Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-11-14 / 46. szám

6. oldal ZEMPLÉN 1937. november 14 ZEMPLÉNI MEZŐGAZDA Tenyészherületi bejárás Zemplénsármegyében Zemplénvármegyében tenyész- kerflleti bejárást tartanak. Az 1911-es állatösszeirási ada­tok szerint a történelmi Zemplén- vármegyének szarvasmarhaállo­mánya 6.9 °/o-ban tartozotl a magyar-erdélyi fajtához, megcson­kított formájában azonban ez az arány 41.4 °/o-ra javult fel. Igen érdekes ez a változás, ami a meg­maradt járási egységekre vonat­kozik a magyarmarha tenyésztésére vonatkozólag: 1911-ben 1935-ben Bodrogközi járásban 66.5% 48.9% Sárospataki „ 63.2% 31.3% Szerencsi „ 56.5% 42 2% Tokaji ., 56.30/q 37.5o/0 A közfelfogás szerint ma már csak a pirostarka marhának van ára a vásárokon, valóságos hősi harcot yiv Zemplénvármegye ál­lattartó közönségének egyrésze ezzel a közfelfogással, hogy meg­tarthassa magyarfajtáju állatállo­mányát. Örökös harc folyik ma is ezen a területen 1 Sokszor úgy látszik, hogy nem józan gazdasági elvek, hanem a vásári kupecek vélemé­nye a döntő. Sok olyan gazdával is találkozik az ember Zemplén­ben, aki azt meri állítani, hogy a pirostarka már csak azért is jobb, mert „feleannyit eszik, igénytelen és mégis gyorsabban fejlődik a magyarnál*. Mélységes szomorú­sággal hallja az ember ezeket az elveket, mert ebből a gazdatár­sadalom egyes rétegeinek határ­talan tájékozatlanságát és önma­gát károsító hiszékenységét kell megállapítanunk. Befejezésükhöz közelednek a zemplénvármegyei tenyészkörzetek helyszíni bejárásai. A sokszor szo­morú benyomások mellett valóban felüditő jelenetekkel is találkozunk. Sok községben valóságos ünnep­nek tekintik a szemléket. Ezt ter­mészetesnek kell tartanunk, mert az évszázadokon keresztül állat- tenyésztő magyarság egyik leg­ősibb vármegyéjében szinte ösz­tönös érzéssel keresik s várják a gazdák az állattenyésztés fellendí­tését célzó intézkedéseket. Elég Vajdácskára, Bodroghalomra, Ti- szakarádra, Bodrogolaszira, Tolcs- vára, Erdőhorvátira, Háromhutára, Karosra, Sárospatakra hivatkoz­nunk, hogy előttünk álljanak azok az érdeklődő, csupa kérdésszemü emberek, kik ott sorakoztak fel teheneik mellett s várnak ... re­mélnek .. . Legutóbb október 27—29. kö­zött folytak szemlék és bírálatok, melyet Piacsek András m. kir. gazd. felügyelő vezetett. A bizott­ságban résztvett Kövy József fő­felügyelő, vitéz Sáfrán Géza vár­megyei gazd. felügyelő, Walton Róbert, Körössy Dániel, gr. Hoyos Viktor jár. főszolgabíró, dr. Spóner Ödön tb. szolgabiró, a Gazdasági Egyesületet br. Waldbott Frigyes elnök, a Mezőgazdasági Kamarát Bogyay Elemér képviselte. ^ Negyedmillió tűzkő Gsempészzsákmány! A sátoraljaújhelyi határ mentén szinte nap-nap mellett kerül kézre egy-két csempészcsoport. Az utóbbi időben nagyon rájár a rúd a csempészekre. Felkerestük Kereszíszeghy Lajos pénzügyőri vámszaki biztost és kíváncsian érdeklődtünk, mennyi is tulajdonképen az ezesztendei csempészzsákmány ? — Tűzkőben 62 kg. az első tiz hónapban. Ez annyit jelent, hogy negyedmilliónál is több da­rab tűzkő került a kezünkre. Tes­sék csak kiszámítani — mondja, — hány gyufaszálnak felel ez meg ? — Nincs könnyebb munkája a csempésznek, ha Szob felé „dol­gozik“? — Nem a közelség a fontos, hanem az ellenőrzés. Szob felől 2—3 kocsis szerelvények közieked nek és azokat sokkal könnyebb leellenőrizni. Szob mellett nincs nagyobb tranzit város. Sátoralja­újhely ez utóbbi szempontból is alkalmas a csempészetre. Minden­esetre Budapest felé gravitál a legtöbb csempészáru és csak igy lehet az is, hogy most Budapesten hatvan kiló tűzkő és szacharin került kézre. — Milyen mennyiségű csem­pészáru jöhet be egy héten ebben a körzetben ? — A szezonidőben harminc­negyven kilós tüzkőszállitmányok is lehettek hetenként. A tűzkőnek is megvan ugyanis a szezonja. Julius és augusztusban csempé­szik és mindjárt elosztják a pesti „lerakatban“, ahonnan ellátják a „piacot“. Természetesen nagy mennyiségben érkezik a textil és cipőáru is. Ez utóbbiban a Battya- lerakat egy vaggon heti árujából jórész ide átjön hozzánk. Jelen­téktelen százalék került eddig kézre, de e héten ismét szaporo­dott a létszámunk több fővel és ez azt jelenti, hogy fokozottabban küzdhetünk a csempészek ellen. Szükség volt e létszámelésre, mert a körzet nagy és például a vaj­dácskái, károlyfalvai, ardói, hoty- kai és pataki hivatásos csempé­szek egész körutat tesznek már meg, hogy elkerüljenek bennün­ket. A Hegyköz felé mennek. Két mázsa csempészett textil, rengeteg cigarettapapír, sokmázsa feketebors van a listán és még mennyi kerül oda az uj eszten­deig? . . . M. kir. államépitészeti hivatal Sátoraljaújhely. 5591/1937. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Zemplén vármegye törvényhatósága kezelésében levő közút­jainak fenntartásához 1938. évben szükséges mintegy 9022 m.8 fenntartási fedanyag biztosítására zárt írásbeli versenytárgyalást hirdetek, mely 1937. évi november hó 29-én fog a sátoraljaúj­helyi m. kir. államépitészeti hivatalnál megtartatni, hova az aján­latok fenti nap délelőtt 10 óráig nyújthatók be. Az ajánlatok nyilvános felbontása ugyanakkor történik. Szabályszerűen felülbélyegzett ajánlatok öt pecséttel lezárt borítékban nyújtandók be. „Ajánlat Zemplén vármegye kezelésé­ben levő közutak fenntartásához szükséges fedanyag szállítására* Ajánlat tehető: 1.9022 m.s fenntartási kavics és zúzaléknak a bányából, 1. Hernádnémeti, 2. Tiszaluc, 3. Taktaharkány, 4. Szerencs, 5. Tállya, 6. Tárcái, 7. Tokaj, 8. Bodrogkeresztur, 9. Szegi, 10. Olaszliszka, 11. Bodrogolaszi, 12. Sárospatak, 13. Sá­toraljaújhely, 14. Káro'yfalva, 15. Végardó, 16. Rózsás megálló, 17. Tiszakarád, 18. Góros megálló, 19. Góros tanya elágazás, 20. Pusztakarád, 21. Erzsébet major. 22. Cigánd, 23. Budahomok, 24. Riese, 25. Monyhatanya, 26. őrhegy és 27. Zemplénagárd állomásokra bérmentve leendő szállítására. Külön megadandó a kavics ára és külön a szállításból eredő költség állomásonkint. Az ajánlat egységárai 10 tonnás kavicsrakományonként adan­dók meg és az ajánlatban megjelölendő, hogy a szállítandó ka­vics 10 tonnája hány köbméternek felel meg, mely mennyiségért ajánlattevőnek szavatosságot kell vállalni. 2. A fenti 1. alatti összes szükséges kavics mennyiségnek az útvonalakon 1 m.B-ét garmadában való helyszíni átadására. 3. Nemcsak az egész kavics mennyiségre, hanem az egy-egy állomásra előirt kavics mennyiségre nézve is, vagyis úgy a kavics szállításra ab. rendeltetési állomás, mint a közúti kifuvarozásra vasúti állomásonkint is tehető ajánlat. Az ajánlathoz az ajánlati összeg 2% át kitevő bánatpénznek, avagy a pénzintézeti központ keretébe tartozó valamely hazai pénzintézet által kiállított betétkönyvnek a sátoraljaújhelyi m. kir. adóhivatalnál közig. letétbe történt letételéről szóló letéti nyugta, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata csatolandó. Szer­ződéses vállalkozó a szerződés aláírásáig a vállalati összeg 5°/o-át kitevő üzleti biztosítékot tartozik a sátoraljaújhelyi m. kir. adó­hivatalnál közig, letétbe helyezni. Ajánlattevő igazolványt tartozik továbbá csatolni, hogy sem köz-, sem társadalombiztosítási tartozása nincsen, avagy a tár­sadalombiztosítási tartozás esetében joghatályos engedmény csa­tolandó. Vállalkozók ajánlataikkal a versenytárgyalás napjától számított 45 napig maradnak kötelezettségben. A szállítást elnyert vállalkozónak havonkint keresetre van igénye. Részletes kavicsfelosztási kimutatások ivenkint a bekerülési árért a sátoralljaujhelyi m. kir. államépitészeti hivatalnál meg­szerezhetők. A megadott 9022 m.8 mennyiség az 1938. évi előirányzat, amely még változást szenvedhet. Zemplén vármegye alispánja fenntartja a jogot, hogy a szál­lítandó kavics és zúzalék mennyiséget az állomásonkinti meny- nyiség 20%-a erejéig tetszés szerint leszállíthassa, vagy felemel­hesse, megjegyezvén, hogy a mennyiségek változásából kifolyólag semmiféle követelés nem támasztható, továbbá, hogy a beérkezett ajánlatok felett az árakra való tekintet nélkül szabadon választ­hasson, esetleg uj versenytárgyalást írhasson ki, vagy a kavics­beszerzést házilag eszközölhesse. A részletes versenytárgyalási hirdetmény a sátoraljaújhelyi m. kir. államépitészeti hivatalnál megtekinthető és beszerezhető, melyet ajánlattevő annak jeléül, hogy az abban foglaltakat ma­gára nézve kötelezőnek elismeri, aláírásával ellátni és az aján­lathoz csatolni köteles. Sátoraljaújhely, 1937. évi november hó 8-án. 1012/46 M. kir. államépitészeti hivatal. Már kaphatók az 1QQQ ÉUI NJ TYPUSU DASDIf^llf Szenzációs újítások HnlilLlii ugy hálózati’ mint lüUUi lull UU III uuu 1 !■■■»I^fI 1 telepes kivitelben I STANDARD - PHILIPS ORION-TELEFUNKEN EK A fíyári lerakat. Készséggel bemutatja lakásán: Felsőmagyarországi Villamossági, Rádió és Műszaki Vállalat Városi Moziépület Telefon 14 Sátoraljaújhely Nyomatott a laptulajdonos; Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. betűivel Sátoraljaújhely. FelelŐB kiadó: Bállá János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom