Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-12-30 / 52. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1934. december 3q. A szegények Karácsony. A szeretet ünnepe, a boldog gyermekkor várva-várt eseménye. A karácsonyfán fello­bogó sok-sok gyertyácska fénye a betlehemi jászol fényét és meleg­ségét sugározza a szivekbe. És amikor a város ünnepet ülni ké­szül, a nincstelenek, a szegények és szükölködők karácsonyát akar­tuk látni. Karácsonyát azoknak, akik nélkülözések között élve csak a szegények nyomorát enyhítő jó­tékony emberek szeretetétől vár­hatják az ünnep melegségét. * A római katolikus plébánia ud­varán szegények százai gyülekez­tek össze, hogy átvegyék a szere- tetcsomagokat. 318 család részesült 2 kg. kenyérből, fél kg. húsból és fél kg. szalonnából összeállított ajándékokból. A szegény sorsú isko­lás fiuk között Payer Ferenc püs­pöki helynök osztatott ki 28 fiu- ruhát és 14 nadrágot. Boldogan veszik át a kárácsonyi ajándékot és áldják a jótevőket a megaján­dékozottak. A Szociális Missiótár- sulat 130 pár cipőt oszt ki, a Mária Kongregáció pedig 48 le­ányka ruhát adott át a hálás szivü szegényeknek. A református templomban dec. 22-én szép karácsonyi ünnepség volt. Uj ruhában, uj cipőben hall­gatják hálatelt szivvel a karácsonyi éneket a lányok és fiuk. 70 gyer­mek cipőt, 36 leányka és 41 fiú ruhát és sok-sok szegény szeretet csomagot kapott ajándékul a Szesz- lér Ödönné vezetése alatt álló nő­egylet és a Nusser Ágostonné el­nöklete alatt működő leányegylet hölgyeinek gyűjtéséből. fl „ZEMPLÉN“ EREDETI TáRtiÜfl Akadémia a Bodrogközi Gazdasági Vasúton Irta: Kántor Mihály. Én bizony, ha rajtam állana, eltörölném minden vonaton a má­sodik, meg a harmadik osztályt. El bizony 1 Hadd lenne ez az én drága magyar fajtám egytől-egyig mind első osztályú. Hogy itt ezen a földön ne lenne senki, aki hát­rafelé menne, ha hallaná úgy vé- letlenségből az állomáson, hogy; „Harmadikosztály, hátrál“ Csak előre, csak előre 1 Akadémiás nép vagyunk mi egytől-egyig. Aki pedig akadémiás, annak elsőosztályon a helye. Ugy-e igaz? Hát persze hogy igaz! Csak éppen hogy az akadémia erre, mi­felénk nem éppen úgy határozódik meg, mint arra Fest felé, hanem mi azért vagyunk akadémiások, mert szeretünk egymás szavába akaszkodni. Kötődünk, ahogyan még a régi tudatlan világban mon­dották. Évődünk egymással, aho­gyan az életképirók tollán szeli­karácsonya A szeretet ünnepéhez méltóan jótékonykodtak a gkat. hivek is. Ajándék csomagok jutottak a sze­gényeknek, 20 lánynak ruha, s 60 gyermeknek cipő jutott, boldog karácsonyt szerezve igy a nélkü­lözőknek. Ezen akció lelke, a nőegylet titkárnője Balogh Gyuláné boldogan nézi a szegények igaz örömét. A Népkonyha ünnepi ebédéit is meglátogattuk. Karácsony első napján Sennyey Béla gróf ajándé­kából ünnepi ebédet kapott több­száz szegény. Az ebéd kiosztást ünnepség előzte meg, melyen Sze- pessi Bódog kegyesrendi tanár tar­tott szép beszédet a nagyszámban megjelent közönség előtt. Másnap a Nemzeti Bank tisztviselőinek adományából kaptak ebédet a Népkonyha szegényei. A Mansz karácsonyi jótékony­ságáról a múlt számban emlékez­tünk meg, amely szerint a nap­közi gyermekotthonban 295 gyer­Tragikusan végződött szerencsét­lenség történt csütörtökön a Vajda­féle nyomdában. Májer József 22 éves nyomdászsegéd revolverét nézegette, miközben a fegyver el­sült és a golyó a közelben tartóz­kodó Friedman László nyomdász­tanulót combján ’ megsebezte. A sebesült gyalog ment be az Erzsébet közkórházba, ahol a go­debbé alakult ki maga a fogalom. (Pedig ez is valami evést jelent. Esszük egymást.) Az is igaz, hogyha jól szemügyre vesszük a dolgot, akármit is mond magáról az a pesti akadémia, ott is csak neki akaszkodnak egymásnak az urak. Tán még jobban mint mi. Akadémia van a Bodrogközön igen sok. Mindenütt van, ahol már legalább három ember van együtt. Ennyi azért szükséges, mert kettő akadémiázik, a harma­dik meg nevet. Teljes ülés azon­ban csak a BkGV vasúti kocsijai­ban szokott lenni. Még pedig a harmadik osztályon. Az első osz­tályú szakasz bizony drága, má­sodik osztály pedig ezen a vonaton már a teremtődésétől kezdve nincs, igy hát harmadik osztály az egész. Ez ugyan fordított dolog a beve­zető sorokhoz, de még igy is jobb az akadémia teljes üléséhez, mintha megosztaná a magyart. Tessék csak széjjelnézni, mennyi mindenféle ember van itt együtt 1 Férfiak, asszonyok, lányok. Urak, urfiak, válogatott cigánylegények... Pap, katona, polgár, kondás, halász, meknek és az állami elemi ismétlő iskolában 50 tanulónak juttattak szeretetadományt, cipő és ruhane­műt. Nem volna teljes a beszámolónk, ha az Ipartestület és a Fronthar­cos Szövetség karácsonyi segélye­zéseiről nem imánk. Az előbbin 35 elszegényedett iparos és iparos özvegye között 325 pengő kész­pénzsegélyt osztottak ki, boldog karácsonyt szerezve sok szegény hajlékban. A frontharcosok 15 nélkülöző bajtársukat segélyezték a legutóbbi hangversenyük jövedel­méből. A sok meleg ruha és cipő, élelmiszer és pénzsegély boldog kis karácsonyi örömek voltak, egy-egy fellobbanó gyertyafényecske a sze­gények karácsonyfáján. Kereskedők és iparosok értekezlete Vasárnap 12 órakor együttes értekezletet tart Ujhely kereskedő és iparos társadalma a városháza tanácstermében. Az értekezleten a kereskedelmi minisztérium meg­lyót a sebből eltávolitva megálla­pították, hogy a sérülés könyebb természetű. Májért a szerencsétlen­ség annyira megrendítette, hogy elmenekült és azt gondolva, hogy halált okozott gondatlansága, Sza­badság-tér 54. számú lakásán ije­delmében agyonlőtte magát. A sze­rencsétlen nyomdász iránt nagy részvét nyilvánult meg. vadász és más efféle éhenkórász. „Hallani zajt, hangos kacajt". Az egyik valami nótát próbálgat, a másik ölelgeti a drága, egyetlen komáját. (Most békitette ki éppen őket a törvényszék néhány pengő árán. Onnan jönnek.) A demokrá­cia tulajdonképpen abban áll e helyen, hogy a kocsi levegőjét egyformán rontja a cigaretta, a szivar és a pipafüst, a bagaria- és a parfőmillat. A lelkek azonban nem annyira demokratizálódnak, mint inkább nevelődnek. Igenis nevelődnek 1 Ezért sóhajtottam olyan nagyot a kocsiosztályok el­törlése érdekében. Mert én rajon­gója vagyok a nevelődésnek, a lelki növekedésnek. Mint a folyó medrében a kavicsok, úgy csiszol­ják itt egymást a különböző osz­tályú emberek. Lám, a szomszédom egy pász- torkülsejü, makkegészségü ember, éppen most kotorászta elő gondo­san kiérlelt ezüstkupakos pipáját, rátöt (azaz: nem veri ki a bagót ennyi nép közt, hanem arra tőt) aztán már eregeti is a szunyogűző füstbodorjait. Nem csodálom, ha de könnyebbén oszthatja be konyhapénzét, ha reggelire és uzsonnára Kathreiner maláta.- kávét és Franck kávépótlékot használ. Vagy legalább is, bő­ven keveri, bízásából Kruchina Károly báró miniszteri tanácsos, valamint a belügyminisztérium képviselője és Görgey István dr. országgyűlési képviselő is megjelennek. Ugyan­az nap délután 6 órakor az Ipar­testület székházában az iparosok egyéni panaszait és kívánságait hallgatják meg az értekezleten résztvevő kiküldöttek. A Szociális Missiótársulat jótékonysága Szerencsen Múlt szombat óta ismét ott ra­gyogott, ott csillogott, ott köny- nyeztette a járókelők szivét a sze­rencsi Szociális Missió karácsony­fája az Országzászlő előtt. Jóté­kony kezek, megértő szivvel, kedves kitartással karácsonyfát állítottak az utcán, melyalá gyűlt össze a jó szivek szegény vagy gazdag aján­déka. A missiós hölgyek felváltva tar­toltak szolgálatot a fa alatt s szí­vesen fogadtak szegény ember által hozott 1 kg. tüzelőt, tejet, szívesen vettek tehetősebbektől nagyobb mennyiségű élelmiszert ruhaneműt, készpénzt. — Ingyenes fényképutal- ványnnkat e héten Ács Tivadar főjegyző Ncigánd előfizetőnk nyerte kinek az utalvány ellenében a Sze- pessy fotószalon teljesen ingyen 2 drb. művészi fényképet szolgáltat ki. Az utalváuy kiadóhivatalunk­ban átvehető. nem tudja állani a szúnyog. Én se bírom, pedig ember vagyok. De mit tegyek? Vonaton vagyok, le nem ugorhatok. A füstöléshez neki joga van. Karikás ostor pihen a vállán csinos sárkötésben. Ezzel kéne kezdeni valamit. Megszólítom. — Hány fonásos? — és sze­memmel a karikásra mutatok. — Nyolcas, — feleli és már le is vette a válláról. Azután elbeszélgetjük apróra az ostor dolgait. Ezzel kezdődött az akadémia. Belemelegszünk. (A pipa is kikerül a szájából.) Nem­sokára már nem is ketten beszél­getünk, de aki csak ott van, az mind beszél, mert mindenki ért valamihez. Nagy a figyelem min­den szóváltásra. Derű és okosság repkednek ide-oda. Az is kitudó­dik, hogy akadémiás tagtársam becsületes neve Balog Mihály szí lajkanász Tiszakarádról, mellette meg az a szép menyecske, ju- hászné a zemplénagárdi Őrhegyen. Sőt mi több, még egy valóságos pénzügyi detektívet is lelepleztünk beszélgetés közben, mert ő is Öngyilkos lett egy fiatal nyomdászsegéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom