Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-08-12 / 32. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934 augusztus 12. hogy a csendőrség nemcsak a kon- viktus betörőjének, hanem egy agyafúrt fiatal bűnözőnek jutott a nyomára. A házkutatást végző csendőrök már majdnem abba akarták hagyni az eredménytelennek látszó munkát, amikor egyikük egy kosár zöldpaprikát fedezett fel a lakásban. A paprikás kosarat természetesen átkutatták s ennek során az egyik zöldpaprikát szokatlanul súlyosnak találták. Rövid vizsgálódás után kiderült, hogy a paprika preparálva van s annak belsejéből sorra előkerültek az ellopott ékszerek. Zsarnovszki erre a nem várt felfedezésre beismerte a betörést és előadta a lopott ruhanemüeket. Ezenkívül még két másik betörést is beismert a leleplezett tolvaj. így ő volt az, aki nemrégen besurrant az angol internátusba, ahonnan különböző értékes holmikat lopott el. Beismerő vallomása után Zsarnovszki Józsefet a csendőrség letartóztatta és az újhelyi kir. ügyészség fogházába szállította. a Nemzeti Munkahéten A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a magyar kultúra, ipar, kereskedelem és mezőgazdaság demonstrativ felvonulását és a magyar alkotó erő impozáns szemléltetését célzó Nemzeti Munkahetet ez évben szeptember 29-ike és október 7-e közötti időben rendezi meg. A „Nemzeti Mumkahét“ ünnepélyes megnyitása szeptember 30 án délelőtt 11 órai kezdettel lesz a budapesti uj ügető- pályán s azon Horthy Miklós kormányzó is megjelenik. Ugyanekkor az ország vármegyéi és városai hódoló felvonulás keretében tisztelegnek Őfőméltósága előtt Budapestre való bevonulásának 15 éves jubileuma alkalmából. Sátoraljaújhely polgármestere ez alkalommal arra kéri a város közönségét, hogy a hódoló felvonuláson a város küldöttségében minél nagyobb számban vegyenek részt. A küldöttségben résztvevők 50%-os vasúti kedvezménnyel utazhatnak. A küldöttségben való részvételre legkésőbb augusztus 28-ig a javadalmi hivatalban lehet jelentkezni. Sárospatakon a Nemzeti Munkahéten résztvevő küldöttség megszervezésére ez évben is dr. Meczner Béla ny. jogakadémiai tanár kapott megbízást. Dr. Meczner Béla ezúton is felkéri az érdeklődőket, hogy a pataki küldöttségben való részvételi szándékukat augusztus hó 31-ig jelentsék be nála. Boda Béla sárospataki tanáron súlyos műtétet hajtottah végre a sátoraljaújhelyi hözhórházban Az ausztriai mozgótáborozás szomorú epilógusa Megírta a Zemplén, hogy a sárospataki 234. sz. „II. Rákóczi Ferenc“ cserkészcsapat ausztriai mozgótáborba indult, melynek útvonala Ausztria B „ZEMPLÉN“ EREDETI TilHCfllfl A pataki főiskolai kórus hangversenye Gálszécsen Irta: dr. Panka Károly Az ősi pataki főiskola diákjai hires dalosok voltak mindenkor. A XIX. század elejéről kéziratban fennmaradt nótáskönyveik tele vannak a kórustagok által irt és megzenésített népdalokkal. A pataki diákéletben tehát mindig nagy szerepet játszott a főiskolai kórus. Hire-neve nagy volt, nemcsak a Felvidéken, meg a Tiszántúlon, hanem az egész országban. Nem volt Patak környékén olyan nagyobb temetés, vagy templomszentelés, amelyen a kórus ne szerepelt volna, olykor persze megfelelő díjazás mellett. A dij egyrészét azután meghatározott arányban kiosztották a szereplő tagok között, a másik részét pedig az énekkar szükségleteire, kó- ták beszerzése stb. fordították. Gyakran meghívták vidéki egyesületek is hangversenyre. Szerepeltek még képviselői beszámolóval egybekötött nyári mulatságokon is. Vidéken tartott hangversenyük valóságos eseményszámba ment, amelyen az ottani intelligencia csaknem teljes számban résztvett. Megtörtént, hogy a hangverseny műsorán legnagyobb részt kórustagok szerepeltek. Volt azon ilyenkor az énekszámokon kívül vig meg komoly szavalat, zene, sőt olykor előadás is, melyekkel szintén nagy sikert arattak. A hangversenyt természetesen tánc követte, amelyből az énekkar tagjai ugyancsak kivették a maguk részét s ropták a táncot a legfestőibb vidékein vezetett keresztül. A nagyszabású mozgótáborozás a napokban ért véget. A pataki fiuk vidám hangulatát a táborozás során —a—————— vidék szépeivel kivilágos kivirradatíg. Elmondhatjuk, hogy ezekkel a sze- replésükkal valósággal meghódították a környék úri népét s kedves emlékekkel megrakodva és sok leány szivében gyöngéd érzelmeket keltve tértek vissza Patak városába. 1876 december 16-án Gálszécsen, Zemplénvármegyének ebben a történelmi múltú községében rendezett a kórus hangversenyt. Gálszécset ugyanis már a XIV. század elején említik okmányaink, de más néven. A mostani neve úgy keletkezett, hogy földesura, Szécsi Gál zólyomi főispán 1376-ban saját nevének megfordításával nevezte el Gál-Szécsnek. A község a vallásháborúk idején a husziták hatalmába került, akik 1439-ben várat is építettek oda. Ezeket a cseh rablókat, miután Mátyás király Sárospatak közelében 1458-ban megtörte erejüket, 1495-ben sikerült véglegesen kiűzni Gálszécsről. Rudolf idejében, 1604-ben pedig a gálszécsi megyei közgyűlésen foglaltak állást az egy begyült nemesek a fenyegetett vallásszabadság érdekében. Ősrégi a községben a róm. katolikus templom, még 1494-ben épült Bacskay András buzgalmából és amelyenek 13 q súlyú harangját 1667 ben Bacskay István és Szemere László öntették. E községben levő családi kriptában temették el a Lasztócon 1881-ben elhunyt Szemere Miklóst, a zempléni költők egyik legkimagaslóbb alakját. Ebbe a községbe igyekeztek tehát a derék fiuk 1876. december 16-án. Kemény hideg idő volt akkor azon a szombati napon, amikor reggel 6 órakor négy szekeren útnak indult azonban egy kellemetlen esemény zavarta meg, amely a csapat tagjait teljesen lehangolta. A csapatot kisérő egyik cserkésztisztet, a közismert sportférfiut, Boda Béla sárospataki főgimnáziumi tanárt ugyanis súlyos szerencsétlenség érte, minek következtében a közszeretetben álló kiváló cserkésztiszt kórházba került. Az történt ugyanis, hogy Boda Béla tanár az egyik menetelés alkalmával sikterepen elcsúszott és olyan szerencsétlenül esett el, hogy lábát törte. A súlyosan sérült Bodát azonnal kórházba szállították, ahol a leggondosabb ápolás alá vették. A törött lábra gipszkötést alkalmaztak, majd Boda Bélát haza szállították Sárospatakra. A szerencsétlenül járt cserkésztiszt állapota azonban a várakozás ellenére sem javult s Boda állandóan nagy fájdalmakról panaszkodott, mire hozzátartozói beszállították a sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórház sebészeti osztályára, ahol megállapították, hogy a törött csont rosszul forrt össze. Ezért csütörtökön délelőtt műtétet hajtottak végre a tanáron, kinek állapota súlyos, azonban az orvosok szerint teljes felépülésére száz százalékos a remény. Boda Béla szerencsétlensége nagy megdöbbenést váltott ki úgy Sárospatakon, mint Sátoraljaújhelyben, ahol a kitűnő sport-férfit igen előnyösen ismerik. Tolcsván megkezdődött a falusi leányvédelem zempléni akciója A „Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen“ főtitkárnője, Mók Ferencné augusztus 6-án, hétfőn rendkívül sikerült előadást tartott Tolcsván a falusi leányvédelemről. Az illusztris előadónő előadása kezdetén ismertette a 25 év óta működő és gróf Tisza István, valamint Prohászka Ottokár által létrehívott egyesület történetét s annak célkitü- zéseit. A „MELE* munkaköre kétféle: hazai és nemzetközi. Negyvenhét állam „Nemzeti Bizottságával“ áll kapcsolatban a londoni központi irodán át, mely 3 évenkint világkongresszusokat tart a „nő- és gyermekkereskedés és pornográfia elleni küzdelem érdekében.“ Ezeken több magyar javaslatot terjesztett be a „MELE“, melyek Genfen át a Nemzeti Szövetség utján mint nemzetközi egyezmények a világ összes államainak be lettek küldve ratifikálás végett. Mók Ferencné színes szavakkal ecsetelte a nagyvárosok ezer erkölcsi | veszélyét, melyek a tapasztalatlan falusi leányokra várnak, mikor elindulnak falusi otthonukból, hogy szolgálatot, vagy más munkaalkalmat keresni menjenek. Kb. 35—36 ezer falusi leány szolgál pl. Budapesten. Ezekre, ha falujuk határát átlépik, senki sem irányítja. Ezért az előadó figyelmessé tette őket, hogy mielőtt elindulnak falujukból az ismeretlen nagyvárosokba, ahol kisértés és csalás, tehát a nőkereskedés hiénái lesnek reájuk: forduljanak a megalapítandó „vidéki leányok misszióijához, akik kapcsolatban állanak a falu egyházi hatóságaival és az elöljárósággal, s itt tanácsot, útbaigazítást nyernek s hogy minden útjukban legelőször az egyesület pályaudvari missziójához forduljanak, ahonnan további útbaigazítást nyernek otthonukba stb. Mók Ferencné nagy érdeklődéssel hallgatott értékes előadását a hallgatóság nevében Honéczy Gyula szentszéki tanácsos köszönte meg. Patakról Gálszécs felé a következő tagokból álló kórus : elnök : Komjáthy Gábor, precentor: Kazinczy Gábor, tenor prim : Molnár Miklós, Kászonyi János, Pekáry Béla, Mester Gyula, Grün (Margitay) József, Hézser Kálmán, tenor szekund: Nagy János, Major Gyula, basszus prim : Kazinczy Lajos, Simon Mihály, basszus szekund: Futó János, Nagy Bertalan, Hézser Emil, Kiss Gyula, Tokaji Nagy Kálmán és Bródy Béla, egyben zászlótartó is. Velük volt még Semtzer Károly és Lúczi Szabó Imre. Sátoraljaújhelyt elhagyva, egy órai kocsizás után Csörgőre, ebbe a még honfoglaláskori helységbe értek, ahol pihenőt tartottak, hogy a kocsisok a lovakat megétessék, meg hogy ők is harapjanak valamit. Itt érte őket utói Gyuri cigányprímás hires bandájával, mert hát a pataki bandát is elvitték magukkal, hogy jó talpalávalót húzzon majd nekik. A felüditő pihenő után most már vígan folytatták útjukat s nemsokára Legényébe értek, ahol akkoriban a református egyház néhai nagy fiának, néhai Dókus Ernőnek volt nagyobb birtoka és csinos kastélya és ahonnan félóra múlva Alsómihalyiba jutottak. Közben azonban az idő megenyhült, a fagy is felengedett s igy a nagy sárban és meredek utón a lovak lépésben is alig tudtak haladni, miért is kénytelenek voltak a szekerekről leszállani s gyalog bandukolni utánuk. Ilyen viszontagság után értek Lasztócra, Szemere Miklósnak, a kiváló költőnek a szülőfalujába, ahol ütjük a nagy pataki diák, akkor már agg költő (sz. 1804. f 1881.) csinos és szépfekvésü urilaka mellett vezetett el. Innen kezdve folyton hegynek mentek s félóra múlva, vagyis két órakor elérték Magyarizsépet, amelynek határában avarkori erődítmény maradványok vannak. Itt a falu derék jegyzője, Csiszár, pompás ebéddel várta a már kiéhezett és összefázott diákokat. A kitűnő étvággyal elfogyasztott ételektől és italoktól felfrissülve, vidám hangulatban folytatták útjukat a kitűzött cél felé. Most már fittyet hánytak a hidegnek, meg a sűrűn eső darának, amely később esővé változott, dalolva kocsiztak még vagy három órát, amikor is úgy hat óra körül beértek Gálszécsre a kaszinó épületéhez. Alig pakolták le a nagy utat tett diákok podgyászaikat, a lelkes gál- szécsiek nyomban hozzáfogtak elszállásolásukhoz és megvendégelésükhöz. Kazinczy Gábor precentort, Kazinczy Laiost, Semtzer Károlyt és Bródy Bélát Császár Pál ref. lelkésznél szállásolták el. Császár Pál (1815-1877), aki a reformáutus énekeskönyvet lefordította tót nyelvre és kinyomtatta Sárospatakon 1864-ben, maga is pataki diák volt s igy szeretettel fogadta vendégeit. De nemcsak ő, hanem fia, Pál a későbbi tokaji főszolgabíró, valamint leányai, Boriska is meg Etelka is mindent elkövettek, hogy a diákok jól érezzék magukat körükben. Ugyanez történt azokkal is, akiket máshol szállásoltak el. A derék gálszécsiek ugyanis úgy elhalmozták őket vendégszeretetükkel, hogy ez a nap emlékezetes maradt előttük mindenkor. (Folyt, köv.)
