Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-07-11 / 28. szám

1937. julius 11 ZEMPLÉN 5. oldal A várhegyi vár múltja az ásatások alapján Irta: Dr. Visegrádi János A többek lelkében a már ré­gebben megfogamzott az a gon­dolat, hogy a vár romjait legalább részben fel kellene tárni, testet öltött, mert a felsőkereskedelmi iskola cserkészcsapata a szépet a hasznossal összekapcsolva öt na­pig, s folytatólagosan 11 napszá­mos négy napig a Várhegyen fel­táró munkát végzett. Az eddigi ásatás látszólagos nagyobb ered­ménnyel nem járt ugyan, de már­is elegendő ahhoz, hogy a várhegyi vár múltjának a vázát rekonst­ruáljuk. Minthogy a Várhegy közvetlenül a síkságból emelkedik ki, s min­den oldalán meredek és a teteje eléggé terjedelmes, már a hon­foglalás előtt is az ember lakó, illetve védekező területéül szolgált. Ezt igazolják a nagy számban lelt hullámvonalas bekarcolásu agyag edény töredékek, amelyek a régé­szek megállapítása szerint a hon­foglalás előtt hazánk területén élt szláv népektől származnának. A Várhegy tetejének szélén első meg­szállói földből sáncot hánytak, azaz a kiemelkedést földvársze- rüleg is megerősítették. A nagy­számban lelt áglenyomatos agyag tapaszok arról tesznek tanúságot, hogy a Várhegy első megszállói ágakból összerótt és sárral beta­pasztott putrikban laktak, tehát sem a lakásaik, sem a védőmüveik építésénél a kőépitést nem alkal­mazták. Hazánkban a tatárjárás után, a XIII. század második felében kezd­ték építtetni királyaink és nagy birtokkal rendelkező főuraink a kővárakat és pedig minden oldalról meredek kiemelkedések tetejére, amelyekről birtokaik nagy részét áttekinthették, uralhatták. Egy osz­lop lábazati részének a töredéke, egy boltozat részlete és egy orom­fal disz a románstil jellegét viselik magukon, tehát a XIII. század második felére utalnak.- A várnak három erődítési vo­nala volt. A Várhegy tetejének szélétől 10—15 m. távolságban hú­zódott sziklába vájt árok, amely a délkeleti oldalon volt a legmé­lyebb, ahol a hegy oldala a leg- kavésbbé volt meredek, s meg­szakad az árok a délnyugati ol­dalon ahol a hegyoldal a legme­redekebb, ahol tehát az párokra szükség nem volt. Az árok és a hegy teteje között keskeny és ala­csony fal húzódott, amely a belső oldalon a laza és hányt talajhoz simult, illetve azt mintegy tartotta. A Várhegy tetején az összeépített épületek és a várfal alkották a harmadik erődítési vonalat. Ahol a hegy teteje a legszélesebb, ott bukkantunk legtöbb 1—1.5 m. vastag, de legfeljebb 1 m. magas falrészekre. Itt van a hegy tetején 6 bemélyedés, amelyeknek kelet­kezés módját az ásatás szintén megvilágította Ezek ugyanis szik­lába vájt helyiségek voltak, ame­lyeket nagyrészben törmelék tölt be. Az egyiket részben kiürítettük, de teljes kiürítése — ami felette fontos lenne — nagy munkát igényelne. A munkálatok közben sok fara­gott követ találtunk, amelyek nagy része a lőréseknél volt fehasználva. A faragott kövek a sárospataki és az erdőbényei kőbányákból valók. Minthogy a vár még a tűzfegy­verek használata előtti időben A SAC szempontjából annyira fontos mérkőzés eredménye el­döntetlen ugyan, de egyenértékű a győzelemmel, miután a SAC igy egy ponttal megelőzi a mis­kolci vasutas csapatot. A mérkőzés sorsdöntő jelentő­ségét már előre kihangsúlyozták a miskolci lapok. Nem csodáljuk, hogy a sajtó idegesen viselkedett a meccs előtt. Valahogy megszok­tuk már, hogy Miskolc mindig ideges. A sajtó munkásai sem ké­pesek tárgyilagos kritikát és tiszta meggyőződést adni, hanem okvet­lenkedve támadnak, gyanúsítanak és ezt a gyanusitási szérumot bele- ojtják a közönségbe is. Nem csoda, hogy