Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-11-21 / 47. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1937. november 21 Működésben a bodrogközi tüdőbeteggondozó intézet Nagy reménységekkel indult meg a harc a bodrogközi nép legnagyobb ellensége, a tuberkulózis ellen. Faluról-falura jár „az élet harcikocsija.“ A tuberkulózis elleni küzdelem kormánybiztosának látogatása az ország jlegmodernebb mozgó ambulenciáján Október hó 25-én kezdette meg működését az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület bodrogközi tüdőbeteggondozó intézete, Riese székhellyel. A nagyjelentőségű intézmény, melynek szervezetéről és rendel­tetéséről már több ízben részlete­sen beszámoltunk, báró Láng Boldizsárnak, a Bodrogköz nép­szerű országgyűlési képviselőjének, az Országos Tüdőbeteg Szanató­rium Egyesület nagynevű elnöké­nek alkotása, aki a Bodrogköz népének jóléte érdekében nagy tekintélyének és agilitásának min­den eszközét latba veti. A Ricsén épült tüdőbeteggon­dozó székház kétségtelenül a leg­nagyobb jelentőségű eddigi itteni alkotása Láng Boldizsár bárónak, mert ez az intézet a magyar nép legnagyobb ellensége, a tüdőbaj ellen harcol a legmodernebb esz­közökkel. Különösen fontos ez a Bodrogközön, ahol ennek az alat­tomos betegségnek pusztítása az országos átlagon felül emelkedik. Már az első három heti műkö­dés is megmutatta, hogy az inté­zet megszervezésére milyen nagy szükség volt és hogy annak mű­ködése milyen áldásos eredmé­nyekkel kecsegtet. Az intézet, melynek összes költ­ségeit az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület viselte és fogja viselni, orvosi rendelő szo­bából, Röntgen kvarcoló helyiség­ből, laboratóriumból, a szükséges váróhelyiségekből, zuhanyozó fül­kéből, két beteg felvételére szol­gáló betegszobából, fekvőcsarnok­ból, a gondozónő lakószobájából és konyhából áll. Az intézethez tartozik az autóra felszerelt Rönt­gengép, melynek segélyével az orvosi vizsgálatokat nemcsak Ri­csén, hanem a bodrogközi járás­nak többi községében is, sőt ké­sőbb esetleg ezen a járáson túl eső községekben is el lehet vé­gezni. Az intézet dr. Lehel László ve- zerő orvos lelkes munkásságával most már teljes üzemben van és az intézet Röntgen készülékkel fel­szerelt pótkocsival ellátott autója faluról-falura jár, hogy felkutassa a betegeket, megállapítsa a gyó­gyítási teendőket és tanácsokkal, valamint szakszerű kezeléssel visz- szahóditsa az élet számára mind­azokat, — nagyrészt szegénysorsu földmives családokat — akiket a pusztító kór megtámadott, úgy­hogy a csendes bodrogközi falvak között robogó egészségügyi autót méltán nevezhetjük „az élet harci­kocsijának“. Különösen fontos része az in­tézmény működésének a helyszínen történő vizsgálat, a preventív munka, mert a csirájában észlelt megbetegedést könnyű gyógyítani, a sikeres győgyitáshoz nem kell sem kórház, sem szanatórium s kellő gondozó intézeti kezelés és élelmezés mellett a beteg hamaro­san meggyógyul. A kórházi és szanatóriumi ápo­lásra nem szoruló betegeket a gondozó intézet maga veszi am­buláns kezelésbe, viszont a szük­séges utókezelést biztosítja a kór­házból és szanatóriumból hazatérő gyógyuló betegeknek. Az intézet mintául fog szolgálni az országban a jövőben fokozato­san felállítandó hasonló intézetek­nek, úgyhogy az áldásos munka első dicsősége a Bodrogközhöz és annak képviselője nevéhez fog fűződni. Az intézet működésének nagy jelentőségét mutatja, hogy a közel­jövőben Ricsére érkezik Petrányi Győző egyetemi magántanár, a tuberkulózis elleni küzdelem or­szágos kormánybiztosa, aki a helyszínen fogja tanulmányozni a bodrogközi intézet gyakorlati ered­ményeit. Kiküldött munkatársunknak al­kalma volt meggyőződni a nagy népegészségügyi munkáról, mely a Bodrogközön folyik és amelyről olvasóinknak részletesebben is be fogunk számolni. Az intézet fontos munkáját a nagyközönségnek is meg kell ismernie és ezért jövő számunktól kezdve közölni fogjuk dr. Lehel László vezető orvos szakszerűen, de mindenki által érthetően meg­irt felvilágosító közleményeit, me­lyek pontos képet adnak azokról a feladatokról és eszközökről, me­lyeket az intézet a bodrogközi nép egészsége és különösen fiatal­ságának megmentése és igy köz­vetve a szebb magyar jövő érde­kében megindított. 300.000 pengő A földmivelésügyi minisztérium kezdeményezésére fontos tárgyalás indult meg a vendéglősök és a bortermelők között. A tanácskozást a kereskedelmi minisztériumban Árkay miniszteri osztályfőnök ve­zeti. A miniszteri tanácskozáson konkrét megállapodások jöttek létre a bortermelők és a vendég­lősök képviselői között. Ennek első eredménye a „menü-borral* bevezetése volt. A bevezetésről a vendéglősök már tegnap körlevél­ben intézkedtek. Az uj menürend­szerben a bor kiszolgáltatása nem kötelező, de magállapodás jött létre, hogy nemcsak a fővárosban, borpropogandára hanem a vidéken is bevezetik a borral pótolt menü rendszerét. A másik fontos megállapodás az, hogy közösen kérik, hogy a vendéglőkben a zene ne egy óráig, hanem két óráig szólhasson. Ké­rik továbbá a záróra díjtalan meg­hosszabbítását éjjeli három óráig. Nagyon érdekes tárgyalások in­dulnak ezen a tanácskozáson; külföldi mintára bevezetik a pro­pagandát. A propaganda költségeit az állam folyósítaná. Fabinyi pénz­ügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a borpropagandát anyagilag támogatja. Ügy tudják, hogy mint­egy 300.000 F ez a hozzájárulás. A zsolyotai Imgyiossäg tárgyalása Visszavonta a gyilkos a nyomozás során tett vallomását és beismerte, hogy ő ölte meg a feleségét — az orvosok szerint a vádlott beszámithatósága erősen korlátolt A sátoraljaújhelyi törvényszék második emeleti főtárgyalási ter­mében hitvesgyilkossági bűnügyet tárgyal a miskolci honvédtörvény­szék. A főtárgyalás elnöke: vitéz Vitányi Dezső alezredes, vitézi székkapitány. Tárgyalásvezető: dr. Farkas Imre hadbíró-főhadnagy. A tanács tagjai: Szövényi Sándor százados, Bodolay Lóránt száza­dos és Hartyánszky István főhad­nagy. Ügyész: dr. Harsányi József hadbíró-százados. Védő: dr. vitéz Rácz Gábor. Tóth József, a sátoraljaújhelyi hitvesgyilkos ül a vádlottak pad­ján. 31 éves. Határőr. 4 polgárit végzett. Büntetve volt, halált okozó súlyos testi sértésért mint bűnré­szes hat havi börtönt kapott. A vádirat szerint Tóth József ez év május 18-án a sátoraljaúj­helyi Szárhegyen az erdő sűrűjé­ben előre megfontolt szándékkal megölte feleségét, szül. Zombori Júliát. A második vádpont: önké­nyes eltávozás. Vádlott beismeri bűnösségét. — Szerelemből vettem el a feleségemet — kezdte Tóth József Gyártja a s H E L L RT. Budapest Utolsó napok! A jótékonycélu m. kir. állami sorsjáték húzását december 3-án tartják meg. ^ NI ég nem késett el, még vehet sorsjegyet. Kapható minden osztálysorsjegy- főárusitónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. Sorsjegyárak: Egész: ar. P 3— Fél: ar. P 1.50 A nyeremények száma és összege jelentősen emelkedett 1010/47 a vallomását. — Az asszony rossz útra tért, ivott, barátokat szerzett és lopott. Szerettem és igy elnéz­tem neki züllött életét, csak azt akartam, hogy ne lopjon. Szeren­csen 3 hónapra ítélték ékszer­lopásért. — Ugyanakkor magát is elitél­ték két hónapra hatósági közeg elleni erőszakért — á'lapitotta meg a tárgyalásvezető, — nem volt mit a felesége szemére vetni. Tóth ezután elmondta a gyil­kosság előzményeit. Nem voltak jó viszonyban, de nem gondolt arra, hogy megöli az asszonyt. Május 18 án együtt mentek sé­tálni a hegybe. Az asszony hivta a meredek útra, mely a Rátz- mulató mellett az erdőbe vezet. Az utón összekaptak. — Arculütött az asszony — mondja el fantasztikus védekezé­sét a vádlott — erre én viszonoz­tam az ütést, de nem az arcát találtam el, hanem a gégéjét. Le­bukott a földre. Én is lefeküdtem és elaludtam. Amikor felébredtem, a feleségem „nem volt“ mellettem. Lementem a városba. Előállítot­tak a laktanyába. Mások mondták nekem, hogy gyilkosságot követ­tem el. Állítása szerint egy ízben elme­kórházi ápolás alatt állott, egyszer pedig a vonat elé akarta vetni magát az asszony miatt. A vádlott több kérdésre igy válaszol: — Nem emlékszem. — Ne tegye magát bolodnak — mondja az ügyész. Maga egy leányért otthagyta a mesterségét és amikor a leánynak gyermeke született, otthagyta a leányt is. Szüleit meglopta, kitiltották. Vála­szoljon arra, hogy a gyilkosság előtt hol volt Pesten? — Farkas Etusnál. — Maga azért ölte meg a fe­leségét, hogy ezt a lányt elvehesse I Dr. Farkas Imre tárgyalásvezető intéz újabb és újabb kérdéseket a vádlotthoz. Ami kedvező ránézve, arra pontos választ ad, a kedve­zőtlenekre nem emlékszik. A tanuk elmondták, hogy Tóth a gyilkosság előtti napon nagy veszekedést rendezett. Le akarta szúrni a feleségét, mert ez a Ker­tész-utcában megszégyenítő kije­lentéseket tett egy leányra és a családra, ahol a fiú vendégségben volt. Hallották, amint az mondta: „Megöllek, még ha tizévet is ülök érted.“ Az asszony a tanuk sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom