Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-12-02 / 48. szám
1934. december 2. ZEMPLÉN 7. oldal Á jegyzők megyei értekezlete A Zempléni Községi és Körjegyzők Egyesülete f. évi november hó 24 én rendkívüli közgyűlést tartott a vármegyeháza tanácstermében. A közgyűlésen, mely úgy belső, mint külső megnyilvánulásban szép és jó volt, a 42 jegyzőn kivül megjelentek Kozma György főispán, Bernáth Aladár alispán, Glósz Lajos pénzügyigazgató, Maksay Győző számvevőségi főnök, Hoyos Viktor gr. és Fejér Andor főszol- gabirák és a központi jegyző egyesület képviseletében Pogány József dr. orsz. egyesületi főtitkár. Korcsmáros János elnök, aki a közgyűlést megtisztelő kedves vendégeket meleg szeretettel és örömmel köszönti, az elnöki jelentés ismertetése előtt röviden vázolja a jegyző társadalom mai sivár helyzetét és örömteli szavakkal emlékszik meg a főméit, kormányzó Ur budapesti bevonulásának 15 éves örvendetes évfordulójáról, áldást és sikert kívánva további honmegtartó, hongyarapitó munkásságára. Az elnöki jelentés az egyesület egy évi történetéről, tevékenységéről ad számot, melyet öröm is, bánat is tarkítanak. A küzdelem a falu és jegyzője sorsáért váltakozó sikerrel és ernyedetlen erő- vsl folyik. Kari összetartásra és kitartóan türelmes munkára van szükség a győzelem kivívásához. Az elnöki jelentéshez Lachny Andor, vajdácskái jegyző szól hozzá. Kéri az ügyeinket intéző felsőbb körök támogatását a jegyzők küzdelmében, mert a nép minden bajáért — legyen az akármilyen természetű — a jegyzőt okolja, aki a végrehajtó hatalom közkatonája. Szeretné, ha a jegyző visszaadatnék a falunak, hogy ezentúl atyja legyen ügyes-bajos dolgaiban, mint a jó békevilágban. Inditvágyt nyújt be, hogy a jegyzők mentesittessenek az adóbehajtások kötelezettségétől. Pogány József dr. orsz. egyesületi főtitkár buzdítja, bátorítja a jegyzőket. A jegyzők fizetésének rendezése végre megtörtént; a földjárandóságok ügyének egyé- nenkinti rendezése, ott ahol erre szükség van, a vármegyei alispánok hatáskörébe fog utaltatni. A közigazgatási reform, a bírságolás ügye, a létszámcsökkentés és racionalizálás a közel jövőben rendezve lesznek. A központnak e tárgykörből 28 javaslata fekszik a szakminisztériumok asztalán. Az eredményhez csak kitartás, összetartás kell. Sáray Béla dr, szóvá teszi, hogy két évvel ezelőtt az orsz. jegyző- gyűlésen a M. E. ur a falu századparancsnokaivá léptette elő a jegyzőket. A [jegyzők csak úgy felelhetnek a beléjük helyezett bizalomnak, várakozásnak, ha előbb jogállásukat rendezik. Ugyanis ennek hiányában a századparancsnokok az élet harcában egyszerre 5-6 helyről jött parancsot teljes sikerrel, végrehajtani nem képesek. A közigazgatás csak akkor lehet jó, ha gyors, alapos és minden jogos igényt kielégítően hajt végre. Éppen ennek érdekében a köz- igazgatási reform tervezetben a jegyzők jogállását, függő viszonyát is körül kell bástyázni. Kubus Gyula mikóházai jegyző, a létszám apasztás következtében előállott szomorú helyzetről tartott tartalmas szép felolvasást. Jó és minden érdeket egyszerre kielégítő munkát csak úgy lehet végezni, ha arra megfelelő számú munkaerő áll rendelkezésre. A munka a béke és háború munkájához viszonyítva 2 sőt 3 szorosra emelkedett. A munkát nem lehet apasztani, mert azt az élet hivja létre, miért is annak elvégzésére a munkaerőt kell szaporítani, létszámot kell emelni, ellentétben a ma folytatott létszámcsökkentéssel. Megjelöli a forrást is, hogy miből lehetne ezeket az erőket fizetni. Itt a biztosítás államosítására tesz javaslatot. Kozma György főispán megköszöni az elnök meghívását és üdvözlő szavait. Örömmel jött a jegyzők közzé, mert — mint gyakorlati ember — már 25 éve ismeri a jegyzői kart, melynek munkásságát nagyra értékeli, hiszen sokat dolgozott velük. A közigazgatás reformjával kapcsolatban említi, miszerint ő is hive annak, hogy a jegyzőket egyedül csak a főszolgabíró bírságolhassa, mert csak ő tudja elbírálni, ő ismeri a jegyző cselekményét, vagy mulasztását előidéző körülményeket. Ezt az ügyet rövidesen ő is a törvényhatósági bizottsági gyűlés [elé viszi. Lachny Andornak azzal az indit- vánnyával, hogy a jegyzők mentesittessenek az adóbehajtás munkája alól, nem ért egyet, ez az indítvány utópia, mert a behajtást is annak kell ellátnia, aki az adók kivetése és kezelése körül dolgozik. A háború alatt is nagyon kellemetlen feladatok teljesítése elé volt a jegyző állítva, mégis elvégezte. Ma is nehéz időket élünk. A munkának nemcsak a kellemes részét kell vállalni, de meg kell birkózni a nehéz részével is. A behajtás alóli felmentés helyett inkább másirányu könyitéseket kell bevezetni, ilyen lenne például a létszám-emelés, ellentétben a létszámcsökkentéssel. ígéretet tesz, hogy minden jogos és célszerű kívánságnak pártfogója lesz, de megkívánja a becsületes, jó munkát. Figyelmezteti a jegyzői kart, hogy a fiatalabb kartársakat fékezzék, fegyelmezzék, nehogy súrlódások veszélyeztessék a legnagyobb jelentőségű kart, a jegyző; tekintélyt. Megértő, segítő jóindulattal van a jegyzék iránt, de ott, ahol kell, az eltévelyedést szigorúan fogja megtorolni. Hasznos és eredményes munkálkodást kíván a jegyzői karnak. Glósz Lajos pénzügyigazgató hozzászólásában megemlíti, hogy a szónokok, a jegyzők nagy elfoglaltságra hivatkoznak tudja is, hogy igy van, Most van elsőizben alkalma a jegyzők egyeteméhez szólnia. A jegyzők foglalkoztatása a mostani nehéz időkben hatványozott, de még hatványozottabb a pénzügyi téren való foglalkoztatás, erről akar néhány mondatban a jegyzőkhöz intelmeket intézni. A kiszabott munkát, amely felülről és alulról is jön, pontosan és határidőre el kell készíteni, de azért ott, ahol teheti, konkrét előterjesztésekre, könnyítéseket fog alkalmazni. Szóváteszi, hogy a behajtásoknál ne az irodai munkára, de az eredményességre fektessék a súlyt, amit csak úgy lehet elérni, ha a behajtó közegek minél gyakrabban személyesen érintkeznek az adózó polgárokkal és szép szóval, kellő eréllyel rávezetik arra, hogy mégis csak fizetni kell. Tudja, hogy mily nehéz csak 1 pengőt is behajtani. Mindenkinek ügyességére, leleményességére van bízva, hogy mily rövid idő alatt hajtja be ezt az 1 pengőt is. Hive annak, — hisz javaslatot is tett erre — hogy a pénzügyigazgatást válasszák el az általános közigazgatástól, mert ma a pénzügyi adminisztráció egész, felelőséggel rendelkező embereket kíván. De ezidőszerint nem valósítható meg, mert költségei a pénzügyi ellenőrzés miatt költség- vetésbe nem vehetők fel. Ezelőtt A hegyaljai borpiacon a helyzet hetek óta változatozatlan. A szüreti kisebb élénkség után a kereslet úgyszólván teljesen megszűnt, viszont ma már az eladók sem kínálják olyan élénken a bort, mert az őszi munkálatok befejezést nyertek. Tekintettel arra, hogy a készletek nagyon megcsappantak és az uj bor mennyisége egész lényegtelen, minden reális számijó, megalapozott, öreg pénzügyi törvények voltak, ma azonban a hullámzások világában gyors tal- palásszerüen kell intézkedni sokszor csak órák alatt. Nem kívánja, hogy a vezető jegyzők a pénzügyben állandóan dolgozzanak, de azt igenis megkívánja, hogy a pénzügyigazgatást végző beosztottak felett a felügyeletet, az irányítást gyakorolják. Ha valamely munkában fennakadás van, csak hozzá kell fordulni, ha tud segíteni fog a nehézségeken. Eredményes pénzügyi támogatást kér, viszont ő is segíteni fog. Jogos konkréten előadott panaszokat el fog intézni. Begazzy Ferenc, alsóbereckii jegyző a vendégek felszólalásából bátorságot merítve mindjárt néhány konkrét esetet sorol fel a közigazgatás csodabogaraiból kérve azokra az orvoslást. Kozma György főispán felhatalmazza a jegyzőket, hogy gyűjtsék össze ezeket a kirívó ügyeket, terjesszek be és majd le fogja velük tárgyalni. Korcsmáros János elnök megköszöni a tárgyakhoz történt tartalmas és sokat ígérő hozzászólásokat. Az 1935. évi költségvetést és 1933. évi zárszámadást letárgyalták. A Korocz József lemondása folytán megüresedett egyik alelnöki állásra, illetve tisztségre’, dr. Sáray Béla, bodrogkereszturi jegyzőt választották meg. A törvényhatósági bizottságba a jegyzők érdekképviseletében rendes tagul Korcsmáros János elnököt és póttagul Balta Bálint ujhelyvidéki jegyzőt választotta be a közgyűlés. A közgyűlés után közebéd volt a városi vigadóban. tás szerint lényeges áremelkedésnek kell rövid 1—2 hónapon belül bekövetkeznie. A jobb minőségű uj borok ára 50—70 fillérig terjed; az 1933-as borok és a gyengébb minőségű uj borok 25—40 fillérig cserélnek gazdát. Régebbi évjáratú jobb minőségű borokért 60—120 fillérig terjedő árakat érnek el. KÖZGAZDASÁG Budapesti terménytőzsde Hivatalos árfolyamok a készárupiacon — Irányzat egyenetlen Tiszavidék búza: 77-es 16.15— 16 45, 78 as 16.30-16.60, 79-es 16.45—16.75, 16.55-1695; Felsőtiszai búza: 77-es 15.85—1620, 78 as 16.00—16.35,79 es 1615 — 16.50, 84-es 16.25—16.60; Tisza- közi, Fejérmegye, dunántúli búza: 77-es 15.75-15.90, 78-as 15 90- 16.05, 79-es 16.05-16.20, 84 es 16.15 — 1630. Rozs pestvidéki 12.00-12.15, egyéb 12.25-12.40, takarmányárpa 13.90—14.10, takarmányárpa középmin. 13.50— 13.70, sörárpa kiváló 17.50—18.50, sör-árpa 1-a 16.25—17.00, sörárpa 15.25-15.75, zab I a 14.10-14.20 zab közép 14.00—14.10, tengeri 10.70-10.90, korpa 10.45-10 55. Borpiac “Hegyaljai!