a miskolci közönség egy töredéke egy kicsit elfelejtkezett épült s fontosabb sztratégiai je­lentősége nem volt és csupán egy középkori főurnak szolgált biztos lakóhelyéül, nem volt olyan szi­lárd építmény, mint a XVI. szá­zadban, tehát a török időkben az ágyuk ellen épült várak s igy az ember és a természet romboló munkájának kevésbé tudott ellen- állani. Ezek előrebocsátása után az a kérdés merülhet fel, hogy kellene-e még, illetve érdemes lenne-e még a Várhegyen a feltáró munkát foly­tatni? A kérdésre azonban lakó- nikus választ adni felette nehéz, de azt kétségtelenül hozzáfűzhet­jük: nagyon célszerű lenne, na­gyon sokat érne, ha a Várhegy tetején, amelyet a turista lakból negyedóra alatt elérhetünk, nem­csak felette szép kilátásban, ha­nem értékes történelmi emlékek­ben is gyönyörködhetnénk. a jónevelésről és panamát emle­getett. Panamát 1 Talán illene a miskolci cikkíróknak egy kicsit áttanulmányozni a szabályokat. Akkor aztán beláthatnák: a SAC-ot el szerették volna gáncsolni, de nem sikerült. A panamát pedig keressék csak Miskolcon. — Szép játékotl Becsületes küz­delmet 1 — mi ezt kértük az újhelyi játékosoktól. És Őrölünk, hogy szép és értékes küzdelemben győ­zelemmel felérő eldöntetlent hoztak haza a fiuk. * A mérkőzés második félidejének kétharmadát, a befejező részt néz­tük végig. Az MVSC 3:2 arány­ban vezetett, három gólt lőtt Brezovszky és Hegymegi góljával szemben. Amikor a tribünre ér­tünk, Brezovszky éppen támadást indított. — Vidd, vidd! — hang­zott. Brezovszky nem sokat kérette magát és elhelyezte a kiegyenlítő gólt. — Mintha mindenütt csak sárga volna I — hangzott a tribünün. A i piros-sárgák óriási munkát fejtet­tek ki. A halfsor sziklaszilárdan állott, minden labdát magához kaparintott és gyorsan továbbította. Brezovszky a mumus. — Csak hozzá ne kerüljön a labda 1 imád­koznak a vasutasok. Szenzációs formát mutat. Igaz, hogy áttörésre törekszik és mindent maga akar befejezni. Az utolsó percekben sokat tá­mad a miskolci vasutas csapat. Minden támadása kárbavész. Re­mekül dolgoznak a fiuk. Bre­zovszky kap labdát és Berényihez továbbit. Berényi lefut, de 25 mé­terre a kaputól csúnyán felvágják. A szabadrúgást Brezovszky lövi — belső kapulécre. A két léc közti részre ért bőr csak nem akart be­ragadni, pedig nagyon szép volt és ezt a miskolci közönség is el­ismerte. — Szép! — hangzott fel kórusban. A SAC már ezen sem bosszankodik, mert nemsokára megszólal a biró sipja és jelzi a mérkőzés végét. A játékosokból nem kell senkit egyenként kiemelni. Egy szívvel és akarattal, szépen, jól és dicsé­retet érdemlően játszott a piros­sárga együttes. flusárnsok! A m. kir. földmivelésügyi miniszter 32.770/1937. IV. B. 2. számú rendeletében előirt husvizsgálati ellenőrző könyvecske nyomdánkban kapható. Zempléniek Pesten a METROPOLE-ba szállnak Rákóczi-ut 58. Tel.: 389 50 150 modern szoba, hideg­meleg folyóvízzel, telefon, rádió és csengőt pótló elektromos fényjelzésekkel. Patináshirü kiváló konyha. Valódi erdélyi Flekken kü­lönlegességek. — Esténként G5ÓK9 FERI muzsikál. A Télikertben az ILNICZKY­rádió-jazz játszik a tánchoz. Szobák 4.— P-től Előnyös penzió-árak. 601^21 fizessen elő 842/28 a TUNDERU]]flK Magyar Kézimunka Újságra a „Zemplén“ kiadóhivatalában és megkapja az értékes ajándékot: az Indanthren festésű azsúrozott zsúrteritőt és a nagy hozzáillő virágmintás csészét aljával Előfizetési díj egész évre . de ez is fizethető 6 havi . P 14.40 P 2.40 es részlettel. A „TAKARÉKOSSÁG“ tagjai előfizetésük összegével csak folyószámlájukon lesznek megterhelve és azonnal megkapják az ajándékot. ZEMPLÉNI SPORT

Next

/
Oldalképek
Tartalom