Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-24 / 4. szám

1937. január 24. ZEMPLÉN 3. oldal. Oiuránszky £ászliék aranylakoöalma Ritka szép és bensőséges me­leg családi ünnepség színhelye volt szerdán este a Kazinczy utcai Thuránszky-kuria Ötven évvel ezelőtt, 1887. jan. hó 20-án vezette oltárhoz pilisi Pilisy Jernét thuriki és komjátnai Thuránszky László Zemplénvár- megye akkori aljegyzője, aki az óta 40 évi vármegyei közszolgálat és közéleti működés után mint a vármegye ny. főispánja és örökös törvényhatósági bizottsági tagja a vármegye közéletének egyik legjelentősebb tényezője, sőt mondhatni a vármegye tör ténelmének jellegzetes, ősi ma­gyarságot árasztó alakja lett, — a régi nagyasszonyok nemes tu lajdonságaival ékes feleségével együtt. A vármegye közönsége, mely a régi nagy Zemplén nemes ha­gyományait kiapadhatatlan erő­15 én született az ungmegyei Nyirjés pusztán. Szülei thuriki és komjátnai Thuránszky László és udvadi Kossuth Ida voltak. Szü­leivel együtt már kora gyermek korában Zemplénvármegyébe, szalóki birtokukra került. Középiskolai tanulmányait az iglói gimnáziumban végezte és még ma is büszkén emlegeti, hogy „ iglói diák* volt. Egyetemi tanulmányai után ön- kéntesi évét a 4 es Edelshein Gyulai huszárezredben szolgálta le, később mint tartalékos had­nagy és főhadnagy a 10 es Vil­mos huszárezred kötelékébe tar­tozott. Zemplénvármegye közigazgatási szolgálatába 1883 ban lépett és néhány év múlva főjegyző lett. A forradalmak után mint he­lyettes alispán vezette a vár­megye rekonstruálására irányuló Kassára kiküldött bandériumot, melyben rajta kivül még négy Thuránszky lovagolt, öccse Ti hamér, fia László, Thuránszky Pál és Thuránszky György. ♦ A mai szenzációra éhes élet­ben is jelentős eseménynek tartjuk ezt a meghitt aranylako­dalmat, nemcsak azért, mert benne a régi nagy zempléni tra­díciók szellemét idézzük, hanem azértis, mert a mai időkben szinte már egyedülálló az arany­lakodalmas ny. főispán alakja, aki ma is ugyanaz maradt, aki volt. A változó viszonyok és emberek között: izig-vérig ren­díthetetlen magyar és zempléni ur. A hires toronyai szőlőkben olyan asszu termett és terem ma is, mely az évek hosszú során a legnemesebb itallá forr ki, melyet Az aranylakodalmas pár vacsora után a pipatórfumban. (Küttner fclv.) forrásként ápolja magában, t sz- telettel és szeretettel köszönti ebből az alkalomból Thuránszky Lászlóékat, akik a jól végzett kötelességteljesités derűs nyugal mában, jó egészségben, csendes boldogságban és külcsönös sziv- jóság által bearanyozott öreg­ségben, jogos büszkeséggel te kinthetnek vissza életükre és utódjaikra. Az a nemes szerénység, mely azokat jellemzi, akik lelki életük­ben találták meg mindazt, amit sokan könnyenmuló külsőségek­ben igyekeznek megkeresni, fém­jelzi azt a gyönyörű családi ese­ményt, mely úgyszólván észre-. vétlenül következett be. Egy szebb világ és boldogabb korszak eseménye a kedves családi jubileum. * Thuránszky László 1861. február munkálatokat. 1920 ban kormány- biztossá, majd kormánybiztos fő­ispánná, végül főispánná nevezték ki. Főispánni székéből saját ké­relmére 1926 ban ment nyu­galomba. Több mint 40 éves közéleti működése alatt minden erejével és érzésével szeretett vármegyéjét szolgálta és minden működésében az ősi magyar tulajdonságok: a bátor szókimondás, emelkedett gondolkozás, rendíthetetlen kö­vetkezetesség, puritán, nyílt, őszinte és jóindulattal telt cse­lekvés jellemezték. Résztvett a zemplénmegyei milleniumi bandériumban, amikor is a vármegye ősi zászlójának vivője volt. Vezette a szécséni országgyűlés 200 éves jubileumá­nak megünneplésére kiküldött vármegyei küldöttséget. Vezette a Rákóczi fejedelem temetésére méltán mondhatnak a világ leg­nemesebb és legtisztább nedű jének. így forrott ki az igazi magyar és zempléni lélek Thuránszky Lászlóban és feleségében tökéletes és nemes tisztaságra, melyből a múlt dicső és nagy tradíciói sugároznak egy szebb jövő felé. * A szerda esti csendes ünnep­ségen részt vettek az ünnepeiteken kivül gyermekeik és unokáik: v. dr. Thuránszky László Tolnavár­megye főispánja és felesége báró Vécsey Teréz, Hüti Tivadarné, Hüti Tivadar debreceni egyetemi tanár, Ghiczy Tihamér ny. rend­őrfőkapitány és leánya. Ott volt dr. Fáy István főispán és felesége, özv. Csuha Istvánné v. főispánná, Köntzey Ernő kór­házi lőorvos stb. Bornemisza Miklós alispán a debreceni menetrendi értekezleten Szerencsi csatlakozás — 5 perces tartózkodási idő Tokajban A debreceni üzletigazgatóságon január hó 19 én tartották meg az uj májusi menetrend kérdéseiben összehívott értekezletet. Az érte­kezleten Zemplénvármegyét, — a főispán megbízásából is — Bor­nemisza Miklós alispán képviselte. Az értekezleten Zemplénvárme- gyének Szerencs állomástól Nyír­egyháza felé húzódó vasútvonala volt érdekelve, mert a többi vasút­vonalak a miskolci üztetigazgatóság hatáskörébe tartoznak. Bornemisza Miklós alispán felszólalása után elhatározták, hogy májustól kezdve a Budapestről reggel 6.55 perckor induló és Ujhelybe 12.13 perckor érkező, részben gyorsvonat közvet­len csatlakozást kap egy motoros­vonat beiktatásával Szerencstől Nyíregyháza felé. Elhatározták továbbá, hogy a vonatok ezentúl 5 percig fognak állni Tokaj állomáson, hogy az utasoknak módjukban legyen a világhírű tokaji bor vásárlására. Mind a két határozat igen örven­detes vívmány a vármegyei érdekek szempontjából. Baross Qábor végiglátogatta a TESz felvidéki szervezeteit A sátoraljaújhelyi képviselő nyilat­kozata körútjáról Az elmúlt héten felvidéki kör­úton volt Baross Gábor sátor­aljaújhelyi országgyűlési képviseld, a TESz országos elnöke, aki Borsody Gyulával a TESz köz­ponti igazgatójával járta be a fel­vidék nagyobb városait. Mindenütt lelkes közönség nyi­latkozott meg a TESz céljai mel­lett és különösen Egerben és Nyíregyházán voltak nagyszabású demonstrációk a nemzeti gondolat alapján való összefogás szüksé­gessége mellett. Ez a mostani körút a december hó második felében Budapesten megtartott országos TESz köz­gyűlés első távolabbi kihatása volt. Ismeretes ugyanis, hogy ezen az országos közgyűlésen Darányi Kálmán miniszterelnök képvisele­tében Tahy László államtitkár a kormányelnök felfogását és állás- foglalását körvonalazta a TESz feladatairól. Hangsúlyozta ebben a beszédében, hogy a TESz szer­vezetének fenntartása és műkö­désének szükségessége országos érdek s ez a megállapítás egyben üzenet a TESz számára, hogy a miniszterelnök a magyar társa­dalom összefogó erejével számol és hogy a TESz munkásságára és támogatására számit. A vidéki körúton lelkes gyű­léseken tartott seregszemlét Baross Gábor, a TESz szervezetei felett, majd kerületének székhelyére Sá­toraljaújhelybe látogatott el néhány napra, ahol többek között meg­látogatta a TÉSz vezetőségi tagjait is. Baross Gábor a vidéki körúttal kapcsolatban a következőket mon­dotta a sajtó képviselőjének: — Illetékes helyen azt a kíván­ságot fejezték ki, — mondotta Baross Gábor, — hogy a Társa­dalmi Egyesületek Szövetsége téljes erővel fejtse ki alapszabály- szerű munkáját. Ennek a műkö­désnek célja pedig a magyar tár­sadalom frontbeállitása a romboló erőkkel szemben. Az eszköz viszont ennek szolgálatában a magyar nemzeti társadalom békés együttműködésének megteremtése. Ebben a munkában a szövetség minden párt-és személyi politikai szemponttól függetleníteni fogja magát, hogy mintegy felülemel­kedvén azokon, egyedül és ki­zárólag a kitűzött célok elérésére törekedjék, tisztán a társadalmi szervező munka eszközei utján. Tenyésztésre alkalmas bronzpulyka (kakas tifojó] kapható TŐGL DEZSŐ gazda­tisztnél Nyírtanya, u p. Pácin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom