Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-05-30 / 22. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1937. május 30 9 vármegye igen nagy részvéte kísérte utolsó útjára id. Meczner Béla felsőházi tagot A régi nagy Zemplénvármegyé- nek egy régi és nemes alakja köl­tözött el ismét csendben egy bol­dogabb országba és egy boldo­gabb vármegyébe. Zemplénvármegye közéletének egyik legtiszteltebb személyisége volt id. Meczner Béla, aki 87 év után immár a vármegye törté­netének lapjain él tovább tisztes hagyományokat és nemes példát sugározva. Egy közéleti érdemekben gaz­dag, harmonikus élet után költö­zött el tőlünk a reményteljes má­jus legszebb napjaiban és az egész vármegye, mely életében a leg­nagyobb fokú szeretettel és nagyra­becsüléssel vette kőiül, őszinte és nagyarányú részvéttel búcsúz­tatta el. * Űrnapján, délután folyt le a nagyszabású gyászszertartás a sá­toraljaújhelyi ref. templomban, Zemplén, a szomszédos várme­gyék és a város közönségének óriási részvéte mellett. A gyászoló közönség soraiban megjelent dr. Fáy István főispán. Payer Ferenc apostoli kormányzói helynökkel az élen, a róm. kath. egyház képviselői, Farkas István püspökkel az élen a vármegye ref. lelkészi kara vett részt a búcsúz­tatáson. AJelsőház képviseletében Téglássy András abauji felsőházi tag jelent meg. Ott láttuk Patay Sámuel és Thuránszky Pál főis­pánokat, Bornemisza Miklós alis­pánt, dr. Borbély Sándor sza­bolcsi alispánt, dr. Orbán Kálmán polgármestert, az egyházi és pol­gári hatóságokat, valamint a fegy­veres erő képviselőit igen nagy számban. A gyászszertartást Farkas István püspök imája vezette be, majd Kiss Ernő esperes mondotta el emelkedetthangu gyászbeszédét. Pál apostolból idézve mondta: „aki szűkén vet, szűkén arat; aki bőven vet, bőven arat*. Meczner Béláról megállapította, hogy bő­ven vetett és bőven aratott, úgy egyházi mint politikai téren és bőséges volt Isten áldása család­jában is. A ravatal előtti asztalnál Farkas István püspök a Konvent, a Zsinat és az egyházkerület részéről bú­csúzott. Az egyházmegye világi tisztviselői nevében dr. Kiss Sán­dor tanácsbiró, a sárospataki fő­iskola részéről Janka Károly főis­kolai gondnok mondott Isten- hozzádot. Bornemisza Miklós alispán a vármegye közönsége nevében bú­csúztatta : — Zemplénvármegye közönsége nevében — mondotta beszédében — utolsó fájdalmas és szivünkből jövő Istenhozzádot mondok vár­megyénk nagy és érdemekben oly kiváló fiának. — Egy Isten kegyelméből hosszú élet zárul le nagy halottunk eltá vozásával, mely életnek minden mozzanata elválaszthatatlanul függ össze vármegyénk történetével az utolsó két emberöltő folyamán. — Már kora ifjúsága óta a va­gyonos, agilis, közkedvelt és ala­pos készültségü magyar földesur nem kedvtöltésből és nemcsak atyáitól átöröklött hajlama folytán, de a közügyek, hazánk jólétének és boldogulásának előbbrevitele iránti fogékonyságból és elhiva­tottságból mindenkor élénk részt vett ki a vármegye életében. Méltatta az országos politikában elért eredményeit majd igy foly­tatta: — A boldog fellendülés kor­szaka után közvetlen elszomoro­dott tanúja a nagy világégésnek és az azt követő gyászos össze­omlásnak. De kiveszi részét a feldarabolt, megcsonkított és ezer sebtől vérző haza újjáépítésének munkájában is. Úgyszólván utolsó napjaiig kitart és helyt áll őrhe­lyein: a vármegye gyűlésein és „a felsőház tanácskozásain, ahová Öt a közbizalom és rendíthetetlen kö­telességérzete állította. — És most elment közülünk. Előttünk van díszes ravatala, élet­telen nagy és nemes szive, mely mindig a magyar közéletért és Zemplén vármegyéért dobogott. De halála csak múlandó testén tudott erőt venni, mert nemesen érző szive itt dobog tovább közöttünk azon intézményeinkben, melyek előbbrevitelébeu annyi nemes jő szándékot, annyi munkát, fárad­ságot, annyi lelkesedést és oda­adást áldozott. — Zemplénvármegye közönségé nek gyászából, fájdalmából és szomorúságából komor koszorút fonok és belekötöm a szeretet, hála, ragaszkodás, tisztelet és megbecsü­lés legszebb virágait és meghatva teszem le azt vármegyénk nagy fiának koporsójára. Dr. Búza Béla megindulthangu beszéddel búcsúzott Sátoraljaújhely város közönsége, a Kossuth Ka­szinó és a Takarékpénztár nevé­ben, majd gyászének után elindult a szomorú menet. A temetői szertartást a sáros­pataki kórus gyászdala után Janka Péter egyházmegyei főjegyző vé­gezte. * Id. Meczner Béta életrajza Deteki és tengerfalvi Meczner Béla felsőházi tag, a volt főrendi­ház v. tagja, Háromszékvármegye volt főispánja, a királyhelmeci választókerület volt országgyűlési képviselője, Zemplénvármegye tör­vényhatósági bizottságának örökös tagja; a Ref. Országos Zsinat képviselője, a ref. Egyetemes Kon­vent tagja, az Alsózempléni ref. Egyházmegye gondnoka, a sáros­pataki ref. Főiskola igazgató-ta­nácsosa stb., a Meczner család nestora, életének 87. évében hét­főn délután hunyt el csendesen a Kazinczy-utcai Meczner-kuriában. 1850 ben született az abaujme- gyei Korláton. Szülei, deteki és tengerfalvi Meczner Ferenc és csáthi Gábriel Mária felügyelete alatt otthon kezdte tanulmányát. 1859-ben a budapesti ref. főiskola növendéke lett, majd 1862-ben a sárospataki ref. főiskolába került, hol 1868-ban érettségi vizsgát tett. Jogi tanulmányait Sárospatakon kezdte és Eperjesen folytatta, hol letette az államvizsgát. 1871-ben Kassán a 34. gyalogezred önkén­tese volt, majd a tisztivizsga sike­res kiállása után, 1872-ben a 38. Mollináry gyalogezred tartalékos hadnagyává neveztetett ki. 1873. december 7-én házasságot kötött miklősvári Miklós Ferenc és márkus és batizfalvi Máriássy Emi­lia leányával. Lujzával s a zemp- lénmegyei Radon fekvő birtokán gazdálkodással foglalkozott. 1878- ban résztvett a boszniai hadjá­ratban, melynek végeztével főhad­naggyá léptették elő. A vármegye életében korán kez­dett szerepelni s 1883-ban a köz- igazgatási bizottság tagjává válasz­tatott. A királyhelmeci választóke­rület közönsége 1905-ben egyhan­gúlag országgyűlési képviselőjévé választotta a kiváló szónoki képes­séggel birő férfiút. Az országgyű­lés feloszlatása után ugyanazon kerület ismét képviselőjének vá lasztotta. Politikailag a 48 as füg­getlenségi párthoz tartozott, vezérei Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert voltak, kiket akkor sem hagyott el, mikor a függetlenségi párt kettészakadt. Mint a függet­lenségi eszmék tántoríthatatlan hive résztvett a nemzeti ellenállás­ban, mint az annak vezetésére alakult vármegyei bizottság alel- nöke. Ennek emlékét Zemplénvár­megye székházánab nagytermébe ékelt márványtábla- őrzi. A bizott­ság elnöke, Matolay Etele ebben az időben tüdőgyulladásban feküdt s az egész ellenállást ő, Dókus Gyula és Meczner Gyula irányí­tották. I. Ferenc József 1908. júliusában főrendiházi taggá és ugyanezen év október havában Háromszék­vármegye főispánjává nevezte ki. A koalíció bukása után főispáni állásáról lemondott és Sátoralja­újhelybe jött, élénk tevékenységet fejtve ki ismét a vármegyei élet­ben, különösen 1918-tól, mint a vármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke. 1919 ben a kommunisták elfog­ták s mint politikai túszt Buda­pestre hurcolták, ahonnan egy hónapi fogság után bocsátották szabadon. Az alkotmányos rend helyreáll­tával ismét ott találjuk Meczner Bélát az ország talpraállitásán munkálkodó hazafiak közt. Bethlen István gróf hű követője, előbb a Zemplénvármegyei Egységes Párt elnöke, majd 1926. decemberében a felsőház tegja lett. Nem kisebb figyelmet érdemel ezzel a politikai karriérrel párhu­zamosan haladó egyházi tevékeny­sége. Az alsózempléni református egyházmegye presbitériumai, 1887- ben egyházmegyei gondnokká vá­lasztották. Ezzel egyidőben a sá­rospataki főiskola is lefoglalta a maga szolgálatára, mint igazgató­tanácsost: 33 éven át volt a tiszán- inneni egyházkerület népiskolai tanügyi bizottságának elnöke, 1892-től kezdve konventi tag. A református egyház törvényhozó testületének, a zsinatnak négy Íz­ben: 1881-ben, 1904-ben, 1913- ban, 1927-ben választatott tagjává. Egyházmegyéje 1927. március 22 én ünnepelte gondnoki műkö­désének négy évtizedes jubileu­mát. Ebből az alkalomból Zemplén­vármegye 1928. évi Évkönyvében Kiss Ernő ref. esperes szép meg­emlékezésben domborította ki Meczner Béla életének és munkás­ságának jelentőségét: — Egyéniségének puritánságával, emberekkel való érintkezésének tettetés nélküli szívélyességével, mély vallásosságával, családi éle­tében a paterfamilias tiszteletet gerjesztő alakjával, politikájában az elvhüség ritkaságával, a körül­tekintő haladás óvatosságával, képviselői és főispáni méltóságá­ban az igazságot és segítséget kereső kisemberek hálát nem váró támogatásával, egyházi életében a Krisztus evangéliumát nem szé­gyenlő és Egyháza értékeire büszke kálvinista hitvallásával követendő példát állított. — Ha azt keresem, — folytatta Kiss Ernő esperes 10 év előtt — hogy miből tevődtek össze a Meczner Béla jellemének ez alap­vonásai, úgy találom, hogy a kor- láti nemes ur kúriájának hagyo­mányos szelleméből, a sárospataki ősi kollégium józan liberalizmust lehelő levegőjéből, egy ideális családi élet lelkinyugalmat és de­rűs világszemléletet biztositó me­legéből s a keménnyé edző kál- vinizmus életformáló erejéből. — Ha az arcképét nézzük, csupa jóság, ha élővalóságban látjuk, magas korát megcáfoló testi-lelki elevenség, ha pályafutá­sán végigtekintünk, foltnélküli tisz­taság. — Mikor 40 éves egyházmegyei gondnoki jubileuma utáni napon találkoztam vele s örvendezve je­gyeztem meg, hogy a fárasztó nap után is milyen friss, mosolyogva felelt: „Barátom, most már vissza­fele számolunk: 39, 38, stb.“ — Igaza voltl Azt a pályafutást nyu­godtan meg lehetne ismételni. Szüksége is van a magyar köz­életnek arra, hogy a nemes veretű magyar úri típusnak egy-egy ilyen kimetszett bélyege előttünk járjon. Szüksége is van a magyar ref. egyháznak arra, hogy a kálvinista életstílusnak a társadalomban hor­dozói legyenek. A visszafelé való számolásban, sajnos, csak a 30-ig jutott el Meczner Béla. A Mindenható más­képen határozott . . . A gyászoló család Id. Meczner Bélát nagyszámú és kiterjedt előkelő rokonság gyá­szolja: Leánya, özv. négyesi Sze- pessy Kálmánná szül. deteki és tengerfalvi Meczner Anna, unokái deteki és tengerfalvi dr. Meczner Tiborné szül. négyesi Szepessy Anna, bernátfalvi Bernáth Gyula, lévai dr. Sarvay Elekné szül. ber­nátfalvi Bernáth Borbála, négyesi Szepessy László, továbbá bernát­falvi Bernáth Aladár ny. alispán, lévai dr. Sarvay Elek Szabolcs- vármegye tiszti főügyésze, deteki és tengerfalvi dr. Meczner Tibor földbirtokos, Zemplénvármegye fő­levéltárnoka, bernátfalvi Bernáth Gyuláné szül. szemerei Szemere Mária de genere Huba, négyesi Szepessy Lászlóné szül. Gaur Herta (Berlin) és hét dédunokája. IVE KISÉItliETEKíEN! Ha igazin szép képet akar, azt a KÖTTNER mütBPBmben (Horthy M.-tér 30) kaphatja meg Árban, kivitelben utolérhetetlen! 1 drb. levelezőlap felvétellel együtt 80 fillér. — Gyermek felvételekben specialista. (Ottho­nában is). — Amatőr munkák kidolgozása, fotócikk eladás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom