Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-07-29 / 30. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934 julius 29. Szakvélemény a bodrogzsadányi aranyleletehről A mintegy 3000 éves leletek anyaga részben amorf, részben pedig fél feldolgozásu arany — Dr. Tompa muzeumőr érdekes megállapításai Bodrogzsadány községben sorozatosan napvilágra hozott aranyleletek és régiségek nemcsak a község lakói. körében váltottak ki érthető izgalmakat, de a magyar tudományos körök figyelmét is felketették. Miután a zsadányi leleteket dr. Tompa Ferenc egyetemi magántanár, muzeum- őr már beható vizsgálat alá vette s az aranyleletekre vonatkozó észleleteit dr. Meczner Tibor vármegyei főlevéltárossal is közölte, kérdést intéztünk dr. Meczner Tibor főlevéltároshoz, aki munkatársunknak a következőket mondotta; kaki és megyaszói ásatások, valamint a régebbi bodrogkereszturi feltárásokat, ahol szintén találtak hasonló nyersaranyat, azt igazolják, hogy vármegyénk alsó része igen fejlett paraszt kultúrában élő illír lakosság által volt helyenkint benépesítve. A bodrog • zsadányi aranylelet ezzel a kultúrával hozható tehát kapcsolatba. Egyébként a megyaszói ásatások során sikerült több évezredes neolit korszaku Kr. e. 3000 éves időkből eredő települési helyet is feltárni, igen gazdag és értékes cserépedény maradványokkal, vagyis kerámiával és pár csiszolt kőeszközzel. Hogy ez milyen fajtájú népnek volt a telepe, azt ezidő szerint még homály borítja. Mindezekből az következtethető, hogy vármegyénk alsó része, illetve a mostani megmaradt csonka vármegyénk hazánk legősibb települő helyei közé tartozik, amelynek feltárása igen gazdag s nagy tudományos értékű eredményre fog majd vezetni. 9 Hegyaljai Hét a Magyar Híradóban A kitünően sikerült filmet a közel jövőben már Sátoraljaújhelyben is bemutatják — A kérdésre, hogy a tudományos szakkörök milyen véleménnyel vannak a bodrogzsadányi sorozatos aranyleletekről, közlöm dr. Tompa Ferenc egyetemi magántanárral, a Nemzeti Muzeum őrével folytatott beszélgetésemet. Ez a kiváló archeológus, akinek neve a megyaszói és hernádkaki nagy tudományos jelentőségű ásatások révén a vármegye közönsége előtt annyira közismert, éppen a megyaszói ásatásokat folytatta, amidőn a Régészeti Osztály vezetősége a hozzá befutott jelentés folytán felhívta figyelmét az első bodrogzsadányi aranyleletekre. Dr. Tompa Ferenc Megyaszóról 1. évi julius hó 8-án kiszállt a sárospataki és a tolcsvai m. kir. csendőrőrsnél és megszemlélte a beszedett és beszolgáltatott aranyleleteket és helyszíni szemlét is tartott a lelő helyeken. Megállapítása szerint a talált régiségek nagyobb része amorf arany, kisebb része pedig fél feldolgozásu arany. Ezek földbe kerülésének ideje nem hozható kapcsolatba a lelőhely mellett nem messze talált a XVI. század elejéből származó aranypénzzel, mert legalább 2—3000 évvel ezelőtt ezen arany anyag valamelyik kézműves tulajdonát képezhette, aki azt a telephelytől távolabb rejthette el a földbe. A teljesen nyers és fél feldolgozásu aranyból ez a kézműves azután különböző arany ékszereket és dísztárgyakat készített. Tudományos szempontból ezek a leletek különösebb értéket nem képviselnek, mert feldolgozva nincsenek. — Az én következtetésem a hernádkaki rézkori sírokban talált arany függőkre való tekintettel hogy a fél feldolgozásu arany huzalok arany fülbevalók alakítására és készítésére szolgáltak, amely fülbevalókat Kr. e. 1200 esztendő körül teljes egyszerű kivitelben készítettek. Ilyen fülbevalók a hernádkaki fülbevalók is. Nagyon fontos volna, ha meg tudnánk találni a bodrogzsadányi régi települési helyet, mert ez esetben a tudományos feltárás további biztos támpontokat tudna szolgáltatni. Az eddigi hernádMŰVÉSZI KÉPEK nagyon olcsó áron SZEPESSY fényképész műtermében SÁTORALJAÚJHELY Petőfi-ucca 14 szám. Amatőrfelvételeket olcsón és szakszerűen azonnal kidolgozok Kezdőknek szaktanács (A volt Szlpál műteremben készült felvételek utánrendelhetők.) A julius 1—8-ig megtartott Hegyaljai Hét során mint ismeretes, a Magyar Filmiroda a Hegyaljai Hét különböző mozzanatait filmre vette. Mint most értesülünk, a Hegyaljai Héten eszközölt filmfelvételek egytől- egyig kitünően sikerültek és azokat a Magyar Filmiroda az 542. sz. Magyar Híradóban mutatja be a nagy- közönségnek. A budapesti elsőhetes mozgóképszínházakban már fut az 542. számú Híradó, amely a legközelebbi jövőben már a zemplénvár- megyei mozgóképszínházakban és igy Sátoraljaújhelyben és Sárospatakon is bemutatásra kerül. Zemplénvármegye nagyközönségének tehát módjában lesz gyönyörködni a Hegyaljai Hét azon nevezetességeiben, amelyeket esetleges elfoglaltsága miatt az ünnepi hét során nem tekinthetett meg. Értesülésünk szerint a Magyar Filmiroda a sátoraljaújhelyi Hegyaljai Héten eszközölt felvételekről rendkívül jutányos áron készít kópiákat s bármely filmkockáról nagyításokat eszközöl. Azok tehát, akik a Hegyaljai Hét filmre vett egyes jeleneteiről emlékül képet akarnak rendelni, bővebb felvilágosításért forduljanak a Magyar Filmirodához Budapest, IX. Hungária- körut 274. sz. Helybenhagyták a „Húg Inni“ A sátoraljaújhelyi m. kir. államrendőrkapitányság ez év májusában eljárást indított 10 sátoraljaújhelyi izraelita fiatalember ellen, akik egy „Húg Ivri“ nevű alapszabály nélkül működő cionista egyesületnek voltak a tagjai. A sátoraljaújhelyi rendőri büntető biró a 10 fiatalembert alapszabály nélkül működő egyesületben való részvétagjainak büntetését tel miatt fejenkint 10 napot helyet" tesitő 20—20 P pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet ellen a „Húg Ivri“ tagjai felebbezéssel éltek. Mint értesülünk, a fellebbezéssel most foglalkozott a vidéki rendőrfőkapitányság, mint II. fokú rendőri büntető bíróság, s az ügy letárgya- lása után az I. fokú Ítéletet helybenhagyta. Ünnepélyes keretek között kedden adták át Szily Zoltán tolcsvai főjegyzőnél) Mint ismeretes, a kormányzó Öfőméltósága Szily Zoltán tolcsvai főjegyzőt sok évi közszolgálata alatt kifejtett buzgó és odaadó tevékenységéért legfelsőbb kitüntetésbe részesítette. A legfelsőbb elismerést jelképező Signum Laudis érem és belügyminiszteri leirat ünnepélyes átadása a folyó évi julius 24-én d. e. 10 órakor Tolcsva községben képviselőtestületi díszközgyűlés keretében történt meg. Az ünnepélyes díszközgyűlést dr. Kozma György főispán megbízásából dr. gróf Hoyos Vidor járási főszolgabíró nyitotta meg, s a teljes számban megjelent képviselőtestületi tagok és előkelő közönség meleg és szívélyes üdvözlése után, nagyhatású ünnepi beszéd kíséretében nyújtotta át Szily Zoltán főjegyzőnek a kormányzói kitüntetést. Beszédében kifejtette gróf Hoyos főszolgabíró, hogy a magas kitüntetés egy eredményekben gazdag, kitűnő közigazgatási múlttal és szolgálattal rendelkező, a közhivatali pályán önzetlenül működő n kormányzói kitüntetést talpig becsületes közigazgatási tisztviselő részére hozta meg érdemei díszes jutalmát, s ékes bizonyítéka annak, hogy Szily Zoltán érdemei nemcsak nála, mint közvetlen felebb- valónál, hanem a legfelsőbb helyen is teljes elismerésre találtak. A díszközgyűlés tagjai és megjelent szép számú előkelő közönség nagy tetszéssel fogadta a beszédet és hosszas közigazgatási szolgálatában a jegyzői teendőket alaposan ismerő és a jegyzői munkát méltányolni is tudó járási főszolgabírót a kitüntetettel együtt hosszasan, melegen ünnepelték. Tolcsva község képviselőtestülete nevében Szőlőssy József ref. lelkész üdvözölte a kitüntetett főjegyzőt, hangsúlyozva, hogy a képviselőtestület mindenkor a legnagyobb bizalommal állott és áll mellette. A Zemplénvármegyei Jegyzői Egyesület nevében Neumann Lajos megyaszói jegyző, az elöljáróság és a tisztviselői kar nevében Szalay Sándor tolcsvai adóügyi jegyző üdvözölték az ünnepeltet. Még számos más üdvözlés után Szily Zoltán főjegyző meghatott hangon mondott köszönetét a bensőséges ünneplésért. A díszközgyűlést bankett követte. „Vissza neki“ Nincs kedvünk vitába szállani azzal az újhelyi lappal, amely keresve keresi az alkalmat az összeütközésekre, s nyugtalanul önnön kis közérdekei szemszögéből nézve a politikai és társadalmi élet mozgalmait, igyekszik saját jelentőségét, közéleti fontosságát nagyképü kritikáival emelni. Mégis kénytelenek vagyunk legutóbbi számában is provokálva, egy rövid válaszban, nem is annyira az ő, hanem inkább közönségünk tájékoztatására elmondani az alábbiakat. 1. Vissza neki címmel megjelent cikk szerzője állandó hallucinációk szenvedő alanya; mert csak egy beteges idegrendszer káprázataiban élhet az általa gyermekes makacssággal hajtogatott „tizek tanácsa“. Pedig már Kálmán király törvénybe iktatta; de strigis quae non sunt. .. 2. Az ő lapját igenis visszaküldte a Zemplénvármegyei Nemzeti Kaszinó vezetősége, mert egyáltalában nem érdeke a Kaszinónak, hogy bármelyik tagja is kezébe vegye azt az újságot, amely a személyi hajszában tudja felmutatni a legnagyobb virtuozitást s a Kaszinó elnökét és vezetőségét egyéb komoly témája híján támadja állandóan és oktalanul. Egyébként pedig ez a Kaszinó a maga egészében a keresztény nemzeti gondolat fundamentumán épült fel és áll fenn és dolgozik a maga szűk keretei közt a nemzet ideáljainak megvalósításáért. Ezt azonban a kitiltott lapocska nehezen érti meg. 3. A nemzeti tanács emlegetése s az alatta lappangó burkolt támadás is egy megszorult ember kapkodása levegő után. Ezennel felszólítjuk a cikk érdemes szerzőjét: álljon elő vádjaival a volt Zemplénvármegyei nemzeti tanács ellen, amelynek polgári része az egykori függetlenségi párt vezető embereinek javából állott és hazafias hűséggel és áldozattal szolgálta ennek a városnak és vármegyének ügyét és érdekeit s védte meg a felforgatástól akkor, amikor a vármegye és a város vezetősége épen a legválságosabb napokban otthagyta helyét. Majd mi az ő vádjaira megadjuk még végszó formájában a feleletet. 4. Egyről még megnyugtatjuk a vezércikk szerzőjét: a Z. Nemzeti Kaszinó soha nem teszi többé „olvasóköréinek asztalára az ő lapját, akkor sem, amikor a várva várt nagy politikai fordulat bekövetkezik. Mert olyan politikai fordulat Magyarországon belátható időben be nem követ- kezhetik, amelyben ő az ő helyi, demokrata, liberális, kisgazdapártja élén — tisztelet egyes tagjainak — politikai jelentőségre emelkedhetnék. Mi tiszteljük a kisgazdapártot s nagy értékeit megbecsüljük, de azt, melynek lelke EckhardtTibor és nem... 5. Végül még egyet mondunk a cikk szerzőjének: Ha valaki Cato tógájában akarja ostorozni a közélet tényezőit és tényeit, mindenek előtt nézzen körül a maga házatáján s tekintsen vissza a saját maga politikai pályafutására s akkor talán szerényebb lesz kijelentéseiben és kritikáiban. Ha pedig ezt a jogos igényünket elutasítja: akkor mi, ha kell, oda fordítjuk a reflektort. Dr.
