Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-31 / 5. szám

Sátoraljaújhely, 1937. január 31. # LXV1II. évf. 5. szám Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára 10 POLITIKAI LAP fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. I FELELŐS SZERKESZTŐ. Dr. BOGY AY KÍLMÍN Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre P20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P A kisemberek százezreinek sorsán segít Darányi miniszterelnök (Cikk a 2. oldalon) Nem lehet házadét kivetni a házbéren felül fizetett oizdij, szemétdij és héményseprési díj után! A háztulajdonosok álláspontja mellett döntött a Közigazgatási Bíróság az adózók és a pénzügyi hatóságok között folyó közüzemi perben Régóta sérelmezett ügye az új­helyi háztulajdonosoknak, hogy a házadókivetés során a bérlő állal vizdij, szemétdij és kéményseprési dij címén fizetett összegeket is adóval sújtják a pénzügyi ható­ságok, holott a házbirtokosok ér­velése szerint, ezen összegeket ők csak beinkasszálják a közmüvek, illetve a szolgáltatásokat nyújtó szerveknek. Ezen ügyben a város is több si­kertelen felterjesztéssel élt, anélkül, hogy a helyzet megváltozott volna. Még reménytelenebbé vált a ház- tulajdonosok helyzete, amikor több ilyen ügybeni panaszukra a Köz- igazgatási Bíróság is elutasító ítéletet hozott, mig most egy adott esetben a Közigazgatási Bíróság dr. Rosenberg Lajos panaszára, dr. Székács Aladár tanácsvezetö ítélkezésében helyt adott a köz­üzemi dijak megadóztatása ügyé­ben beadott panasznak s a pénz­ügyi hatóságokat a kivetés helyes­bítésére utasította. A háztulajdonosok körében mél­tán örömet keltő Ítélet indoklásá­ban kimondja, hogy a béren felül fizetett vizdij, szemétdij és kémény- seprési dijat nem volt joga az adóhatóságoknak megadóztatni. Az adott esetben a háztulajdonos bérlője levélben igazolta, hogy megállapodásuk értelmében a ház­béren felül fizeti a közüzemi di\akat s a bíróság a házadóra vonatkozó töivényes rendelkezések hivatalos összeállításának 8 §-ában foglaltakra való hivatkozással ki­mondotta, hogy a külön szedett dijak nem számítandók a nyers- házbérjövedelembe. Ismerve az újhelyi háztulajdo nosok súlyos adóterheit, reméljük, hogy a pénzügyi hatóságok a Közigazgatási Bíróság ítélete alap­ján megváltoztatják eddig követett gyakorlatukat s igy az évek óta húzódó, áldatlan közüzemi per a háztulajdonosok szempontjából megnyugtató eredménnyel zárul. Dr. Fáy István főispán nyilatkozik a pataki kerületben folyó „szélsőséges uszításokról“ Rákóczy Imre dr. — az uj sajtófőnök A miniszterelnök a miniszter- elnökségi sajtóosztály vezetésével Rákóczy Imre dr. miniszteri ta­nácsost bízta meg, akinek meg­bízatását az egész magyar sajtó örömmel és megnyugvással üd­vözölte. Az uj sajtófőnök hosszú front­szolgálat és kiváló hazafias szol­gálatok után 1922-ben került a miniszterelnökségi sajtóosztályba, ahol 1923-tól a vidéki osztály vezetője volt, majd 1928 óta a sajtóosztály vezetőjének állandó helyetteseként működött és kiváló szolgálataiért kormányzói elisme­résben is részesült. Másfél évtizedes sajtóosztálybeli működése alatt a sajtó nagymü- veltségü, mindig segíteni kész nagy barátjának bizonyult és sajtófőnöki megbízatása alkalmá ból a vidéki lapok sorában a Zemplén is őszinte nagyrabecsü léssel, ragaszkodással és szeretet­tel köszönti. Nyugdíjba vonul Várjon Jenő kir. törvényszéki tanácselnök Várjon Jenő, a sátoraljaújhelyi törvényszék nagy népszerűségnek örvendő törvényszéki tanácselnöke negyven évet meghaladó szolgálat után nyugdíjazását kérte. Húsz éves korában került igazságszolgáltatás szolgálatába és hosszú bírói működése során igazán kiérdemelte a Jó bíró" nevet. Érdemes munkássága szá­mos elismerést szerzett számára. Birótársai, az ügyvédek és min­denki szeretettel vette körül s bár népszerűségre sohasem vágyott, mégis elmondhatjuk róla, hogy igen népszerű tagja az igazság­szolgáltatásnak. Különösen ki­emeljük azt a munkásságot, amit mint válóperi biró végzett, amikoris számtalan tanujelét adta annak, hogy a jó biró nemcsak parag­rafusokkal dolgozik, hanem első­sorban melegenérző igazán emberi szívvel, mert csak igy szolgálhatja igazán a közérdeket. Várjon Jenőnél külön ki kell emelnünk, hogy nemcsak mint biró vette ki részét a közéleti munkásságból. Érdemeit meg­örökíti a Szepesi Szövetség és a Turista Egyesületben végzett köz­érdekű munkássága. A nyugdíjazását kérő törvény- széki tanácselnök kérelmének el­intézéséig eddigi beosztásában marad. Egyes fővárosi sajtóorgánumok- J ban a vármegye sárospataki ke­rületére vonatkozólag olyan közle­mények jelentek meg, mintha a sárospataki kerületben hónapokon keresztül a legszélsőségesebb iz­gatás és uszítás folyna, amely uszítás már olyan nagy méreteket öltött, hogy a kerület lakossága a legnagyobb aggodalommal látja ennek a szélsőséges uszításnak állandósulását. Ezen hírekkel kapcsolatban a vármegye főispánjához fordultunk felvilágosításért, aki a hozzá inté­zett kérdésünkre a következő vá­laszt adta; — „Lehetőség szerint szeretem elkerülni a sajtóban történő nyi­latkozatokat, azonban tekintettel arra, miszerint a fentvázolt hír­adások esetleg alkalmasak lehet­nek arra, hogy a vármegyében uralkodó viszonyokat a közvéle­mény előtt teljesen ferde színben tüntessék fel, de amellett az eddigi békés és nyugodt atmoszférát is veszélyeztessék — feltett kérdé­sekre szívesen válaszolok. Mindenekelőtt hangsúlyozni kí­vánom, hogy nem vonom kétségbe az említett fővárosi sajtóorgánumok jóhiszeműségét, kik a hozzájuk beküldött híreket közölték, annál nagyobb mértékben kétségbevonom, azonban azon tudósítóknak jóhi­szeműségét és tárgyilagosságát, akiktől ezen közlések tulajdonképen származnak, — mert hiszen vár­megyénk minden egyes lakosának tudnia és éreznie kell, hogy ezek a híradások a valóságnak egyál­talán meg nem felelnek és itt semmiféle szélsőséges agitáció nem folyik és azoknak nyoma sincs. Mindig különös figyelemmel voltam arra, hogy a vármegyénk békéje, nyugalma és pedig úgy á társadalmi béke, mint pedig a felekezetek közötti teljes megértés semmiféle oldalról meg ne za- vartassék. Úgy érzem, ezen célomat nagy mértékben sikerült is elérnem, mert a vármegyében minden vo­nalon teljes béke és nyugalom uralkodik — és csupán a nálunk felette súlyos gazdasági helyzet az, amely orvoslást igényelne. Itt szélsőséges uszításról, iz­gatásról beszélni egyáltalán nem lehet, aki ilyet állít, az a tényeket tudatosan ferdíti el. Én e helyről is felhívom a vár­megye egész józan lakosságát arra, miszerint ezen tendenciózus hír­adásokkal magukat félrevezetni semmiféle vonatkozásban ne engedjék és biztosíthatok min­denkit arról, hogy itt szélsőséges agitáció, izgatás vagy — amint egyes lapok magukat kifejezték — „uszitás“ fejét fel nem ütheti és mindenki teljes békében és nyu­galomban végezheti a jövőben is mindennapi munkáját. Osnáth Mihály itthon Hosszanmuló hónapok nehéz rabsága után „cserefogolyként“ hazaérkezett Osváth Mihály, a gróf Károlyi uradalom erdő­mérnöke. 8 évi fegyházra ítélték a csehek és hiábavaló volt ártatlanságának hangoztatása, csak cserefogolyként engedték el egy cseh kém kiadása ellenében. — Nem nyilatkozom -, mondja a feltűnően sápadt Osváth Mihály. Szavaiból igy is a fájdalom csendül. Osváth mérnököt érthető öröm­mel fogadta fiatal felesége, Göss- wein főmérnök leánya, akit néhány hónapi házasság után hagyott itt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom