Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-07-22 / 29. szám
1934. julius 22. ZEMPLÉN 5. oldal. Ul régi zempléni ftíur százéves könyve a mai szociális problémákról Irta: Dr. Székely Albert Sátoraljaújhely A százéves Zemplénvármegyei Kossuth Kaszinó könyvtárában akadtam rá egy 23 oldalas régi könyvecskére, melyet még az 1848. évi forradalom előtt irt egy magyar főur, báró Der- csényi János, aki Zemplénvármegyé- ben Tokajon született 1802 október 6-án. Elbámultam azon az okosságon, bölcsességen, előrelátáson, hogy a nemes báró, már a múlt század első felében félt a kommunizmus növekedő veszélyétől és lefektette ragyogó eszméit e müvecskékben .Tanulmányok a kommunizmusnak egy humánus ellenszeréről“ (Pest 1846.) Aktuálissá teszi e mü rövid ismertetését az a hatalmas munkaanyag, amelyet a magas minisztertanács csak az imént tárgyalt meg Pannonhalmán és amely a magyar nemzet megerősödését és fejlődését hosszú időkre biztosítani van hivatva, melynek főtárgya volt a népszaporodás előmozdítása, a népképviseletnek titkos választás utján leendő regenerálása és a hitbizományoknak az egész magyar nemzet gazdasági érdekében levő felhasználása nagy kérdéseinek az elvi eldöntése és törvény utján leendő közeli megvalósítása. A belga király a szerzőt e művéért a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki. Kir. Tanácsos államtudományi és bölcsészeti iró volt, Sárospatakon tanult az 1830-as években Bécsben udvari kamarai titkár, később valóságos udvari tanácsos lett. Érdekes, hogy a Dercsényi ősrégi magyar család, mely már 1072-ben Fejér név alatt volt ismeretes és a mohácsi vész után a Szepességre menekült, hol nevét „Weiss“-ra változtatta az ottani németek szokásához képest. Szerzőnk apja báró Dercsényi János hires mineralógus, Zemplénvármegye főorvosa volt, neje pedig Kazinczy Ferenc Julia nevű nővére volt. 1792- ben birtokot nyert királyi adományul Dercsényben és e helységről változtatta vissza magyarrá nevét a család. És ez az európai műveltségű világot látott zempléni arisztokrata, aki maga is földbirtokos volt és akinek nevét és könyvét ma már nem is ösmerik, természetesen a változott idők és viszonyok tekintetbevételével majdnem egy évszázadra menő programot adott az eljövendő szabad nagy Magyarországnak, melynek főbb pontjai most is foglalkoztatják a magas kormányköröket. Hogy csak egyes szemelvényeket említsek a majdnem száz esztendős műből, már kezdeményezi a kisgaz davédelmet, persze más név alatt. Ugyanis egy birtokos parasztrend létesítését kívánja .mert ez a legszámosabb néposztály, melynek leginkább van szüksége a kormány vezérletére és oltalmára és az a parasztrend oly karba helyeztessék, mely állandó magvát képezze“ egy kialakuló kisbirtokos osztálynak, hogy a családfő és hozzátartozói emberi módon megélhessenek. Minden parasztcsalád mérsékeltség és szorgalom mellett földhöz juthasson, nemcsak saját javára, hanem az egész nemzetnek hasznára és a népek szaporodása arányában és céljából folyton támogatásban részesüljön, hogy a felsőbb és közép osztály kezeiben lévő földbirtok élénkebb adás-vevés által kezükbe juthasson“. íme az „Egyke“ megelőzései Fontos és szükséges, .hogy minden gyermek írás, olvasás és számolásban részesüljön és az amúgy is a földhöz ragaszkodó magyar parasztnak ne kelljen a nagyvárosok gyáraiba menni napibérért dolgozni, mikor okossága, szakértelme, páratlan szorgalma és hivatása megdolgozni a földeket és abból megélni“. Mindezek előmozdítására kívánja már akkor azt, amin a mi kormányunk most dolgozik „a fekvő birtokban lévő nemesi hitbizományok pénzbeli hitbizományokká való átváltoztatását“, hogy mentül több parasztnép juthasson szorgalmasan megdolgozható földhöz. íme mennyire Hajdanában, réges-régen, Messze, a keleti égen Fellángolt egy üstökös És amerre útja szállott, Leigázta a világot, Mellyel összeütközött. Elbolyongott erre, arra, Utján szélvészként kavarva Gyengekaru népeket. Hegyek, völgyek, rónák, falvak Rettegték a magyar kardot S az ijjas vitézeket! Dúló utján itt vert sátrat, Itt emelt Istennek házat Duna-Tisza szép ölén. Ezer évig ezer vésszel, Vagy ésszel, vagy kelevézzel Megőrizte könnyedén. A közönség változatlanul meleg ünnepléssel és tüntető szeretettel kíséri Kardoss Géza társulatának újhelyi működését. A vezető szerepekben fővárosi nívójú játékot kap a közönség, s félő gonddal kérdi, sikerül-e Kardoss igazgató társulatának újhelyi szereplését a jövőben is biztosítani. Sajnos, a színház látogatottsága nem nyújt kellő anyagi fedezetet a nagy és művészi társulat működésének biztosítására, s bár e téren is okkal javulást várunk, a hivatalos várostól a direkció részéről kért támogatás megadása nélkül nem látunk lehetőséget a Csokonay Színház állandó szereplésére. Hétfőn az .Áprilisi vőlegény“ filmoperettnek hirdetett zenés darab élvezetes előadásban, s forgó színpad hiánya dacára is jól gördülő, filmszerűen pergő jelenetekben került a közönség elé. Elsősorban vitéz Ja- kabffy rendezését kell kiemelnünk. Hajnal Margit énekben és játékban teljes értékű alakítást nyújtott. Eöry Klári megvesztegető bájosságával és temparamentumos táncaival sok megérdemelt tapsot aratott, dr. Varga Péter szerepében Sólyom Győző szép hangjával és játékával, Szokoly Gyula jól megjátszott szerepében, Bihari Nándor nagyszerű humorával ismét nagy sikert arattak. A boldog békeévek egyik legszebb muzsikáju operettje a .Gésák“ élvezetes estet szerzett a kis számú köigaza van a magas kormánynak, ha a nagy hitbizományok igazságos felosztásával foglalkozik a mai Cson- kamagyarország szomorú helyzetében, amikor az eszme felmerülésének szüksége már 100 évvel ezelőtt is felmerült. Bőven és alaposan foglalkozik ez a magyar főur azzal „hogy lehet a népesség helyes eloszlását kezelni.“ — „Közgabona — elesé- gekről ínség esetére gondoskodni“. Amiről a mai ínséges időkben az egész világ beszél. „Gyármunkások és mesterlegények a kormány különös oltalma alá helyezése“. „Annak szüksége és módja, hogy a kormány különös oltalma alá vegye a népet, tűz, vizáradás, marhavész és jégcsapások ellen“. „A népoktatás és népgazdaság humanitási rendszeréről“. „Annak szükségéről, hogy minden gyermek, bármely felekezethez tartó zik, vallási oktatást kapjon“ —- „Annak szüksége és módja, hogy más Ámde jött a szörnyű végzet: Gyáva népek, gyászvitézek Elorozták fegyverét. Elrabolták völgyét, bércét, Bérceinek fáját, ércét Elprédálták szerteszét! De majd egyszer üt az óra I És a szörnyű éjszakára Földerül a virradat. Fölragyog a béke napja És fényével elriasztja A sötét, bus árnyakat! És a fényes napsütésben Ott állunk majd kéz — a kézben Mindenki, ki összetart S zengve száll a hála-ánek, Föl a kéklő tiszta égnek: — Isten.áldd meg a magyart! zönségnek. Sidney Jones fülbemászó melódiái nagyszerűen érvényesültek a Jatczkő Rezső karnagy által mesterien vezényelt kitűnő zenekar előadásában. Hajnal Margit gyönyörű hangú Mimóza, Nóthy Margit nagyon bályos Rolly-Polly volt. A francia leány szerepében Eőry Klári pompás táncával sok tapsot érdemelt a közönségtől. Sólyom férfias kapitánya, Bihary ellenálhatatlan teaház tulajdonosa, Kormos Imári márkija teljes értékű szereplői voltak a szép előadásnak. Csekély számú közönséget vonzott Indig Ottó vigjátéka, a csütörtökön bemutatott „Ember a hid alatt.“ Nagyszerű együttes játéka tette élvezetessé a különben nem nagy értékű darabot. Dr. Soltész professzor szerepében Thuróczy Gyula mély és meleg tónusu alakítása komoly és szép színészi munka volt. Felejthetetlen élmény Halassy Mariska játéka is. A nagyon tehetséges Bende László az orvos szerepében ismét művészete legjavát adta. Finom és törékenyen szép volt Jatzkó Cia, már megszokottan kiváló volt Apor Klári játéka, Bihari kis szerepében is nagy tudott lenni. Kormos ezúttal is kitűnő volt megrázó erejű csavargó szerepében. Képviselőt heresűnh Sátoraljaújhely és környékére. Urion pótkávégyár Budapest, Soroksári-ut 130. 156/29 közhasznú ismeretek az egész népre kiterjesztessenek“. „Annak szüksége és módja, hogy minden népfajok és néposztályok, melyek a Statushoz tartoznak, egymásiránti figyelemre és megbecsülésre oktassanak.“ „Az országos törvényhozásban, mely neme a nép képviseletének az, amely a népet valósággal kielégíti“ Az igazságos adózásról azt mondja, „hogy egy elrendezett országban adóügyekben, minden jószándéku kormány az egyik néposztálynak a másik rovására kegyeltetését elkerülni igyekszik, s ha már valamely ilyes kedvezésnek helyt adni kénytelen, abban inkább az alsóbb néposztályokat, mintsem a fensőbb — vagy közép- rendüeket tegye részesekké.“ Ezek mind csak rövid, tömören összefoglalt u. n. „Schlagwortok“, melyekkel a nemes főur, mély alapossággal foglalkozik, következő mélyen megható szavakkal fejezi be művét: „A nép mostani körülményei és helyzete láttára kötelességünkben áll, hogy az arisztokráciái rendszerbe demokratiai szellemet folyasszunk bele. A hazaszeretet jóléte a külön érdek fölött elsőbbséggel bírjon. Azért tehát főleg a nemzeti aristokratia tagjait szólítom fel, hogy a külön- érdekekre való tekinteten felül emelkedve hódoljanak az előhaladó korszellemnek!“ Hogy mennyire szivén viselte ez a magas állami hivatalt viselő zempléni főur eszméinek diadalrajutását és a magyar nép jövő boldogulását, kérelmet intéz a csak nemrég megalakult „Magyar Tudós Társasághoz“, hogy az utak, csatornák és más közhasznú dolgokra nézve előrehaladhassunk, amelyre a közóhajnak oly sürgős (1840-es években) szüksége van és „Magyarország sajátságos viszonyai mellett, nem volna-e lehetséges oly törvényt kidolgozni, melynél fogva a fennálló hitbizományi jószágok birtokosait kielégíthetnék pénzbeli tőkére átváltoztatván, ezen tőkék Iassankint t. i. az átváltoztatás előhaladása szerint az országos pénztárba folynának be, mely viszont a hitbizományosok birtokosainak és ezek örökösének a kamatok fizetését biztosítaná és mindenkor a legpontosabban teljesítené. Ha egy ilyen az illető feleket, kiket reményhetőleg a hazafiuság érzelme is lelkesitend, kielégítő törvényt kidolgozni sikerül, már akkor kérdem: hogy a magyar- országi számos hitbizományokra tekintve, hol az oly sok s többnyire nagyobb hitbizományok közt egy, melyet atyám Bereg vármegyében hagyott maga után, engem is érdekel, mennyire volna szüksége az országos pénztárnak a fönt említett országos javításokra ?“ És ez a tudós hazáját és nemzetét szivénviselő hitbizományi örökös, örömest ajánl fel a magyar jtudós társaságnak „saját erszényéből“ a tudós társaság által meghatározandó összeget jutalmául annak, aki egy ilyen teljes törvény- javaslatot dolgozna ki. Hogy a tudós társaság, vagyis a mai „Tudományos Akadémia“ elfogadta-e ezt a jutalomdijat és teljesítette e a kérelmet, azt nem tudom. Azt sem tudom, hogy a nemes főur eme munkája meg van-e az Akadémia, vagy a múzeumi könyvtárban, mert őszinte szivből ajánlanám, hogy az ezen könyvecskében lefektetett eszmékkel és gondolatokkal foglalkozó kormánykörök és magasrangu álamférfiak e könyvecskét áttanulmányozzák, mert szent meggyőződésem, hogy ha az abban kifejtett gondolatok 100 évvel ezelőtt érvényesültek volna, nem lett volna nálunk sem a múltban kommunizmus, s Isten segítségével a jövőben sem leszi EZER ÉV Irta: POLÁNYI LAJOS SZI1THÁZ