Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-09-02 / 35. szám
Sátoraljaújhely. 1934. szeptember 2. $ LXV. évi. 35. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I l>r BOGYAY KALMAN I Negyedévre 1-20 P, félévre 240 P, egész évre 480 P Hetvenöt éves a Kozinczy-mouzoleum Tagositstink Irta: dr. Misák József vm. főjegyző Stájerországban való utazásaim alkalmával mindig jóleső érzéssel gyönyörködöm a hegyoldalakon fekvő bauer-gazdaságokban, amelyek, — eltekintve attól, hogy a lakás és gazdasági épületek közelében összefüggően elterülő földek a gazdára a belterjes gazdálkodás lehetővé tételével kétségenkivül sok előnyt jelentenek, — kiválóan alkalmasak a gyümölcstermelés és baromfitenyésztés szempontjából is. Amióta a mezőgazdákra rossz idők járnak, amióta megnehezült felettök az idők járása, úgy újságcikkekben, mint gyűlésekről való beszámolókban sokat olvashat az ember arról, hogy a mezőgazdán csakis a termelés átszervezése segíthet; ritkán beszélnek azonban arról, hogy a mi kisbirtokosainknál, kisgazdáinknál, — akiknek 10—20 holdat kitevő földje igen sokszor 20—30 darabban, a határ különböző részein fekszik, — a termelés átszervezésének az alfája a tagosítás. Akik a világháborúban résztvettek és látták, hogy a lövészárokban a csekély számú tiszttől eltekintve, főként a falu népe volt, akik a kommunizmus alatt a magyar falu népét megfigyelték és azt összehasonlították a városok hasonló műveltségű népességével : azok igazat adnak velem együtt Weiss Istvánnak, aki a „Mai Magyar Társadalomiról Írott munkájában azt mondja, hogy a magyar jövő a magyar falvakban dől el. És mert ez valóban úgy van és mert átszervezés nélkül a mezőgazdaság a mai közterheket alig bírhatja el, kell, hogy a tagosítással, amely az átszervezésnek az alfája, a falu népe, a kisbirtokos elem boldogulása érdekében komolyan foglalkozzunk. Elvégre az ország földbirtok állományának a 65%-a ma már a falvak népének kezén van. Aztán az átszervezést sürgeti az ország népsűrűségének rohamos emelkedése is. Mig a világháború előtt Nagy-Magyarországon négyszögkilo- méterenkint 51 lélekszám volt, ma ugyanekkora területre a Csonka országban 92 lélekszám jut. Ha a háború előtti időkben a mi viszonyainknak megfelelt volna is a külterjes gazdálkodás, ma már nem felel meg. Nem, mert a külterjes gazdálkodás, a búzatermelés mellett nem lehet azokat az összegeket előteremteni, amelyekre a gazdának az elemi szükségletek fedezésén kívül a közteherviselés elláthatása szempontjából múlhatatlanul szőksége van. Más szavakkal: a belterjes gazdálkodást a népsűrűségen kívül ma a búzaárak is parancsolólag írják elő. Hogy soraim érthetőbbekké váljanak, felhozom, milyen másként alakult volna — mondjuk — a bodrogolaszi kisgazda teherbíró képessége, ha mindenkinek legalább 1—1 holdon olyan gyümölcstermése lett volna az 1932—1933 években, mint aminő az ottani herceg Lónyay uradalom A széphalomi Kazinczy-mauzoleum háromnegyed évszázados fordulóhoz érkezik. (Kazinczy születésének századik évfordulóján 1859. december 30-án avatták fel.) Kazinczy Ferenc születésének 175-ik évfordulója október 27-ére esik. A tudományos világ teltétlenül megünVasárnapra virradó éjszaka véres incidens játszódott le Mikóháza községben, ahol éjféltájban Zamka András, Vojtovics Antal és Szabó Béla földmives legények egy lekvárfőzés után állítólag felerősödött hangulatban hangosan beszélgetve és énekelve mentek az utcán. A legények szembetalálkoztak két vitányi határőrrel. Szóváltás után állítólag a legények rátámadtak a határőrökre. A határőrök puskatussal való védekezés után fegyverüket használták. Az egyik golyó Zamka András hasába fúródott, akit szekeren a sátoraljaújhelyi vm. Erzsébet közkórházba szállítottak. Éveken át visszhangzott a csonkaország attól a panasztól, hogy a búza ára már-már a termelési költséget sem éri el s az ország közvéleménye ezt a helyzetet egyértelműig országos katasztrófának ítélte, mert a gazdák vásárlóképtelensége folytán az iparban és kereskedelemben is teljes pangás állott be. Ezeket a panaszokat ma már alig hallani, mert kormányunknak sikerült Ausztriával, Olaszországgal és Német- országggal olyan kedvező gazdasági szerződéseket kötni, melyek e téren bodrogparti 30 hold gyümölcsösét bérlő Krausz és Moskovits cégnek volt. Ámde belterjes gazdálkodást apró, széttagolt birtokon folytatni lehetetlen s a külterjes gazdálkodás a mai gazdasági viszonyok között nemcsak a közteherviselést teszi nehézzé, de annak fenntartása mellett újabb vagyonok képzése úgyszólván lehetetlenné vált, ami sok esetben együtt jár népünk elproletárosodásával s annak a városok felé való özönlésé- vel. Valljuk be ugyanis; az, hogy ma a mezőgazdaság mintegy 10°/»-kal kevesebb embert foglalkoztat mint 10 év előtt, nem annyira országunk iparosodásával, mint a mezőgazdaság nehéz helyzetével, népünk elproletárosodásával, függ össze, amit megakadályozni, — lévén az elsőrangú nemzeti érdek, — csakis a nepli ezt, de megemlékezik a vármegye közönsége is halhatatlan Ka- zinczyjáról. Itt írunk arról, hogy a gondosan ápolt parkban nagy számmal jelennek meg idegenek. Napnap után jönnek az autók és kirándulók messzi vidékről, hódolva Kazinczy emlékének. Zamka azonban a hosszú ut alatt vérmérgezést kapott, úgy hogy a kórházban már nem tudtak rajta segíteni. Hazaszállították, ahol kedden este borzalmas kínok között meghalt. Dr. Lakatos Dániel sátoraljaújhelyi vizsgálóbíró vezetésével bizottság szállt ki a helyszínre és megállapította, hogy a szerencsétlen legény halála a lövés folytán kapott vérmérgezés következtében állott elő. A határőrszárnyparancsnokság szigorú vizsgálatot indított a határőrök ellen, azonban értesülésünk szerint, a vizsgálat adatai szerint jogos fegyverhasználat történt. tűrhető állapotokat teremtettek, de még mindig nem vagyunk ott, ahová a mezőgazdaságot emelni szeretnénk. A gazdák helyzetének ezen kismértékű javulását mégis megsokalták egyesek. Bizonyos körökben panaszolják, hogy a gazdák búzájukat kicsempészik, szigorú határzárt kérnek, mert különben szerintük éhínség lesz Zemplénben. A valóság az, hogy Csehszlovákia felé kisebb határszéli forgalomban történnek bizonyos terménykiszálli- tások, ez azonban nem csempészet, mezőgazdaság belterjessé tételével (sok önálló adóalany megteremtésével) lehet. Utóbbi pedig tagosítás nélkül, széttagolt apró szalagokban fekvő földparcellákon úgyszólván lehetetlen. Sebess Dénes a „Magyar Agrár Evolúciók“ cimü müvében Írja: „Az 1908. évi VII. és XXXIX. t. cikkek a birtok összesítések rendszerét iktatták törvénykönyvünkbe és ezáltal a földtulajdon előrelátható nagy evolúciójának nyitották meg az útját.“ Sebess Dénes erdélyi ember volt és ezt a reményt a szász földön keresztülvitt tagosításokból meríti. Az erdélyi szász községek határainak tagosításával beigazolódott ugyanis már, hogy a tagositott községek határaiban a termelés feltűnően javult, minek következtében a jólét a népnél emelkedett. A szomszédok közötti hanem a határszéli egyezményen alapuló jogos cselekedet és az érdekelt gazdáknak létérdeke. Lehet, sőt valószínű, hogy történnek kisebb arányú illegitim kiszállítások is, mert nincs olyan határ, ahol ez elő ne fordulna, éppen úgy, mint ahogy Csehszlovákiából csempésznek be iparcikkeket, de merész fantázia kell ahhoz, hogy a buzacsempészésekben valaki az éhínség veszélyét fedezze fel. Az iparcikkek becsempészése és a termények kicsempészése között csak az a különbség, hogy amig Csehszlovákiában a kifelé irányuló csempészet ellen nem indítanak hírlapi mozgalmat, mert azt tartják, hogy ez Magyarország dolga, addig itt akadnak olyanok, akik hangzatos jelszavakkal védelmére kelnek az idegen érdekeknek, csak azért, mert az idegen érdekek történetesen az ő érdekeikkel egyeznek. Ezek az urak nem gondolják meg, hogy a megindított akció, nevezetesen annak a valótlan ténynek a kikiabálása mintha itt szervezett és elnézett buzacsempészés folyna, a határszéli gazdaközönségnek életérdekét veszélyezteti. Ne felejtsük el, hogy a búzaár zuhanásával a kenyérár csökkenését alig észleltük. Ne felejtsük el, hogy amig a búza ára a határontul kétszerese, sőt háromszorosa volt a magyar búzáénak, addig a péksütemény árában a határ két oldalán alig volt különbség. Tiltakozunk minden olyan akció ellen, amely a gazdaérdekek rovására egy néhány malomtulajdonos érdekében azt kívánja, hogy a m. kir. kormány a buzakivitelt korlátozza. De sajnosán szomorú, hogy ilyen gondolat Sátoraljaújhelyben csak fel is vetődhetett, amikor évek óta attól visszhangzik az ország, miképpen lehetne buzakivitelünket szaporítani, ezáltal a búza árát emelni és végeredményben ilymódon a gazdaközönség egzisztenciáját megmenteni. Hisszük, hogy ez az elszigetelt akció, amely mögött kizárólag malomérdek áll, illetékes helyeken siket fülekre fog találni. — ő — súrlódásoknak kevesebb tere lévén, a perek apadtak s a tagositott községekben a parasztbirtok a középbirtok jellegét vette fel és mint ilyen, alkalmasabbá vált az indusztriális termelésre. A szász községekben a tagosítás főként a német egyetemeken járt, a nép érdekét szivükön viselő papok agitálásának volt a folyamánya. Hogy a széttagolt birtokparcellák tagosítása a ma fennálló törvényes rendelkezések mellett bekövetkezhes- sék, ahhoz egyfelől agitáció, másfelől annak keresztülviteléhez pénz kell. Nálunk, a mi viszonyaink között a közigazgatásra hárulna e feladat. Ha nézzük, tettünk-e e téren valamit, — mondjuk vármegyénk területén, — azt kell mondani semmit, s az eredmény egyenlő a nullával. Pedig ismétlem, e kérdés kereszA vizsgálat eddigi adatai szerint jogos volt a fegyverhasználat Egy gazdael lenes akció Egyes szám ára ÍO fillér.
