Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-10-31 / 44. szám

2. oldal 1937. október 31 A kormány programmja A politika őszi szezonját Darányi Kálmán miniszterelnöknek a Nemzeti Egység Pártjában mondott nagy programmbeszéde vezette be. Csak a fontosabb kérdésekről szólt, mégis felölelte a nemzet életének minden vonatkozását. Amit többi közt a közigazgatás egyszerűsítéséről, a lakosság gazdasági és szociális felemeléséről, a tanyai közigazgatás megszerve­zéséről, a közjóléti és egészségügyi akciókról, a szervezett inség- segitésről, a közmunkákról, az észszerű takarékosságról, a belső és külső kereskedelmi forgalomról, az értékesítésről, a beruházásokról, az adóztatás arányosításáról, a közalkalmazottak helyzetének javítására teendő pozitív lépések előkészítéséről, a nagyszerű agrárprogrammról, a családi munkakorpótlék bevezetéséről, a magánalkalmazotti kamara létesítéséről, az iparosság megsegítéséről, a kulturális programmról, a háború károsultjainak támogatásáról és előnyhöz juttatásáról, s hon­védelmünk fejlesztéséről mondott, fokozta azt a megnyugtató hatást, amelyet a legfontosabb kérdésekben tett kijelentéseivel elért. Az erőteljes keresztény és nemzeti iránytól balfelé eltolódni haj­szálnyira sem hajlandó. Az ősi alkotmány alapján áll. A kormányelnök programmja az ellenzéken is mély hatást tett. Darányi célkitűzéseit ezekben foglalta össze: termelő, épitő, erőket egyesitő munkában összefogni a nemzet értékeit, feloldani a szociális feszültségeket, a társadalmi osztályok között megteremteni a nemzeti igazságnak megfelelő békét, a néppel a népért dolgozva, fokozatos épitő munkával biztosítani fennmaradásunk és nemzeti aspirációnknak megfelelő jövő fejlődésünk alapjait. Fényes esküvő Deteki és tengeríalvi Meczner Anna és Héderváry Konth János m. kir. híradó főhadnagy esküvője október hó '23-án folyt le igen fényes külsőségek között. A polgári esketést Bornemisza Miklós alispán végezte, aki magas szárnyalásu beszédet intézett a fiatal párhoz. A vármegyeházáról a menet a református templomba vitte a diszmagyaroktól és egyenruháktól tarkított szebbnél szebb estélyi ruhákban felvonuló násznépet. A felvonulási látványosságot az utcá­kon az érdeklődők nagy tömege kisérte. Az egyházi szertartást Kovács László makkoshotykai re­formátus lelkész végezte. Az esküvői menetben részt- vettek: Gortvay Tibor, mint botos vőfély, Meczner Zita—Vermes Dodó, Horthy Rózsa—Bessenyey György, Sidó Liliké—Meczner Gyula, Baranyay Denise—Mecz­ner Iván, özv. Szepessy Kálmánné —Grau Hermann, Héderváry- Konth Árpádné—dr. Meczner Tibor, dr. Meczner Tiborné — Héderváry-Konth Árpád, Grau Károlyné—Sidó Zoltán, Füzesséry Sándorné — Grau Károly, Falken- bergné Lucy—Füzesséry Sándor, Bernáth Béláné—dr. Meczner Béla, özv. Meczner Józseíné— Bernáth Béla, dr. Bessenyey Zénóné —Baranyay Zoltán, Ba­ranyay Zoltánné—dr. Bessenyey Zénó, Szepessy Lászlóné—Héder­váry-Konth Miklós, Héderváry- Konth Miklósné —Mattyasovszky Kálmán, Szemere Miklósné—Ber­náth Gyula, Bernáth Gyuláné— Szepessy László, a fiatal pár, Bernáth István és Baranyay Ákos. ! Tanuk voltak: Bessenyey Zénó m. kir. titkos tanácsos, a Köz­munkatanács elnöke, országgyűlési képviselő és Baranyay Zoltán miniszteri tanácsos. Az esküvőt estebéd követte a Városi Vigadó dísztermében, amelyen különösen nagy hatást keltett dr. Bessenyey Zénó tör­téneti mélységekben gazdag be­széde, amellyel az ősi Zemplén- vármegye régi fényét és abban a nemzetfentartó családi erényeket jellemezte. A meghitt hangulatot emelte a Berlinből autón jött német atya- fiság meleg családias közvetlen­sége, aminek Grau Hermann gyáros adott kifejezést, kiemelve a menyasszony, illetve fiatal leány- asszony erényeit s a német, va­lamint a magyar erények közös voltát és a két nemzet megértő egymásra utalt barátságát, amit ők mint rokonok büszkén kép­viselnek. Az estebéden megjelen­tek: Baross Gábor országgyűlési képviselő és dr. Jármy Béla kir. közjegyző is. Százezer hektón alul van a bortermés a Hegyalján Tokajhegyalján Simon Juda nap­jára már mindenütt befejeződött a szüret. Az eredmény: 100.000 hektón alul van Tokajhegyalja idei bortermése. A minőség rendkívül változó, de a túlnyomó többség szenzációsan jó bort produkál. Érdekes, hogy a gyengébb fekvésű szőlőkben ezéven különösen jó volt a must. Az árak is nagyon változóak. 1—1.5 mustárakat fizettek. Most egy kicsit ellanyhult a borüzlet, tolcsvai és pataki eladások történtek. Tőrs Tibor, a délzempléni ke­rület országgyűlési képviselője Hernádkak községben tartott nagy érdeklődéstől kisért beszámolót. Törs Tibort érkezésekor Mátyus József községi biró üdvözölte a NÉP szervezet vezetőinek élén. Hegedűs László bevezetőszavai után Törs Tibor megtartotta be­számolóját, ismertette a kormány Tíz éve annak, hogy néhai Tormay Cecile, a MANSz meg­teremtője, életrehozója itt járt ná­lunk Zemplénben, hogy minden magyar asszony elé állítsa igaz nagy munkáját és követésre intse a magyar asszonyt, a magyar nemzeti ideálokért folyó küzde­lemben. És éppen ennek az emlékezetes jubiláris évfordulónak a napján háromszázötven bodrogközi ma­gyar asszony jelent meg vasárnap Ricsén, a „bodrogközi főváros ban“, ahol hitet tett arra, hogy a magyar asszoyi ideálokért nemes szívvel, becsületes akarattal, ösz- szetartással, munkájának nemes voltában való hittel fog küzdeni. A Bodrogköz minden községe szép számmal vonult fel erre az ünnepélyes eskütételre. De külö­nösen szép számmal jöttek a már korábban megalakult cigándi cso­port tagjai, mintegy negyvenen, Sere Dezsőné elnöknő vezetésével. A cigándiak elhozták szőtteseiket is, annak igazolására, hogy a MANSz cigándi csoportjában a kulturális munka mellett komoly háziipari munka is folyik. A MANSz központot Hampek Róza képviselte, aki rámutatott beszédében arra, hogy a magyar asszony a mai nehéz időkben hi­vatott elsősorban a nemzetnevelés pilléreit lerakni a társadalomban. Nagy érdeklődéstől kisérve Radácsy Györgyné, főszolgabiróné, a MANSz ricsei elnöknője beszélt a jelenlévőkhöz. agrárintézkedéseit és munkáját az alkotmányjogi reformokat illetően. A nagy tetszéssel fogadott be­számoló után közebéd volt, melyen Hegedűs László ref. lelkész mon­dotta az első pohárköszöntőt a Kormányzóra. Hernádkak község után Törs Tibor Berzék, Sajóhid- vég, Köröm, Girincs és Gesztely zempléni községeket látogatta meg. — Több mint 10 éve vagyok tagja a MANSz szervezetének — mondta beszédében — s ez a belém idegződött érzés itt sem hagyott nyugodni, mig a szervezés mun­kájához nem kezdtem. A nagy­számú érdeklődő megjelenése biz­tatás számomra, hogy eredménye­ket érhetünk el. — A nagy világégés romjain uj élet indult, uj eszmék, vágyak, tervek sarjadtak, de a régi eszmék ledöntésével. S a felfrissülés utáni vágyakozásban szinte észrevétlenül szívtuk magunkba az erkölcsrontó, nemzetgyalázó, idegen eszmék fer­tőzött levegőjét, amely megtámadta a minden nemzet legmélyebb fun­damentumát: az otthon, a család, a nemzeti emlékekkel átitatott vallási alapokon nyugvó nemzeti nevelést. — Ennek eljövendő következ­ményeit egy erős lelkű asszony érezte meg először. A mi boldogult emlékű országos elnökünk, Tormay Cecile. Maga köré gyűjtötte az asszonyokat, nem a politikai hiú­ságok rajongóit, hanem a Kanizsay Dóra, Zrínyi Ilona, Lorántffy Zsu­zsanna és más nagy magyar asszonyok szellemében nevelt, a munkában harcos, dolgozó asszo­nyokat, hogy velük fölépítse a ledöntött pilléreket — a család, az otthon, s gyermekszeretet és nevelés ideáljait s fölemelje oda, abba a magasságba, ahonnét azok már ezer éve ragyogtak a magyar égen.; — A cél ma is ez. A munka INGYEN KAPJA HA KÉRI, MOST MEGJELENT 100 OLDALAS ILLUSZTRÁLT KÉPES NAGY ÁRJEGYZÉKÜNKET kiszélesedett, pedig egyetlen tőkéje az akarat, amelynek aprópénze a szeretet, mely a legkisebb mennyi­ségben is segíteni tud. — Szeretet pedig minden női szívben van. Az asszony volt min­dig a család gondozója, ö ápolta azt az oltárt, amelyen a hazasze­retet tüzének áldoztak az ősma­gyarok s amely asszony ma nem gondozza az oltárt és hamvadni engedi az őstüzeket, az megér­demli, hogy átkozottnak nevezzék, mint a pogánykor Vesta szüzét, ha az áldozati oltártüzet kialudni hagyta. — Szeretném, ha a bodrogközi asszonyok és leányok szivében életre kelnének ezek a lángok, hogy a picike tüzek, itt a végeken nagy máglyává erősödjenek, amely szívesen száll Istenhez, hazánk javáért és boldogságáért. A lélekemelőén szép beszédet nagy taps fogadta. A csoport a következő elnök­séget és tisztikart választotta meg: Diszelnökök: Ifj. gróf Mailáth Józsefné, báró ’Sennyey Miklósné és báró Ivánka Gézáné. Elnök: Radácsy Györgyné. Alelnökök : Dr. Görcs Sándorné, Keresztes Lajosné és Harsányi Kál­mánné. Főtitkár: Dr. Váró Indár. Titkár: Czike Károly. Kulturszakosztály vezetője: Czike Károlyné. Jótékonysági szakosztály veze- zetője: Dr. Váró Indámé. Gyermekszeretet szakosztály ve­zetője: Hyross Edéné. Propaganda szakosztály veze­tője : Pataky Istvánná. Lapkezelők: Derczó Istvánná és Erőss Károlyné. Pénztárnokok: Saár Nándorné és Péter Józsefné. Vigalmi bizottság: Dr. Csernyus István, Dessewffy István, dr. Lehel László és Tóth Barna. Igazgató: Mayer János. Jegyzők: Sümeghy Ilona és Erőss Károlyné. Számvizsgáló bizottság: Radácsy György, dr. Görcs Sándor, Keresz­tes Lajos, Derczó István és Kiss István. Választmányi tagok: Sípost Ist­vánná, Nagy Imréné, Kakuk Já- nosné, Reményi Kálmánné, Bren­ner Lászlóné, Kovács Károlyné, Havas Józsefné, Szűcs Kálmánné, Makray Mihályné, Szabó Katalin, Vida Péterné, Madarász Józsefné. Megalakult a MANSz bodrogközi szervezete Radácsy Györgyné magasszárnyalásu elnöki megnyitója Törs Tibor nagysikerű újabb beszámoló bőrutja

Next

/
Oldalképek
Tartalom