek elhullások. Tenyészapaállatok utánpótlása folyamatban van. A sátoraljaújhelyi járásban mintegy 100 kisgazdánál a tehenek tejellenőrzése kezdetét veszi, ezekben a községekben szükséges lesz a kedvezményes takarmány vagy melasz akció. Gazdasági tanfolyamok nyíltak : Bodroghalom, Tiszakarád, Taktaharkány, Cigánd és Megyaszó községekben. Az értékesítési viszonyok kedvezőek, csupán a burgonya értékesítése nehezebb. A sárospataki és bodrogközi járásban mintegy ezer-ezerkétszáz vaggon burgonya áll még eladatlanul. A tokaji járás főszolgabirájától. Szám: 2360/1937. Pályázati hirdetmény. Zemplén vármegye tokaji járásához tartozó Erdő- bénye nagyközségben megüresedett községi szülésznői állásra pályázatot hirdetek és felhívom a pályázni óhajtókat, hogy oklevéllel, erkölcsi bizonyítvánnyal, működési bizonyítvánnyal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám 1938. évi január hó 5 éig adják be. Az állás javadalmazása évi 540 pengő törzsfizetés és a szabályrendeletileg megállapított dijak. Teljesen szegény szülőnők ingyen kezelendők. A választás határnapját később fogom megállapítani. Tokaj, 1937. évi december hó 1-én. Fejér Andor sk. 1038/50 főszolgabíró 1 SAJÁT ÉRDEKÉT NÉZZE! Iértékálló ajándéktárgyakat vegyen. Rádiók, írógépek, gramofonok és lemezek, Jénai süiőtálak és kávéfőzők, villanyvasaiók és hajszárítók, csillárok s állólámpák dús választékban. — RÉSZLETRE IS. 1 Felsőmagyarországi Villamossági, Rádió és Műszaki Vállalat M Városi Moziépület ______________________Telefon 14 Sátoraljaújhely Nyomatott a laptulajdonos; Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. betűivel Sátoraljaújhely. Felelős kiadó: Bállá János,
