Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1937-02-21 / 8. szám
G. oldal ZEMPLÉN 1937. február 21 il ZEMPLÉN HELYSZÍNI HÖZJETITÉSE Felsőregmec község nagy napja Lövészverseny és varró-tanfolyam záró ünnepély az ősrégi templom tövében Mikóházától jobbra, a trianoni határfolyóvá kinevezett Ronyva patak mellett, lankás dombon és dombokkal övezve fekszik Felső- regmec, Zemplén vármegyének egyik legősibb községe. Az Árpádok korából származó templomának karcsú tornya magasan ékelődik a téli tájkép fehérségébe és szemben vele — olyan közel és mégis olyan messzire — a megszállott területen fekvő Csörgő község házai fehérlenek át a domboldalról. Nagy napja van ma ennek a kis határmenti községnek és ez a falu külső képén is azonnal meglátszik. Már messziről észrevesszük, hogy a falu szélén felállított figyelők gyors futással igyekeznek a templomdomb felé, hogy hírül adják az autók érkezését, amelyeken vitéz dr. Teleky Sándor test- nevelési altanácsnok, vitéz Le- hocky Lajos tb. főszolgabíró, Bencze András népművelési titkár és Kubus Gyula körjegyző érkeznek az ünnepségekre. A templom környékét ellepi a kiváncsi, ünneplők néző serege és az iskola udvarán már készen állanak a lövészek, hogy ezen a szép téli vasárnapon nemes vetélkedésben mérjék össze erejüket. Barna László tanító a lövészverseny rendezője leadja katonás jelentését, azután a társaság kivonul a pár száz lépésnyire levő gyakorlótérre, ahol mintegy 100 levente tartja rendes vasárnap délutáni foglalkozását. Vitéz Le- hoczky főbíró tart buzdító beszédet a katonás fegyelemmel gyakorlatozó leventékhez, majd kezdetét veszi a körzeti lővészverseny, amelyen Felsőregmec, Mátyásháza, Vily és Vitány községekből mintegy 60-an vesznek részt. Hogy mennyire kedvelt sporttá nőtte ki magát a vármegyénkben a lövészet, azt nem csak a versenyzők nagy száma bizonyítja, hanem az a megértő áldozatkészség is, amellyel ezeknek a versenyeknek a tiszteletdiját a tehetősebbek összeadják. A felsőregmeci lövésznapra 22 dij futott be: vitéz dr. Teleky Sándor. Tóth Jenő felsőregmeci, Kovács Bertalan vilyi ref. lelkészek, Kubus Gyula körjegyző, Ureczky András jegyző, Barna László tanító, Horváth János felsőregmeci, Varga Pál mátyásházai és Csorba Mihály vitányi bírók ajándékai. A versenyen dijakat nyertek: Koncsol Bertalan, Eperjesi Ferenc, Szabó Miklós, Juhász István, Szabó András, Magyar László, Kovács Miklós, Csorba Mihály, Gazda István, Barna László, Varga Pál, Jurkó Béla, Kocsis József, Hozdik Pál, Madzin Péter, Jurkó János, Záveczki Mihály, Szabó Géza, Mihók Miklós és Szal- kovszki Béla és az eredmények egy nagyobbszabásu versenyen is megállották volna a helyüket. A dijakat vitéz dr. Teleky Sándor osztotta ki lelkesítő beszéd kíséretében a büszke győzteseknek, majd a társaság átvonult a csinos Népházba, hogy résztvegyenek a három hónapos varró-tanfolyam záró ünnepélyén. Az ünnepélyt Tóth Jenő ref. lelkész, a népművelési albizottság elnöke nyitotta meg, azután Bocsy Etelka miskolci kézimunka tanárnő, a tanfolyam vezetője tartotta meg beszámolóját. 28 résztvevője volt a 3 hónapos tanfolyamnak, akik nemcsak a női ruhavarást, szabást, hímzést stb. sajátították el ez alatt az idő alatt, hanem valláserkölcsi és népművelési oktatásban is részesültek. A felnőtteken kívül az iskolás gyermekek is megtanulták a kisebb kézimunkák és a varás alapelemeit. Bencze András népművelési titkár szólalt fel ezután és köszöntötte a község ideális lelkű vezetőjét, Tóth Jenő ref. lelkészt, aki a legnagyobb megértéssel és szeretettel karolta fel a tanfolyamot. A szép ünnepséget Juhász Margit és Dudás Mária hazafias szavalata és Sviatkó Anna köszönő szavai zártak be, majd a tanfolyamon készült ruhákat és gyönyörű kézi munkákat nézte végig a közönség. Az ünnepségek lezajlása után remek uzsonával kedveskedtek Tóth Jenő és felesége s a fehér asztalnál töltött idő alatt tudtuk meg a vendégszerető házigazdától az időközben megtekintett ősrégi templom következő érdekes adatait. A templom, mely a XIII, vagy a XIV. században épült, hasonmása a karcsai templomnak és mint azt, úgy ezt is országos műemlékké nyilvánították és renoválását a f. évben fogják megkezdeni. A templomot a tatárok feldúlták, de későbben újra épült román stílben és csupán az ablakai mutatják a korábbi gót stílust. Alatta 2 kripta van, amelyből varkocsos ősök csontvázai kerültek,elő, körülötte pedig temető terül el, amelyben a régi patro- nusok: Rátkayak, Dóczyak, Daczók, Pósák, Komáromyak és a lelki- pásztorok hamvai nyugszanak. A templomnak 1601-ból származó anyakönyvei vannak, amelyeket az akkori lelkész a saját bejegyzése szerint „az újhelyi vásáron vette az matrikuláris könyvet az oroszok harangdijába fizetett polturákért“. A templom faragott kockakövekből épült s most már nagyon rossz karban van, pedig „csak* a múlt században reno- váltatta Komáromy László abauji alispán és bizony nagyon ideje lesz már, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága megkezdje ennek az ősrégi műemlékünknek a restaurálását. A felsőregmeci nap kedves záró eseményeként a „Piros bugyelláris“ műkedvelő előadása várt még a vendégekre. Pompás összetanult- sággal szinpoinpás népviseletükben mutatták be a darabot a környék tehetséges műkedvelői. Ezzel azután véget is ért Felsőregmec nagy napja s miközben autónk a környékre hazatérők szekerei mellett suhan el, mindjobban elmarad a szürke téli éjszakában a kis zempléni falu, hol a szeretet és megértés olyan eredményes kulturmunkát végzett. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék. 1935. P. 626/42. szám. Hirdetmény. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a tokaji árkászlaktanya és gyakorlótér céljára szükséges területek kisajátítása ügyében a tokaji 2059. számú betétben 2960., 2961., hrsz. Kálmán Mártonná szül. Hochmann Julia, özv. Leöb Jakabné szül. Hochmann Irma, Bettelheim Soma, Sándor, Gyula, dr. Bettelheim Jakab, dr. Havas Miklósné, szül. Bettelheim Lóra, Blum- berger Vilmos, Sándor, József, Miksa és Veres Viktor nevén álló 3 hold 267 □-öl és 746 p-öl, - a 3192/1. hrszámmal jelölt 55 □-ölnyi utterületre, — a tokaji 1379. számú betétben 3193. hrsz. Jászkerületi Népbank és Takarékpénztár, valamint a Jászsági Hitelintézet és Takarékpénztár nevén álló 1 hold — és a tokaji 1805. sz. betétben 46. sorszám, 3194. hrsz. Tokaji Osztatlan Közös Legelőben érdekelt Birtokosság Legeltetési Társulata nevén álló 223 hold 266 □-öl területű ingatlanból kisajátított 15 hold 1135 □öl területekre vonatkozóan a kártalanítási eljárást és az uj szakértői becslést elrendelte és az 1881: XLI. te. 48., 49., 51—53. § aiban meghatározott teendők foganatosítása végett határnapul: 1937. évi március hó 22. (huszonkettő) napjának délelőtt 10. óráját Tokaj nagyközség házához és onnan a helyszínére kitűzte. A netalán ismeretlen helyen tartózkodó érdekeltek gondnokául dr. Fejes László tokaji ügyvédet kirendelte és az általa képviselt feleket azzal idézi meg, hogy a tárgyalásról való elmaradásuk a kártalanítás tárgyában az érdemleges határozat meghozatalát akadályozni nem fogja. Sátoraljaújhely, 1937. évi február hó 3. napján. Köröskényi Tamás sk. kir. törvényszéki tanácselnök. A kiadmány hiteléül: Ember 792/8 kezelő. iÍRÓGÉPEK Rheinmetall—Remington—Mercedes ELŐNYÖS RÉSZLET — CSERE Régi irógépjét magas áron bevesszük Felsőmagyarországi Villamossági, Rádió és Műszaki Vállalatnál Városi Moziépület Telefon Í4 Sátoraljaújhely Nyomatott a laptulajdonos: Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt betűivel Sátoraljaújhely. Felelős kiadó: Bállá János,
