Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-07-01 / 26. szám
8 oldal. ZEMPLÉN 1934. julius 1. Sátoraljaújhely dióhéjban Irta: Konlraszty Dezső kegyesrendí tanár III. 9. Carolineum. (1867) Leánynevelő intézet Paulai Szt. Vincéről nevezett Irgalmas nővérek vezetése alatt. Bretzenheim hercegné, Schwarzenberg Karolina alapította. A kisdedóvó, elemi- és polgári iskola összes tanulóinak száma átlag ötszáz. Az Ízléses, gondozott intézet modern fölszerelésü, kápolnája fűthető, A növendékek a tanórák közti szünetek idején kényelmesen játszhatnak a négy udvarban, az egyiket korcsolyapályának is használják, A torna (dísz) terem végén rendes színpad van, a terrassz napozásra alkalmas. 10. Görög katolikus templom, Az evangéliumoknak, az apostolok leveleinek, az őskeresztény egyháznak nyelve görög volt, a római birodalom nyugati tartományaiban a II. századtól kezdve latin nyelven végezték a szertartásokat. A kereszténység 1054-ben két részre szakadt: a római pápa fönnhatósága alatt álló nyugati, katolikus egyházra és keleti, görög egyházra, amely legfőbb papjának a konstantinápolyi patriarchát ismerte el. A görög egyházhoz tartoztak a görögök, a balkáni szlávok, oroszok és rutének (kis- oroszok). Sátoraljaújhelybe a rutének tömegesebben a XIV. században jöttek, 1646-ban egyesültek a római katolikus egyházzal, de megtartották a görög szertartást (görög-ószláv nyelv, a híveknek két szin alatt áldozása, több ünnep, a papok nősülése). Innen származik a görög katolikus elnevezés. A misének, szertartásoknak nyelve 1912 óta magyar. Templomuk a XVII. században épült, a XVIII. század végén restaurálták. Szerkezete emlékeztet a bizánci őskeresztény templomokra, de a szentélyt a hajótól függöny helyett képekkel díszített, három ajtós állvány (görögül eikonosztászion, ikonosztáz) választja el. Az ikonosztáznak erős, feltűnő színezésű képei az utolsó vacsorát, Mária mennybemenetelét, Jézust és a templom védőszentjét, Szt. Miklóst ábrázolják. A szentélyben a főoltár fölött a Szentháromságnak, az oltár alsó részén Noé áldozatának képe. A templom mellett Szt. Antal kegykép, régi sírok, a legmagasabb sírkereszten görög-cyrillbetüs felírás. 11. Az ungvári pincetelep. A hegyaljai bor kitűnőségének okozói a vulkánikus jellegű talaj, a keleti fekvés, hosszú, napos nyár, gondos kezelés és az alkalmas pincék. Ilyenek a Kazinczy-utca végén lévő telepnek mély, hosszú, 8—10 C fok hőmérsékletű sziklapincéi, amelyekben időrend szerint helyezik el a bort. A folyosó végén van üvegben „a pince gyöngye", a mézédes, 60—70 százalékos cukortartalmú esszencia. Bortermésre nézve kiváló években (1889, 1924, 1931) ugyanis az asszúszemekkel telt kádak alján fúrt lyukon át sajtolás nélkül, a szőlőszemek súlya alatt kicsöpög a sürü must. Ezt összegyűjtve elteszik és csak ritkán, a vendégeknek adnak egy keveset kostolónak. 12. Köztemető (1901). Legfelső részén, drót- és élősövénnyel körülvett helyen emelkedik a Hősök temetője, amelyben mintegy 1600 sír hirdeti katonáink vitézségét és önfeláldozó hazaszeretetét. Középen emlékoszlop, rajta koszorúk és a reményteljes felírás: Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért..." Nevezetességek a város nyugati részében, az Andrássy-utcán: 13. Napközi Gyermekotthon, amelyben munkába járó szülők gyermekei tartózkodnak gondos felügyelet alatt. 14. Evangélikus imaház( 1893). Ékessége az Olajfák hegyén imádkozó és verítékező Krisztusnak képe. 15. Tűztorony (1888), az örkéntes tűzoltók őrtanyája. Erzsébet-közkórház. Az első közkórházat , Zemplén megyében 1803-ban alapították, a mostani 1905-ben nyílt meg. Mintaszerű berendezése és fölszerelése Chudovszky Móric dr. kórházi igazgató érdeme. 17. Izraelita kórház. Sátoraljaújhelyben az első izraelita kórházat a betegsegélyző és temetkezési egylet (Chevra Kadisa) létesítette 1783-ban, a jelenlegi modern intézetet 1905- ben építtette. 18. Református templom a Petőfi-utcában, fallal, fenyvesekkel, akácfákkal környezett térségen. Kincstárában Urvacsoraosztásra szolgáló értékes arany kelyhek, amelyeket I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ajándékozott. Rákóczi ugyanis a linzi békében (1645) III. Ferdínánd királytól hét északkeleti vármegyét kapott, köztük Zemplént. Nevezetességek a város keleti részében : 19. Kegyesrendi templom, társház és reál- gimnázium. A templomot a XIII, században építették a pálos szerzetesek, a XVII, században átalakították. Az oltárok, a szószék és torony barokk stilü. A főoltárt Mária megkoronázását ábrázoló kép, a máriacellí kegykép, Szt. István és Szt. László szobrai di- szitík. A baloldali mehékoltár fölött Szent Egyed remetének szobra, a baloldali fölött a kegyesrendiek alapítójának, Kalazanti Szt. Józsefnek képe. Mind a három oltár és a szószék faragványai fából valók. A templom legértékesebb része Hültl Dezső műegyetemi tanár szerint az I. Rákóczi Ferenctől építtetett kápolna freskói (falfestményei). A Passio- oltár mögötti falfestmény Arimathei Józsefet és Nikodémust török öltözetben tüntetik föl. Az oltár alá temették Cseppelény György pálost, akit a protestánsok öltek meg (1672). A társház várkolostor jellegét megőrizte. Nagyszabású ebédlőjének ajtaját és belső falainak faburkolatát művészi mozaíkszerü festmények (intarziák) ékesítik. Jelenleg restaurálják. A pálosok rendjét II. József föloszlatta, sátoraljaújhelyi házukat a kegyesrendieknek adta (1789), akik folytatták a pálosoktól megkezdett gimnáziumi oktatást. Tanítványaik közül legkiválóbbak Kossuth Lajos (1810—16) és id. Andrássy Gyula, miniszterelnök és külügyminiszter. A gimnázium ifjúsága 190G ben az intézet külső falán emléktáblát készíttetett Kossuthnak, „nagy elődjüknek“ tiszteletére, A földszinti folyosón, a főbejárattal szemben Kaltenbach István domborművé, alatta fehér márványon arany betűkkel a gimnázium hősi halottainak nevei. Az igazgató dr. Neuhauser Frigyes. 20. 21. 22. Zsinagógák. A sátoraljaújhelyi izraeliták három hitközséget alkotnak: a hazai viszonyokhoz a'kalmazkodó statusquo hitközséget, amelynek papjai magyarul prédikálnak, az orthodox (konzervatív) és a szefárd felekezetet. Ez utóbbinak nevét azzal magyarázzák, hogy elődeik Spanyolországból (héberül Sephard) Lengyelországba, innen hazánkba menekültek. A statusquo zsinagóga a Molnár István-utcában mór stilü épület, az orthodox imaház az Ujfalussy Endre-utcában, a szefárdoké a Károlyi-utcában. Azokat, akik a lengyelországi zsidóknál szokásos haj-, szaká'i- és ruhavíselethez ragaszkodnak, kazároknak nevezik. 23. Városháza. Molnár István-utcában emeletes, erkélyes épület, amelyet 1895-ben avattak föl. Rendezés alatt álló levéltárában értékes okiratok a XIII. századtól kezdve korunkig, köztük több Kossuth városi ügyészségéről szól. A város polgármestere Orbán Kálmán dr., aki nagy buzgalommal fáradozik a város érdekében. 24. Cigánytelep. A cigányok az ázsiai hinduktól származnak, hazánkba a XV. században jöttek, Sátoraljaújhelybe nagyobb számban a XVII. század végén. Egy részük a város határán lévő telepen 28 házikóban, körülbelül százötvenen külön biró alatt élnek. 25. Diana-kert a Rákóczi-utca és a Molnár István-utca közt. Kettős fasor, középen a gőzfürdő, ez előtt tévesen Dianának nevezett vizi nimfa szobra. 26. Trianoni határ. A Rákóczi-utca végén folyik a „hajózható" (?) kis Ronyva patak, amely a békeszerződés szerint határvonal. Ennek következtében a város elvesztette a Kassa—Beregszász felé vezető állomást, csehszlovák területen van a sátoraljaújhelyieknek 2800 hold földje, egy téglagyár és a városi vízmüveknek kutjai. Az elfogulatlan svájci, angol, francia utazók kijelentették, hogy sem a román, sem a szerb határrendezés alkalmával nem követtek el oly nagy igazságtalanságot, mint aminő Sátoraljaújhellyel történt! III. Kiránduló helyek. A síkságon délre a berecki strandfürdő, északra Széphalom község. Itt élt és halt meg Kazinóey Ferenc (1759—1831), egy személyben nyelvújító, irodalmi vezér, agitátor, kritikus, költő, prózairó, műfordító, történettudós, képzőművészetek pártolója, festő, tanfelügyelő, levéltáros, szabadkőműves, turista, felvilágosult, eszményi felfogású, klaszikus, nyugateurópai műveltségű ember és lelkes magyar. 1861-ben dolgozó szobája fölé a nemzeti kegyelet dór stilü mauzóleumot emelt, amelyben vannak kinyomtatott müvei, kéziratai, kedvelt tárgyai, mellszobra és a koszorúk szalagjai 1859-től kezdve. A mauzóleum mellett áll a költő vértanú fiának, Kazinczy Lajos honvédtábornoknak szobra, akit Haynau 1849 okt. 25-én végeztetett ki Aradon. Sátoraljaújhely határában emelkedik hét csúcs: a Magashegy, Boglyoska, Hajagos, Szárhegy (Kopaszka), Sátorhegy, Várhegy, és Némahegy, amelyeket a közfelfogás helytelenül tart kialudt vulkánoknak. Siegmeth Károly, jeles földrajztudósunk szerint ezek a hegyek egy kialudt vulkánnak részei, falai, amit a hegyeknek köralaku elhelyezése igazol. A hegyvidéknek kirándulásra alkalmas utjai: a) Somogyi Ilona-utca—Szabadságtér— Májuskut-utca—Popelyás— Oremus-hágó, b) Májuskut-utca—Májuskut—Tanítói üdülő telep—Turistaház—Kis és Nagy-Nyugodó (So- lyomszem sziklával, geyzirkürtővel)—Tatárka (Városi csemetekert), innen lefelé menet a Potocsok patak gyönyörű völgye és a Bodnárvölgy. Ezeknél tanulságosabb a Zsolyomka patak völgye. A Petőfi-, Tompa-utcán át a Felső Zsolyomk-autcában, a 27. házszámtól kezdve elénk tárul a patak kivájó erejének (eróziójának) csodálatos munkája, amellyel ezredévek alatt szédítő, vad szépségű V alakú völgyet vágott a Magashegy és Szárhegy közt. Ez a „Sátoraljaújhelyi hasad ék", kisebb, mint a Tordai hasadék, de változatosabb. Az utón tovább haladva jobbkéz felé a Birken- heuer-ház mellett van a Három-forrás (a szeny- nyes vizű Zsolyomka, tiszta vizű hegyi patak és az agyagcsöves kút, amelynek vize a leghidegebb télen sem fagy be.) Ezután következik a Tintás-kut. Hegyeink forrásvizei külön tanulmányt érdemelnének. Legfontosabb a Magashegyen (510 m) lévő Széli J ózsef-kilátó. (Kazinczy természe. szeretetére és az idegenekre való tekintettet ajánlatosabb lenne a Kazinczy-Széll József kilátónak nevezni). Ennek tetejéről láthatók nyugatra a Potocsok-völgy, északnyugatra Rudabányácska, a Fekete-hegy (590 m.), a füzéri várrom, a trianoni határt alkotó Nagy Milic-hegység (800 m.), északra Széplialom, keletre a Zempléni-szigethegység csúcsai, Borsi, II. Rákóczi Ferenc születéshelye, délre erdők, rétek, homokpuszták, a Bodrog, Sárospatak vára, a Tokaj-hegy, délnyugatra a sátoraljaújhelyi szőlőhegyek és az Országzászló. Együtt van itt minden tájkép: hegy, sik, termőföld, sivatag, rét, láp, folyó, patak, falu, város, kialudt vulkán, pusztuló vár, viruló vidék. Születés, enyészet élet és halál. E látvány hatása alatt „A lélek mély, édes mámorba szédül A természet örök szépségétül,“ MŰVÉSZI KÉPEK nagyon olcsó áron SZEPESSY fényképész műtermében SÁTORALJAÚJHELY Petőfi-ucca 14 szám. Amatőrfelvételeket olcsón és szakszerűen azonnal kidolgozok Kezdőknek szaktanács (A volt Szipál műteremben készült felvételek utánrendelhetők.) I * Az egész vármegyében olvassák Zemplénvármegye legnívósabb és legnagyobb lapját a „Zempléni A legeredményesebb hirdetési orgánum Előfizetési ára egész évre P 4’80 ____________________
