Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-02-14 / 7. szám

Sátoraljaújhely, 1937. február 14. $ LXVIH évi. 7. szám Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára 10 POLITIKAI LAP fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: | Vármegyeháza 11. udvar * Telefon: 109. Postafiók: 69. 1 FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. BOGY AY RÍLÍIÁK 1 Neg Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: [yedévre 1'20 P, félévre 2-40 P, egész évre 4 80 P 5000 P gyűlt össze a J Cormányzóné zempl éni segélyakciójára A főispán intézkedései a nyomor enyhítése érdekében A gyűjtés felhasználása a 2-ik oldalon — A gyűjtés eredménye az 5-ik oldalon Tiz éves jubileumát ünnepli a Széli Hzsefné Gyermekotthon Felsőmagyarország egyik legmodernebb és legkedvesebb intézménye Február 16-án megkezdi mű­ködését az Iskolaegészség­ügyi Otthon Tokajban A belügyminiszter szociális in­tézkedése a tokaji hadiárvaház épületének uj rendeltetése: meg­nyílik Tokajban a „yármegyei Is* kolaegészségügyi és Üdülőotthon“. Az otthon február 16-án kezdi meg működését. Egyelőre 30 la­kója lesz. Rövidesen ez a létszám 70 főre emelkedik. A belügymi­niszter részéről beutaltak közt 20 zempléni gyermek nyer elhelyezést. ])or-kongresszus lesz br. Waldbott Kelemen elnöklésével A Magyar Közgazdaság c. lap értesülése szerint az ország bor­termelői és kereskedői legközelebb kongresszus keretében vitatják meg a borszakma legégetőbb problémáit. A kongresszus napirendjén első­sorban a fogyasztási adó eltörlése szerepel, de megtárgyalják a ter­melők és a kereskedelem megbí­zottai a belső piac és a kivitel számos aktuális kérdését is. A kongresszus eredményétől várják, hogy a kormány jelentős intézkedést tesz majd a borfo­gyasztási adóra vonatkozólag. A borkongresszust, amelynek elnöke báró Waldbott Kelemen, a Szőlősgazdák Egyesületének elnöke lesz, nagy érdeklődés előzi meg. Közigazgatási Bizottsági ülés Zemplénmegve közigazgatási bi­zottsága dr. Fáy István főispán elnöklésével hétfőn tartotta február havi ülését. Az előadók jelentéséből érdeke­sen kiemelkedik Monó Ferenc pénzügyigazgató havi jelentése, melyből kitűnik, hogy Zemplén- megye az elmúlt hónapban 196.992 pengő egyenesadót fizetett. 1935. január havában ugyanekkor 120.725 pengő egyenesadó folyt be a me­gyében. A többlet 76.267 az előző esztendő ugyanezen hónapjához viszonyítva. Azadóhátrálék még igy is 123%. Állami adókban 1937. január havában Zemplénmegye 299.639 pengőt fizetett be az államkasszába. Mindenütt bevétel emelkedés mu tatkozik, csak a forgalmiadó és illeték bevétel csökkent hétezer pengővel. Néhány hét múlva, március hó | 10 én lesz 10 esztendeje annak, hogy Sátoraljaújhelyben, ebben .a minden tekintetben elmaradt ha­társzéli városban egy olyan modern intézmény létesült, mely a maga nemében második volt az egész országban és amely a sátoraljaúj­helyi szociális front egyik leg­erősebb fedezékét, építette ki. 1927. évi március hó 10-én Széli Józsefné sz. Pekri Olga akkori főispánná kezdeményezésé­ből és nagyszerű munkásságának eredményeképen nyílt meg a „Sátoraljaújhelyi Napközi Otthon“ mely már kezdetben is 100 sze­gény gyermeknek biztosított má­sodik otthont. A modern berendezéssel, játszó­térrel, fürdővel és megfelelő gon­dozói karral ellátott Napközi Ott­honban ellátott árva, vagy a szülők elfoglaltsága folytán ma- gukrahagyott szegény gyermekek létszáma csakhamar 150 köré emelkedett. 1930 ban az Otthon-t a meg­növekedett feladatoknak megfele­lően célszerűen és modenül átala­kították. Egy emelettel bővült az Otthon és kertjében fürdőmeden­cét építettek, hintákat szereltek fel. Az egész intézményt külsőleg is annyira rendbehozták, hogy abban mindenkinek gyönyörűsége tellett, aki értékelni tudta a legmagasabb szociális és higéniai eredményeket. A Széli Józsefné páratlan alkotó energiájából létrejött modern in­tézmény a főispánná által a nép­jóléti minisztérium támogatásá­val, a vármegye és Sátoraljaújhely város részéről biztosított évi hoz­zájutásokkal lépett a fejlődés útjára. A Napközi Otthon tényleges vezetője már alapításakor özv. Prágay Aurélné lett, akinek szo­ciális érzéstől, lelkes, szeretetteljes és tettrekészségtől átfűtött munkás­sága nagyrészben hozzájárult ahoz, hogy az Otthon 10-ik évfordulóját minden tekintetben közmegelége­désre érhette meg. Az Otthon nagyjelentőségű és kiválóan dicséretes működését mu­tatta az a páratlanul ünnepélyes esemény, amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és fe­lesége 1931-ben meglátogatták az Otthon-t és magas megelégedé­süknek adtak kifejezést. A Kormányzó felesége, aki ez alkalommal volt először Sátoralja­újhelyben, igen nagy érdeklődéssel nézte végig az intézményt, mely már akkor országos viszonylat­ban is mintaszerűnek bizonyult. Jelenleg 200 bejáró sátoraljaúj­helyi szegény iskolás gyermek részesül az Otthon áldásaiban, mig az Otthonban lévő vármegyei jel­legű internátusbán 30 árva gyer­mek nyer teljes ellátást. — „A Napközi Otthon a szó legszebb értelmében az igazi ott­hont akarja pótolni** — mondja a vármegye akkori nagy főispánjának hasonlóan kivételes tehetségű fe­lesége A„ napközi otthonok“ cimü könyvében, melyet a minisztérium adott ki, mint alapvető müvet. Valóban igazi otthon a sátoral­jaújhelyi Széli Józsefné Gyermek- otthon, melyet alapítójáról nevezett el a MANSz sátoraljaújhelyi cso­portja, amelynek az Otthon ma féltett büszkesége. Miskolcon most határozták el az ovódáknak napközi otthonokká való átalakítását és már csak ezért is fontos kötelességünknek tartjuk, hogy az Otthon szervezetéről és működéséről a 10 éves jubileum alkalmából majd részletesebben is beszámoljunk. Venöégforgalmi értekezlet a főispánnál A főispán az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség akció­jának keretében a zempléni ide­genforgalom fejlesztése érdekében folyó hó 26-án d. e. fél 12 órai kezdettel értekezletet hivott össze hivatalában. Városi közgyűlés Három ellentétes vizdijltélet a köz­gyűlésben Ujhely város képviselőtestülete dr. Orbán Kálmán polgármester elnöklésével hétfőn délután köz­gyűlést tartott. Dr. Madzsar Károly egészség- ügyi jelentéséhez dr. Chudovszky Móric szólt hozzá és az egész­ségvédelem fokozását kérte. A posta megkereste a várost, hogy postacsekken fizessék az adót. A képviselőtestület ezt elvetette. Az utcaseprők fizetését havi 45 pengőről 50 pengőre emelték. — Megalkották a házalás eltiltásáról szóló szabályrendeletet. Ismertették a belügyminiszter rendeletét a városi tisztviselők lét­számának uj megállapítására vo­natkozóan. Megüresedés esetén a város nem töltheti be a tanács­noki állásokat. Mindössze egy tanácsnokot választhat a város. Az adóügyi tanácsnok és az egyik tanácsnoki állásra megüresedésnél első osztályú aljegyzői állást kell szervezni. A jövőben műszaki ta­nácsos helyett főmérnököt, tűz- | oltófőparancsnok helyett X. fize­tési osztályban kezdő parancsno­kot választhat csak a város. A ja- vadalmi hivatal létszáma 1 főnök, 1 könyvelő és 5 kezelő lehet. Az utcaseprők számát 4 fővel kell csökkenteni. A képviselőtestület ezután a vizdijak megadóztatásával foglal­kozott. Dr. Dubay István, a ház- tulajdonosok elnöke 3 ellentétes Székáts tanácsi ítéletet mutatott be. A közgyűlés úgy határozott, hogy a közigazgatási bíróságtól jogegységi döntést kér és megke­resi Miskolc, Kecskemét, Gyön­gyös, Eger, Pécs és az azóta je­lentkezett Szeged és Pestszenter- zsébet városokat hasonló állás- foglalás céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom