Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-03 / 1. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1937. január 3. Sátoraljaújhely város 1937. évi programjáról... Dr. Orbán Kálmán polgármester újévi nyilatkozata Munkatársunk hosszabb beszélgetést folytatott dr. Orbán Kálmán polgármesterrel, aki a város közönségét közelről érintő jövő évi terveiről a következő nyilatkozatot tette. Építkezések — Az 1937. évben több nagyszabású építkezés van tervbevéve, amelyeknek nemcsak a város szépítése és néhány közintézmény megfelelő elhelyezésében fog megnyilvánulni a nagyjelentősége, hanem legfőképen abban, hogy sok értékes munkaalkalom fog adódni és ennek üdvös hatását elsősorban a nehéz helyzetben lévő iparosság, rajtuk keresztül pedig a város egész közönsége is megfogja érezni. — Az építkezések közül elsősorban az OTI székház építése fog megindulni, de remélem és hiszem, hogy a polgári és felsőkereskedelmi iskola építését is meg fogjuk kezdeni az 1937-ik évben. Közegészségügy — A tervbe vett közegészség- ügyi intézkedésekkel kapcsolatosan is nyílik alkalom nagyobb építkezésre és közmunkákra. A vágóhídon az 1936. évben már megépítettük a fedett sertésperzselőt és a sertésforrázásra, valamint a béltisztitásra és a levágott állatok vizsgálatára — amely eddif; a szabadban, a földön történt — a közegészségügy követelményeinek megfelelő külön fedett helyiségek állanak a vágatók rendelkezésére. A vágóhíd kiépítését ez évben tovább fogjuk folytatni. A hütőház és a jéggyár tervezete és költségvetése már a földmivelés- ügyi minisztérium előtt van és az erre a célra felveendő 130.000 pengős MABI kölcsön tervezete a belügyminisztériumban jóváhagyás előtt áll, igy minden reményem meg van arra, hogy a vágóhíd tervezett újjáépítése is meg fog történni 1937-ben. — Az egészségügyi intézkedéseket ebben az évben is tovább fogjuk folytatni a csatornázások keresztülvitelével. Ezeknél a munkálatoknál is sok inségmunkás fogja a kenyerét megkereshetni, mert a csatornázás szükségességét egyre több érdekelt látja be és a város ezeknek készségesen siet a támogatására. Városrendezés — A város fejlesztésével és szépítésével kapcsolatosan is sok munkaalkalmat nyújtó terveim vannak. Elsősorban is a még jár dával el nem látott utcákban fog- nakjkőlapokból járdákat készíteni és kiburkoltatjuk a burkolás nélküli utcákat, hogy a városi jelleg minden utcánkon kitűnjék. — A Széchenyi-téri diszkertet teljesen át fogjuk rendezni és a kerítés eltávolításával, valamint padok behelyezésével kellemes pihenőhelyet adunk a közönségnek. Természetesen a kert állandó őrzéséről is gondoskodni fogunk, nehogy éretlen suhancok és egyéb oda nem való egyének gyülhelyévé váljék az üdülésre szánt diszkért. — Az OTI székház telke mögötti területet, amely a Kisfaludy, Apponyi, Madách és Arany János utkák találkozópontja, ez évben szintén parkszerűen fogjuk kiképezni és ezzel kapcsolatosan a Madách és Arany János utcákat is rendezni fogjuk. Az előmunká latok már folyamatban is vannak és készen állanak a vonatkozó telekkönyvi okiratok és szerződések is. — Nagy örömömre szolgál, hogy a régi megyekut felállításának tervét is megvalósíthatom az 1937-ik évben. Ennek a jellegzetes, szép műemlékünknek minden darabja meg van és a főispán ur megértő jóakarata a szükséges inségmunkát is rendelkezésünkre bocsátotta úgy, hogy a régi megyekut az Andrássy, Petőfi és Erzsébet királyné utcák találkozásánál lévő téren még ez évben fel fog épülni és hirdetője lesz egy boldogabb múltnak. — A Molnár István-utcában, a rendőséggel szemben lévő dísztelen dombot sziklakertté fogják átalakítani, hogy a csúnya látványosságot igy tüntessük el. Idegenforgalom — Az idegenforgalom ügyét fokozatosan tovább akarom fejleszteni. Nagy jelentőségű ebben a tekintetben az, hogy a Magyar Kálvária már készen áll és fontos j idegenforgalmi tényezőnek mutat- [ kozik, amely sok turistát, iskolát stb. fog idevonzani. Ezzel kapcsolatosan az uj évben újra fel fogom vetni a diákszálló tervét és legalább 50 ágyas diák- és turista szálló berendezésére fogok a minisztériumtól támogatást kérni. — A Várhegy északi oldalán a város által villák építésére ingyen átengedett telkek végleges hely- szinrajza elkészült és ez évben erőteljesebb mozgalom indul meg a villák felépítése tekintetében. Legnehezebb itt a vizkérdés megoldása, de arra is van megfelelő tervünk. Légoltalom — A légoltalmat a város lakossága érdekében a legtökéleteseb- ban akarom kiépíteni. A tervek minden más várost megelőzve — készen állanak és az előkészületi cselekmények is folyamatban vannak. Rövidesen megkezdjük a légoltalmi tennivalók ismertetését és a moziban vetitettképekkel való bemutatását, mert rendkívül nagy súlyt helyezek arra, hogy a légoltalom terén a közönség a megfelelő magatartásra és viselkedésre teljes kioktatást nyerjen. — Ezzel szemben természetesen elvárom, hogy a közönség is pontosan be fogja tartani a saját jól felfogott érdekében a kapott tanácsokat és útbaigazításokat. Inségügy — Az eddig felsorolt munkálatok az 1937. évben az ínségesek részére teljes munkaalkalmat fognak nyújtani. A szegényügy terén Is mindent el akar követni, hogy a reászorultakat fokozott mértékben támogassa és nélkülözésüket csökkentse. Súlyt kíván helyezni arra, hogy a gr. Széchenyi-Wol- kenstein Ernőné Népkonyhát, amely ez idő szerint 230 személynek nyújt étkezést, — továbbfejlessze. — A mozi a jó filmek révén eddig is igen szép eredményeket ért el és ezt a filmek nívójának fentartását még fokozni fogja, hogy igy a mozi jövedelmezőségét fokozza. Közmüvek — Sárospatak—Olaszliszka— Tolcsva villanyvezeték kiépítése is meg fog történni ez évben, A tervek rentabilitását az iparügyi minisztérium is elismerte és igy ez a nagyfontosságu kérdés is eldől 1937-btn. — Általában annyit mondhatok, — fejezte be a polgármester érdekes nyilatkozatát — hogy az uj esztendőben is minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a nehéz időket a város bevételének lehető fokozásával és a kiadások csökkentésével elviselhetőbbé tegyem. A ricsei árvagyerek harminckilenc emeletes felhőkarcolója Január elején a nemzetközi filmszakma nagy ünnepségek keretében emlékezik meg a filmipar egyik megteremtőjének, a zempléni származású Zukor Adolfnak 25 éves szakmai jubileumáról. Ricséről, a kis zempléni községből indult el útjára a világ egyik legnagyobb karrierje s most a jubileum alkalmából a világ minden részén, ahol csak pereg a film, Zukor Adolffal kapcsolatban megemlékeznek a zemplénvármegyei Ricséről is. Zukor Adolf 1888. évben 15 esztendős korában mint szegény árvagyerek hagyta el szülőfaluját és vándorolt ki Amerikába. Élőbb kárpitos inas, majd kifutó fiú lett s idővel betársult egy szücsüzletbe. 1903. évben a new-yorki mutatványos szakmában tevénykedik s ezután jön életében a döntő sorsfordulat. Megnyílik az első mozi New yorkban és a közönség soraiban Zukor Adolf is megnézi a szenzációt. A „Great train robbery“ cimü produkció kápráztatja el öt percen át a nézők szemeit s a ricsei árva azonnal felismerve a mozi jövőjét előbb mozgót nyit, majd áttér a filmgyártásra. Mary Pickford, Chaplin az első színészei és D. W. Griffith a ren dezője. Amerikai méretű szenzáció, mikor Sarah Bernhardot leszer- zödtetve megcsinálja az első nagy történelmi filmet, az*Erzsébet királynőt. Amerika nagy színházi vállalkozói eleinte lemosolyogták Zukor merész piobálkozásait, de csakhamar nagyon is komolyan kellett venni, az egyre nagyobb mértékkel dolgozó mozist, ki rövidesen a legnagyobb amerikai iparágak egyikévé fejlesztette a filmgyártást. Első, a new-yorki 28-ik utcában levő stúdióját később az általa alapított Paramount remek filmvárosával cseréli fel s New-york- ban megépül a 39 emeletes Paramount palota s benne a hatalmas színház. Az utóbbi esztendők válságai az ő vagyonát és üzleti hatalmát is megtépázták, de fáradhatatlan szívós munkájával átverekedte magát a válság hullámain és ismét naggyá tette a Paramountot, melynek elnöke és főrészvényese. Zukor Adolf 25 éves jubileuma alkalmából a Paramount „Pezsgőkeringő“ cimü filmjét az egész világ metropolisaiban egy napon mutatják be, de rövidesen játsza az újhelyi mozi is a ricsei Zukor Adolf jubileumi filmjét. Vérfüröő a karácsonyi táncmulatságon Karácsony másodnapján a vármegye déli részén fekvő Bekecs községben az úgynevezett fürdő- helyiség báltermében ifjúsági bált tartottak, melyen többszáz főnyi mulató társaság gyűlt össze. Éjfél tájban az egyik lány át- kérése miatt két legény szóváltásba keveredett és verekedni kezdtek. Ebből általános verekedés támadt, melybe a bál rendezői is beavatkoztak rendcsinálási szándékkal, de eredménytelenül, úgy hogy perceken belül valóságos csatatér lett a bálterem. Kések, botok, dorongok kerültek elő és a borzalmas vérengzés közben két bekecsi család közötti régi ellen ségeskedés is kirobbant és a bosszú működni kezdett. Természetesen, mint ilyenkor történi szokott, a verekeiés any- nyira elfajult, hogy már senkisem ismerte ki magát és Emikor a csendőrök megjelentek, ríár holtan feküdt a bálterem közepén Sárosi József 25 éves bekecsi ga'dalegény, akinek nyelőcsövét és főütőerét szúrta át bicskával valaki. Kertész János ötgyermekes csaádapát, az egyik báli rendezőt stlyos sérülésekkel szántották t miskolci kórházba. Ugyancsak életveszélyesen sebesültek meg Kirmai István gazdalegény és Sárai Bertalan. A hasbaszurt Kertész Jmos felesége szintén súly )s sérülsseket szenvedett. \