Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-03 / 1. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1937. január 3. Sátoraljaújhely város 1937. évi programjáról... Dr. Orbán Kálmán polgármester újévi nyilatkozata Munkatársunk hosszabb beszél­getést folytatott dr. Orbán Kálmán polgármesterrel, aki a város kö­zönségét közelről érintő jövő évi terveiről a következő nyilatkozatot tette. Építkezések — Az 1937. évben több nagy­szabású építkezés van tervbevéve, amelyeknek nemcsak a város szé­pítése és néhány közintézmény megfelelő elhelyezésében fog meg­nyilvánulni a nagyjelentősége, ha­nem legfőképen abban, hogy sok értékes munkaalkalom fog adódni és ennek üdvös hatását elsősorban a nehéz helyzetben lévő iparosság, rajtuk keresztül pedig a város egész közönsége is megfogja érezni. — Az építkezések közül első­sorban az OTI székház építése fog megindulni, de remélem és hiszem, hogy a polgári és felső­kereskedelmi iskola építését is meg fogjuk kezdeni az 1937-ik évben. Közegészségügy — A tervbe vett közegészség- ügyi intézkedésekkel kapcsolatosan is nyílik alkalom nagyobb épít­kezésre és közmunkákra. A vágó­hídon az 1936. évben már meg­építettük a fedett sertésperzselőt és a sertésforrázásra, valamint a béltisztitásra és a levágott állatok vizsgálatára — amely eddif; a szabadban, a földön történt — a közegészségügy követelményei­nek megfelelő külön fedett helyi­ségek állanak a vágatók rendelke­zésére. A vágóhíd kiépítését ez évben tovább fogjuk folytatni. A hütőház és a jéggyár tervezete és költségvetése már a földmivelés- ügyi minisztérium előtt van és az erre a célra felveendő 130.000 pengős MABI kölcsön tervezete a belügyminisztériumban jóváhagyás előtt áll, igy minden reményem meg van arra, hogy a vágóhíd tervezett újjáépítése is meg fog történni 1937-ben. — Az egészségügyi intézkedé­seket ebben az évben is tovább fogjuk folytatni a csatornázások keresztülvitelével. Ezeknél a mun­kálatoknál is sok inségmunkás fogja a kenyerét megkereshetni, mert a csatornázás szükségességét egyre több érdekelt látja be és a város ezeknek készségesen siet a támogatására. Városrendezés — A város fejlesztésével és szé­pítésével kapcsolatosan is sok munkaalkalmat nyújtó terveim vannak. Elsősorban is a még jár dával el nem látott utcákban fog- nakjkőlapokból járdákat készíteni és kiburkoltatjuk a burkolás nél­küli utcákat, hogy a városi jelleg minden utcánkon kitűnjék. — A Széchenyi-téri diszkertet teljesen át fogjuk rendezni és a kerítés eltávolításával, valamint pa­dok behelyezésével kellemes pi­henőhelyet adunk a közönségnek. Természetesen a kert állandó őr­zéséről is gondoskodni fogunk, nehogy éretlen suhancok és egyéb oda nem való egyének gyülhelyévé váljék az üdülésre szánt diszkért. — Az OTI székház telke mö­götti területet, amely a Kisfaludy, Apponyi, Madách és Arany János utkák találkozópontja, ez évben szintén parkszerűen fogjuk kiké­pezni és ezzel kapcsolatosan a Madách és Arany János utcákat is rendezni fogjuk. Az előmunká latok már folyamatban is vannak és készen állanak a vonatkozó telekkönyvi okiratok és szerződé­sek is. — Nagy örömömre szolgál, hogy a régi megyekut felállításá­nak tervét is megvalósíthatom az 1937-ik évben. Ennek a jellegze­tes, szép műemlékünknek minden darabja meg van és a főispán ur megértő jóakarata a szükséges inségmunkát is rendelkezésünkre bocsátotta úgy, hogy a régi me­gyekut az Andrássy, Petőfi és Erzsébet királyné utcák találkozá­sánál lévő téren még ez évben fel fog épülni és hirdetője lesz egy boldogabb múltnak. — A Molnár István-utcában, a rendőséggel szemben lévő dísztelen dombot sziklakertté fogják átalakí­tani, hogy a csúnya látványossá­got igy tüntessük el. Idegenforgalom — Az idegenforgalom ügyét fo­kozatosan tovább akarom fejlesz­teni. Nagy jelentőségű ebben a tekintetben az, hogy a Magyar Kálvária már készen áll és fontos j idegenforgalmi tényezőnek mutat- [ kozik, amely sok turistát, iskolát stb. fog idevonzani. Ezzel kapcso­latosan az uj évben újra fel fogom vetni a diákszálló tervét és legalább 50 ágyas diák- és turista szálló berendezésére fogok a miniszté­riumtól támogatást kérni. — A Várhegy északi oldalán a város által villák építésére ingyen átengedett telkek végleges hely- szinrajza elkészült és ez évben erőteljesebb mozgalom indul meg a villák felépítése tekintetében. Legnehezebb itt a vizkérdés meg­oldása, de arra is van megfelelő tervünk. Légoltalom — A légoltalmat a város lakos­sága érdekében a legtökéleteseb- ban akarom kiépíteni. A tervek minden más várost megelőzve — készen állanak és az előkészületi cselekmények is folyamatban van­nak. Rövidesen megkezdjük a légoltalmi tennivalók ismertetését és a moziban vetitettképekkel való bemutatását, mert rendkívül nagy súlyt helyezek arra, hogy a lég­oltalom terén a közönség a meg­felelő magatartásra és viselkedésre teljes kioktatást nyerjen. — Ezzel szemben természetesen elvárom, hogy a közönség is pontosan be fogja tartani a saját jól felfogott érdekében a kapott tanácsokat és útbaigazításokat. Inségügy — Az eddig felsorolt munká­latok az 1937. évben az ínségesek részére teljes munkaalkalmat fog­nak nyújtani. A szegényügy terén Is mindent el akar követni, hogy a reászorultakat fokozott mérték­ben támogassa és nélkülözésüket csökkentse. Súlyt kíván helyezni arra, hogy a gr. Széchenyi-Wol- kenstein Ernőné Népkonyhát, amely ez idő szerint 230 személy­nek nyújt étkezést, — tovább­fejlessze. — A mozi a jó filmek révén eddig is igen szép eredményeket ért el és ezt a filmek nívójának fentartását még fokozni fogja, hogy igy a mozi jövedelmezőségét fokozza. Közmüvek — Sárospatak—Olaszliszka— Tolcsva villanyvezeték kiépítése is meg fog történni ez évben, A tervek rentabilitását az iparügyi minisztérium is elismerte és igy ez a nagyfontosságu kérdés is eldől 1937-btn. — Általában annyit mondhatok, — fejezte be a polgármester ér­dekes nyilatkozatát — hogy az uj esztendőben is minden igye­kezetemmel azon leszek, hogy a nehéz időket a város bevételének lehető fokozásával és a kiadások csökkentésével elviselhetőbbé tegyem. A ricsei árvagyerek harminckilenc emeletes felhőkarcolója Január elején a nemzetközi filmszakma nagy ünnepségek ke­retében emlékezik meg a filmipar egyik megteremtőjének, a zempléni származású Zukor Adolfnak 25 éves szakmai jubileumáról. Ricséről, a kis zempléni község­ből indult el útjára a világ egyik legnagyobb karrierje s most a jubileum alkalmából a világ minden részén, ahol csak pereg a film, Zukor Adolffal kapcsolatban meg­emlékeznek a zemplénvármegyei Ricséről is. Zukor Adolf 1888. évben 15 esztendős korában mint szegény árvagyerek hagyta el szülőfaluját és vándorolt ki Amerikába. Élőbb kárpitos inas, majd kifutó fiú lett s idővel betársult egy szücsüzletbe. 1903. évben a new-yorki mutat­ványos szakmában tevénykedik s ezután jön életében a döntő sors­fordulat. Megnyílik az első mozi New yorkban és a közönség so­raiban Zukor Adolf is megnézi a szenzációt. A „Great train robbery“ cimü produkció kápráztatja el öt percen át a nézők szemeit s a ricsei árva azonnal felismerve a mozi jövőjét előbb mozgót nyit, majd áttér a filmgyártásra. Mary Pickford, Chaplin az első színészei és D. W. Griffith a ren dezője. Amerikai méretű szenzáció, mikor Sarah Bernhardot leszer- zödtetve megcsinálja az első nagy történelmi filmet, az*Erzsébet ki­rálynőt. Amerika nagy színházi vállalkozói eleinte lemosolyogták Zukor merész piobálkozásait, de csakhamar nagyon is komolyan kellett venni, az egyre nagyobb mértékkel dolgozó mozist, ki rö­videsen a legnagyobb amerikai iparágak egyikévé fejlesztette a filmgyártást. Első, a new-yorki 28-ik utcában levő stúdióját később az általa alapított Paramount remek film­városával cseréli fel s New-york- ban megépül a 39 emeletes Pa­ramount palota s benne a ha­talmas színház. Az utóbbi esztendők válságai az ő vagyonát és üzleti hatalmát is megtépázták, de fáradhatatlan szívós munkájával átverekedte magát a válság hullámain és ismét naggyá tette a Paramountot, mely­nek elnöke és főrészvényese. Zukor Adolf 25 éves jubileuma alkalmából a Paramount „Pezsgő­keringő“ cimü filmjét az egész világ metropolisaiban egy napon mutatják be, de rövidesen játsza az újhelyi mozi is a ricsei Zukor Adolf jubileumi filmjét. Vérfüröő a karácsonyi táncmulatságon Karácsony másodnapján a vár­megye déli részén fekvő Bekecs községben az úgynevezett fürdő- helyiség báltermében ifjúsági bált tartottak, melyen többszáz főnyi mulató társaság gyűlt össze. Éjfél tájban az egyik lány át- kérése miatt két legény szóváltásba keveredett és verekedni kezdtek. Ebből általános verekedés támadt, melybe a bál rendezői is beavat­koztak rendcsinálási szándékkal, de eredménytelenül, úgy hogy perceken belül valóságos csata­tér lett a bálterem. Kések, botok, dorongok kerültek elő és a bor­zalmas vérengzés közben két bekecsi család közötti régi ellen ségeskedés is kirobbant és a bosszú működni kezdett. Természetesen, mint ilyenkor történi szokott, a verekeiés any- nyira elfajult, hogy már senkisem ismerte ki magát és Emikor a csendőrök megjelentek, ríár holtan feküdt a bálterem közepén Sárosi József 25 éves bekecsi ga'dalegény, akinek nyelőcsövét és főütőerét szúrta át bicskával valaki. Kertész János ötgyermekes csaádapát, az egyik báli rendezőt stlyos sérü­lésekkel szántották t miskolci kórházba. Ugyancsak életveszélye­sen sebesültek meg Kirmai István gazdalegény és Sárai Bertalan. A hasbaszurt Kertész Jmos felesége szintén súly )s sérülsseket szen­vedett. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom