Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-03-21 / 12. szám

1937. március 21 ZEMPLÉN 3. oldal Nagy érdeklődés mellett tartotta meg kedden délelőtt a Nemzeti Egység Pártjának zemplénvárme gyei választmánya első ezévi ülé­sét dr. Fáy István vármegyei elnök elnöklete alatt. Az ülésen a vá­lasztmányi tagok igen nagyszám­ban jelentek meg és részt vettek az ülésen a párt sátoraljaújhelyi, sárospataki és bodrogközi kerü­letbeli községi elnökei és titkárai is. Báró Láng Boldizsár a nép­szerű bodrogközi képviselő gyen­gélkedése miatt kimentette magát. Dr. Fáy István vármegyei elnök az értekezlet megnyitása után mélységes kegyelettel emlékezett meg Gömbös Gyuláról, a tettre és áldozatra kész nagy magyarról. A Nemzeti Egység elhunyt vezéré­nek államférfiul nagyságáról és jelentőségéről szóló beszédet a választmányi ülés állva hallgatta végig és percekig hálás kegyelet­tel adózott az eltávozott vezér soha el nem múló emlékének. A vármegyei elnök ezután így folytatta beszédét. — Uj pártvezérünk, Darányi Kálmán miniszterelnök ur a meg­kezdett munkát folytatja és pedig folytatni óhajtja azt a már kitapo­sott utakon külpolitikai téren, s a belpolitika terén pedig abban a kez­deményezéstől soha vissza nem ria­dó szellemben, de egyidejűleg ab­ban a megfontolt irányban, mely az elhunyt miniszterelnök, Gömbös Gyula kormányzati tevékenységét jellemezte. — A nemzeti egység gondo­latán felépülő keresztény, nemzeti Magyarország önzetlen szolgálata, a haladó konzervatív politikának további fenntartása, — a kor kö­vetelményeinek megfelelő közjogi kérdések megoldása és szabályo­zása, — a belső rend és nyuga­lomnak fenntartása, a társadalom békéjének biztosítása, — és egy erős szociális érzéstől áthatott népi politika folytatása, amely akkor, midőn a nemzet minden egyes rétegére kiterjeszti gondoskodását, egyidejűleg meleg szeretettel kíván foglalkozni a magyar tömegek problémáinak megoldásával, — a kisemberek életnívójának emelé­sével. — Itt külön is hangsúlyozni kívánom azt az erős hitvallást, me­lyet miniszterelnökünk az agrár­gondolat érvényesítése mellett tett, mely pedig gyakorlatilag a búza és állatállományunk árszínvonalá­nak fenntartásában csúcsosodik ki, —- de nem mulaszthatom el, hogy a választmány figyelmét felhívjam azon kijelentésekre is, melyekkel miniszterelnökünk a kisiparosság helyzetének javítását tette kor mánypolitikájának egyik sarkalatos pontjává. — Szóval. — mint a megadott kormányprogramból látjuk, — Da­rányi Kálmán az egész vonalon folytatja Gömbös Gyula politiká­ját, mely egyedül lehet alkalmas egy uj Magyarország felépítésére és a szociális kérdések megoldására. — A cél egyáltalában nem vál­tozott. Hogy az uj miniszterelnök esetleg bizonyos vonatkozásokban uj módszereket alkalmaz, az mit- sem változtat a Nemzeti Egység további utján. A vármegyei elnök ezután kérte a zempléni választmányi tagokat, hogy eddigi lelkes munkájukkal támogassák a Darányi koimányt, majd rátért a szervezkedés kér­déseire. Hangsúlyozta, hogy a szervez­kedés további fejlesztésére a párt a legnagyobb súlyt helyezi és a munka a szervezeti élet felfrissíti sére teljes erővel megindul. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Nemzeti Egység Pártjának csakis meggyözódéses hívekre és lelkes katonákra van szüksége. Rámutatott arra, hogy az egyik legfontosabb közvetlen gyakorlati cél az együttműködés fokozottabb biztosítása a párt képviselői és a kerületi pártelnökségek, valamint a községi szervezetek között. Ennek fontosságát és jelentősé­gét különösen a sárospataki kerü­letre nézve hangsúlyozza, mert ebben a vonatkozásban baloldali lapokban olyan célzatos körülmé­nyek jelentek meg, mintha ebben a kerületben a vármegyei elnök, a párt vezető tényezői és a kép­viselő között nem volna meg a harmónia. Kijelenti, hogy ez a valóságnak nem felel meg és erre való tekin­tettel ebben a kerületben is a leg­nagyobb súlyt helyezi a képvise­lővel való harmonikus együttmű­ködésére. Kéri a kerületi választmányokat, hogy évenkint legalább két vá­lasztmányi ülést tartsanak, továbbá, hogy a községi szervezetek ne- gyedévenkint feltétlenül tartsák meg választmányi üléseiket. A községi szervezeteknek évi jelentéseiket április hó 15-ig kell megtenniök. Évi jelentéseket tesz­nek továbbá a választókerületi elnökségek is. A választmányi ülés többek hoz­zászólása után kimondotta, hogy a községi szervezetek évi jelenté­seiket a kerületi elnökségek utján Ózv. gróf SZECHENYI-W. ERNONE bodrogkereszturi kertészetében olarlA közéPmaSas és maias eiaao vadra nevelt, 2 éves, O Iajia ALHAFA háromféle kajszinbarack, 10 féle Őszi­barack és 12 féle lörpc alma kapható. 515/12 Darabja 70 fillér. rle kockáztassa hajának szépségét! Állandó ápolószere legyen küldik be a vármegyei elnökséghez. Ezután dr. Rátz Kálmán sáros­pataki képviselő emelkedett szó­lásra és hálás köszönetének adott kifejezést dr. Fáy István vármegyei elnöknek a sárospataki kerületre vonatkozó kijelentéseiért. Majd igy folytatta. — Mindnyájunknak együtt,kell működni és egymást feltétlenül támogatni kellI — Különösen a baloldali sajtó ban jelentek meg az utóbbi időben ezzel ellentétes hírek. — Bizony gyakran van úgy, hogy az ember nem kívánatos tá­mogatást kap, dehát ez amolyan újságírói szemfülesség. — A magam részéről szüksé­gesnek tartom megjegyezni azt, hogy én nem engedem magam nem kívánatos támogatásokkal a kormány politikájától balfelé el- tólni. Hosszú évek exponált haza­fias tevékenysége jelöli ki szá­momra az utat, melyről semmiféle ígéretekkel, sem hizelkedéssel nem lehet eltántorítani. Végül szoros összefogásra hívta fel a sárospataki kerület minden egyes választóját a vállvetett közös munka érdekében. Baross Gábor sátoraljaújhelyi képviselő a lelki összefogáson és gyakorlati együttműködésen alapuló egészséges és erős pártélet szük­ségességét hangoztatta, mert csak igy emelhetjük ki nehéz helyzeté­ből a magyarságot és biztosíthat­juk a szebb magyar jövőt. Ez az egység ma épen olyan fontos és szükséges, mint a márciusi nagy napokban volt. Majd a kormány fontos szociális intézkedéseivel foglalkozott, mely intézkedéseknek további fokozott keresztülviteléhez szükséges a szer­vezetek egységéből kisugárzó erő. Tors Tibor megyaszói képviselő nagy beszédben fejtette ki a nép legszélesebb rétegeivel való szoros kapcsolat kiépítésének szükséges­ségét és a fontos szociális gazda­sági és kulturális kívánságok meg­oldásának eszközeit általában fel­hívta a figyelmet a földbirtokpo­litikai kérdésekre. Győry Kálmán erdőhorváti-i el­nök a sárospataki kerület egységét hangoztatván, bizalommal köszön­tötte a főispánt és a sárospataki képviselőt, mint a közös munka vezetőit. Parnói Molnár Béla sátoralja­újhelyi kerületi elnök a Hegyalja problémáira hívta fel a figyelmet és kérte a képviselők támogatását. Buttykay István megyaszói ke­rületi elnök örömmel üdvözölte a zemplénvármegyei szervezetek lelkes együttműködését, melynek azonban csak akkor van reális értéke, ha a munkába agilitást és lelkesedést viszünk. Dr. Tóth Lajos szerencsi köz­ségi elnök a tokaji kerületben pártmunkára hívta fel a figyelmet. Leviczky István komlóskai elnök rámutatott a munkásság nehéz helyzetére. Ezután dr. Fáy István vár­megyei elnök válaszolt a felszó­lalásokra és hangsúlyozta, hogy maga is tapasztalta azt, hogy a Hegyalján alacsonyak a munka­bérek. Nem érik el azt a nívót, amelyet nehéz sorsban levő mun­kástestvéreink megélhetését biz­tosítani alkalmasak. Tudatában van ugyan annak is, hogy a borárak alacsonysága folytán a termelők is milyen nehéz helyzetben vannak, mely körül­mény a kérdés megoldásánál szintén figyelembe veendő, azon­ban dacára ennek, a munkabérek kérdését mégis rendezni kell és pedig ha máskép nem megy, ha­tósági beavatkozás utján, mivel az egyes vidékeken fizetett in­dokolatlan alacsony munkabért tovább fenntartani nem lehet. Reméli, hogy ezt a nehéz kér­dést sikerülni fog kölcsönös meg­értéssel közmegelégedésre meg­oldani. A vármegye népének szociális kérdéseit szivén viseli és minden lehetőt megtesz az ügy érdekében. Ezután dr. Chudovszky Móric választmányi tag, Péter József ricsei titkár, Szoják József karcsai, Dallos József szegi, Mihók Miklós vitányi és Deutsch József hosszú- lázi elnökök speciális helyi szük­ségletekre és kívánságokra hívták fel a figyelmet, melyeket a vá­lasztmány részletesen letárgyalt. A választmányi ülés, melyen több mint 100 tisztségviselő jelent meg, lelkes hangulatban ért véget. Közel tizennégyezer hold ártéri teröleten pusztít a Bodrog áradása Zemplénben A tavaszi árvíz tengert teremtett a nyílt ártéri területeken Zemplén­ben is. Ujhely és Berecki közt, amerre a szem ellát, mindenütt valóságos tengerként mutatkozik a hatalmas áradat. A dr. báró Waldbott Frigyes birtokán éjjel-nappal dolgoznak a munkások, hogy megvédjék a szán­tóföldeket. Az áradat tegnap már elérte a védtöltések magasságát, minden percben tartani lehet attól, hogy a szennyes ár utat tör a gátakon. A viz magassága az éjjel nem változott és igy remélhetőleg az utolsó percben megmenekül a Waldbott birtok az árvíztől. Végardón többszáz holdat öntött el viz. Olaszliszka és Sátoraljaúj­hely között közel ötezer. Olasz- liszka—'Tokaj között kilencezer hold áll viz alatt. Az áradat csak a nyílt ártéren pusztít. Az elöntött területek túlnyomó többsége rét és legelő. A szociális kérdések és a fokozott lelkes pártmnQka jegyélien... A NÉP vármegyei választmányi ülése — A párt zempléni képviselőinek felszólalásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom