Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-11-11 / 45. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. november 11. közigazgató Sárospatak, Vitkay Bertalan vajdácskái ref. lelkész, Mátyás Ernő theologiai igazgató Sárospatak és Hódossy Béla tani- * tóképzö intézeti ny. igazgató Sárospatak. Ebben a kerületben a Független Kisgazda párt állított ellenlistát, de a legerőteljesebb kortesmoz- galmak ellenére a Nemzeti Egység listája mellett messze elmaradt. VI. A tolcsvai kerületben rendes tagok lettek: Szily Zoltán községi jegyző és Abonyi Sándor bodrogolaszi intéző. Póttagok lettek-. Mayer Geyza erdőhorváti r. k. esperes és Győry Kálmán erdőhorváti ref. lelkész. VII. A tokaji kerületben rendes tagok lettek: Kvaszinger László olaszliszkai intéző, Wieland Andor tb főszolgabíró, Braun László tarcali r. k. esperes, báró Schell Ernő ny. hászárőrnagy és Mosolygó József g. k. esperes. Póttagok lettek: Dr. Varga Lajos tokaji ügyvéd, Iván Lajos bodrogkereszturi birtokos, Makó Dezső erdőbényei ref. lelkész, Homovics János bőd- rogkisfaludi kisgazda és Szaniszló Kálmán tarcali kisgazda. Vili. A szerencsi kerületben rendes tagok lettek: Fedák Miklós g. k. esperes, dr. Eperjessy Pál tállyai orvos, B. Tóth István szerencsi ref. igazgató- tanító és Darvas László szerencsi községi jegyző. Póttagok lettek: Vitéz Szegedi István szerencsi hentes, Móricz István mezőzom- bori ref. lelkész, Kósa Szabó Pál mádi ref. lelkész és vitéz Czim- boray Lajos tállyai szőlőbirtokos. a „ZEUPlEr EREDETI TáRCiUa TüzollóiÉ Irta: Dr. Székely Albert. Abból az alkalomból, hogy az önkéntes tűzoltó egyesület diszel- nökké választotta leveldi dr. Kozma György főispánunkat talán nem lesz érdektelen, ha rövid vonásokban jelzem az újhelyi tűzoltóság történetét. Évszázadokon át Sátoraljaújhely legszebb épülete volt a város közepén épült plébánia templom, amelyet Pálóczy Imre építtetett 1482-ben. A protestáns vallás 1522-ben kezdett itt elterjedni és az a szép régi templom, amely a vallásvillongások alatt anyi versengés tárgya volt, egy nagy tűzvész alkalmával a lángok martaléka lett. 1648-ban Harthay Gábor vic- ispán az újhelyi parókiás templomnak, amely akkor a protestánsoké volt, két nagy harangot ajándékozott, amelyek azonban 1764-ben támadt nagy tűzvész alIX. A megyaszói kerületben rendes tagok lettek; Farkas Andor ny. polgármester, taktaszadai lakos, Fegyverneki Lajos megyaszói kisbirtokos, Nagy László ujcsanálosi kisbirtokos, Lapis András legyesbényei kisbirtokos. Póttagok leitek: Tantó János megyaszói ref. lelkész, id. Körömi Gábor bekecs* kisgazda, Kócsár Istvár gesztelyi X. A tiszaluci kerületben rendes tagok lettek: Fésűs László hernádnémetii kisbirtokos, Túri Mihály kesznyéteni kisbirtokos és G. Bodnár Imre körömi kisbirtokos. Póttagok lettek : Veress Imre taktaharkányi ref. lelkész, Kallós Imre hernádnémeti r. k. lelkész és Petrovay Zoltán tiszaluci gyógyszerész. rendes taggá való behívása már az év elején meg fog történni. # Nem azért adatott a vagyon, hogy a magyar pohárba keserű cseppeket töltsenek a vagyon tulajdonosai, hogy a magyar élet útjába álljanak, hogy a cselekvést megakasszuk és hogy kultuszt üzennek az ellenzékieskedésből. A vagyon azért adatott, hogy általa jobban szolgálják a hazát. Ha a parattal és a kisgazdával a kastély és a kúria lakója összefog, akkor megbonthatatlan lesz a nemzet egysége. GÖMBÖS GYULA ref. tanitó és Potoczky Gyula monoki községi jegyző. Miután a választás alá nem eső kerületbeli bizottsági tagok közül egy üres hely van, Veress Imre A Kormányzód rádiószózata a magyar társadalomhoz Kopogtatnak a jó szivek kapuján! királyi palotában (Szárnysegédi hivatal). — Természetben való adományok esetében tételekben a királyi várpalotában, vaggontételek előzetes Írásbeli, vagy telefonértesítéssel megadandó cimre küldendők. 3. Nyugta ellenében 9—2 óráig személyesen történő befizetéssel a Ugyanakkor ne feledkezzünk meg a mieinkről sem. Alit M rólunk a lengyelek? — A közelgő télviz beköszöntése előtt ismét kérő szóval fordulok a magyar társadalomhoz. Segítenünk kell a szükséget szenvedő testvéreinken, amennyire csak módunk és tehetségünk engedi. Tudom, hogy a magyar társadalom nemes szive, amely már mint tiz esztendő óta évről-évre oly megható hűséggel ajánlotta fel és helyezte el áldozatkészségét segélyakciónk során, most is meghallja hivó szómat, kérő üzenetemet. Segélyakcióm során, miként a múltban is, pénzadományokat, továbbá ruha, lábbeli, tüzelő és élelmiszeradományokat gyűjtünk. — A pénzadományok beküldhetők: 1. Csekklapon a 19-es posta csekkszámlára. A csekklap bármely postahivatalban, vagy dohánytőzsdében vásárolható. 2. Postautalványon főméltóságu Horthy Miklósné segélyakciója, Budapest, Királyi vár cimre. A „Godzienka Gazetta Hand- I lova“ 4 nagyméretű lapoldalon ' foglalkozik az elmúlt két hónap | közös lengyel-magyar eseményekkel. A lengyelek újhelyi fogadtatását külön ötven sorban méltatja. „Várakozásunkat felülmúlta — irja — az a fogadtatás amelyben részesültünk. Nem voltunk egy megrendelt díszes fogadtatás és nagy frázisok részesei. Annak a nemzetnek a népe köszöntött bennünket, amelynek szivében az mindig kifejezést talált arra, valahányszor hazánkfiai Magyarországra jöttek. Magyar ruhába öltözött válogatott szép lányai vállalkoztak kalauzolásunkra. Számunkra mindig rejtély marad az, hogy rövid ösmerkedés után mily benső, ugyI szólván családi viszony fejlődött ' ki kölcsönös megértés alapján. Ez | a hegyaljai fogadtatás oly jellemző tünete a magyarságnak, hogy azt mi lengyelmódra mély hálánkkal és elismerésünkkel viszonozzuk.“ Mindennemű bőrrel dúsan felszerelt raktáramból buiriák'boák elsőrangú kivitelű előállítását vállalom. Szőrmefestés, tisztítás garancia mellett. HOVáCS JÓZSEF 193/45 szűcsmester Sátoraljaújhely Kazinczy-u. 8. kalmával, — mikor a templom és tornya is elégett — elolvadtak. Feljegyezték, hogy 1758., 1764. és 1768 ban majdnem az egész város porráégett. Ezen remplom égések emlékére állították fel a római katholikus hívek annak idejében a templom főbejárata előtt szent Flórián emlékére az ő szobrát azzal a korának megfelelő felírással, mely magyarul igy hangzik: „Szent Flórián kérünk téged, ments meg minden tüztől.“ A jelenlegi szép templomot Trautzon János Vilmos herceg kezdte felújítani, aki örökös nélkül halt meg. A templom építését a királyi kamara végezte be. A templom ujá- épitése és művészi belső díszítése Bessenyey István és Payer Ferenc nevéhez fűződik.' Dicsősége a mi városunknak az, hogy Kossuth Lajos, vármegyénk' nagy szülöttje volt az első, alri^ városunkban megalakította és rendszeresítette a tűzoltóságot. 1827-ben már hires fiskálisa volt városunknak és belátta, hogy X nem elég csak összetett kézzel segítségül hivni szent Flóriánt, he- nem az akkori száraz esztendőkben megszervezte előrelátásával és nagy tekintélyével az újhelyi tűzoltóságot. Ifjú Kossuth tehát már akkor is nemcsak a szó, de a tetteknek is nagy embere volt, amikor a város levéltárában őrzött fogalmazása szerint elkészítette azokat a „Rendelések“-et, mely intézménnyé szervezte a körülbelül 750 főnyi remekül fegyelmezett tűzoltóságot a tüzveszedelmek elhárítására. Forgatom, olvasgatom ezeket az elsárgult lapokat. Sok-sok még ma is élő család nevét találom benne, kik elődei voltak lelkes polgártársainknak; akik már rég porladoz- nak különböző felekezetek temetőiben. A keresztények és zsidók békés egyetértésben kötelességüknek tartották felvenni a harcot az esetleges ellenség „a veres kakas“ ellen. A „Rendelések“ 25. pontjából látjuk, hogy a csizmadiák 1, az asztalosok 1, a keresztény kereskedők 1, a szabók 1, a zsidóság 2, a vargák és tímárok 1 hordozható vizipuskákat tartoznak beszerezni és azt a czéh költségén fenntartani. Akkor már 6000 lakosa volt Ujhelynek. A házak közül keresztény zsellér kezében 960, zsidó zsellér kezében 445 volt, telkes ház volt 45, községi ház 4, vármegyei épület 4, lelkészi és tanítói lak 7, temploma 4. Önkénytelenül eszembe jut, hogy ma amidőn 18.000 lakosa van városunknak, 10 temploma, számos nagy iskolaépülete, remek közkórháza, törvényszéki palotája, nagy vármegyeháza, — levéltár és múzeummal — vájjon nem-e kellene ezen középületeknek tűzvédelme szempontjából annak összes altisztjeit bevonni a tűzoltóság intézményébe? Helyszűke miatt csak röviden leszek bátor ismertetni a 25 pontból álló „Rendelések“ tartalmát. Köztudomás szerint akkor az iparosok és kereskedők czéhekbe voltak tömörítve. A legnagyobb czéh