Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-12-02 / 48. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1934. december 2. a földművesek és munkások ne­vében köszöntik az uj díszpolgárt. Majd a báró megköszöni az ün­neplést és megtiszteltetést, hang­súlyozván, hogy legyünk becsüle­tesek, munkaszeretők, szeressük egymást, hogy hazánk és népünk jobb jövője bekövetkezzék. Sza­vait állandó éljenzés szakítja meg. Majd feltörnek a himnus hangjai! Ezer ember ajkáról zeng forrón, Eckhardt Tibor Jugoszlávia em­lékiratára a nemzetközi sajtó kép­viselői előtt a következő nyilatko­zatot tette: — A jugoszláv emlékirat kése­delmes átadása mostanáig meg­akadályozott abban, hogy a jugo­szláv jegyzékben foglalt általános vádakkal érdemben hivatalos ma­gyar részről foglalkozni lehessen. Többheti méltatlan meghurcolás után látta csupán a jugoszláv kor­mány jónak, hogy adatait is nyilvá­nosságra hozza. Nem szándékozom a jugoszláv kormány módszereit átvenni, hanem a lehető leggyor­sabb ütemben fogja a magyar küldöttség mindazokat a bizonyí­tékokat és adatokat nyilvánosságra hozni, amelyek mellett a jugoszláv vád összedől, alaptalansága kivi­láglik és semmi más nem marad utána, mint Magyarország tudatos megrágalmazása előre megfontolt politikai célokból. — A lényegre már ma felelni akarok, fenntartván magamnak a jogot, hogy a felsorolt adatok ala­pos tanulmányozása és a szüksé­melegen a magyar sors: Megbün- hödte már e nép a múltat jöven­dőt 1 Vig cigányzene mellett a késő esti órákig mulatott Tolcsva kö­zönsége. Egy boldog napra vissza tértek a régi jó idők és Tolcsva, — a Hegyalja gyöngyének népe — elfeledte a bút, a bánatot. A báró ur nemes gondolkodá­sát dicséri az a körülmény is, — A gyilkos Magyarországon teljesen ismeretlen. Ott soha nem járt és a bolgár hatóságok vissza­vonták azt a közlésüket, hogy Bulgáriából 1932 ben történt távo­zásakor Magyarország felé indult. A szerb kormány mégis jónak látta ezt a valótlan állítást velünk szemben, mint súlyos vádat be­állítani. A gyilkos személyéhez nyilvánvalóan Magyarországnak semmi köze nincsen. A gyilkossá­gon kívül kétségtelenül volt azon­ban egy összeesküvés, amelybe számos egyén volt belekeverve. Tény az, hogy a bűnrészesek kö­zött három olyan ember is szere­hogy szokásos évi segélyén felül ez alkalomból Tolcsva szegényei­nek 60 szekér tűzifát adományozott. A földesur nem feledkezett meg gazdasági cselédeiről sem. E napon tanyáin külön főztek a cselédek részére pompás ebédet s minden család külön bort is kapott, hogy emmlékezzenek arra, hogy jó uruk mikor örült megint egyszer. pel, akik előzetesen Magyarorszá­gon is tartózkodtak. A gyilkosság­ban, összeesküvésben részes más tényezők azonban egyéb országok­ból jöttek. Maga a konspiráció nem magyar földön született meg és a magyar kormánynak legke­vésbé sem vethető szemére mu­lasztás olyan összeesküvés miatt, amelynek hónapokkal előbb tör­tént elhatározása, a sajtóban való közzététele, valamennyi előkészü­leti cselekménye és végrehajtása nem magyar területen játszódott le. — A jugoszláv kormány memo­randumában a merényletben és az összeesküvésben való vétkesség megállapítása mellett még azt is szemére veti Magyarországnak, hogy szervezte és előkészítette a merényletre a területén tartózkodó horvát menekülteket. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A magyar kor­mány az immár hírhedt janka- pusztai állítólagos tábor ügyében ismételten adott már felvilágosítá­sokat a hozzá fordult jugoszláv kormánynak s igy csak újból ál­líthatom és kétségbevonhatatlanul igazolni fogjuk, hogy a magyar kormány saját elhatározásából már a tavasz elején megtette az intéz­kedéseket a Jankapusztán élő hor- vát emigránsoknak a bérletről való eltávolítására. Rémségek Jankapusztáról — Jankapuszta sohasem volt tábor. Nyomorúságos bérlet, ahol 30—40 horvát emigráns dolgozott. Ez a bérlet magánjogi alapon jött létre, szerződéses alapon és midőn a magyar kormány elhatározta az ott lévő menekültek eltávolítását, azt kizárólag azon aznapon tudta elérni, hogy az illetékes közigaz­gatási hatóság utján gyakorolt pressziót a menekültek önkéntes eltávozása érdekében. Ezek az in­tézkedések tényleg hatályosaknak is bizonyultak.jjankapusztán a lik- vidáció áprilisban tényleg megkez­dődött s egy mezőgazdasági bér­let likvidációjának normális rendje szerint a birtokon lévő termények és egyéb termékek értékesítése után folyó évi október elsejével teljes befejezést nyert. A janka- pusztai bérletről a magyar kor­mány utasításainak vétele után azonnal megkezdődött az ott élő A Magyarság ügye Genf ben ges adatok beszerzése után min­den pontra részletesen is kitérjek. — Mivel vádolja Magyarorszá­got a jugoszláv kormány ? Hogy a marseillei gonosztett természetes következménye idegenben, főleg Magyarországon Jugoszlávia ellen hosszú idő óta szervezett és táp­lált összeesküvésnek. A jugoszláv kormány Magyarországot nem átalja magával a gyilkossággal is kapcsolatba hozni. Azt állítja, hogy valószínűleg Magyarországon is működött. Kijelentem, hogy ez az állítás valótlan. ji bűncselekmény előkészítése és végrehajtása nem magyar területen történt fl „ZEMPLÉN“ EREDETI TÁRCÁJA Nyugaton, a magyar zászló nyomában (Úti jegyzetek.) Irta: Molnár Károly. II. Belgium. A jószivország. Két utitársam nyolc évvel ezelőtt jött el tőlük mint akciós gyerek. Köny- nyes szemű viszontlátás Antver- penben, a família tagjait azonnal összetelefonálják. Nyolc felnőtt gyermekes flamand család. Fény­képet mutatnak. Nagy emeletes ház romjai, háborús emlékük né­met támadásból. Ök is szenvedtek, vesztetlek. Miért fogadták hát be a magyar gyereket? Kérdem. „A vallás uram“. Az igazi lelkekből fogamzott és oda visszatérő meg­élt vallás tesz ilyen csodát. Az autó mellett csinos bakfis- lányt találok. Félénken szólal meg magyarul. Látta a magyar zászlót, megvárt. Töri szörnyen anyanyel­vét, 10 éve került el hazulról. Itt maradt. És sok-sok más magyar gyermek, akik értelmetlenül néztek rám, ha magyarul szóltam. Itt nagyon jó a dolguk. Bucsuzás a derék flamandtól. Megint könnyek, viszontlátás, ígéret és sok ajándék csomag, az anyaországot 80-szor kitevő gyarmatország ínyencségei. Bruxelles gazdag ország gazdag fővárosa. Rengeteg autó, megszo­kott dolog, hogy egy családban több kocsi is fut, hiszen egyszerre többfelé is adódhat az ut. Persze Mindenki vezet. Este a hadsereg szórakoztatja a lakosságot. Repü­lők kóvályognak, fényszórók ira­modnak utánuk. Nagy az öröm mikkor egy egy abba belekerül. Aranyos játék. A fővárostól 14 km-re szerény flamand falucska. Stenokerzeel. Úri park, szürke, négytornyu kas­tély. IV. Károly király családja lakik itt. Gudenuszjbár^ udvar­mester fogad. Groteszk éllel hang­zik itt e pompázó kifejezés. Be­kötött fejű, tarkaruhás szolgálók. Magyar bencés páter vesz át, szalonba vezet. Eldiskurálunk, ven­dégkönyvet vesz elő. Sok osztrák, francia név, itt-ott egy magyar. Jelentik, hogy várnak. Egy tágas helyiségbe jutok. A mi polgári lakásterminológiánkkal nappalinak nevezhetnénk. Széles asztal, pesti, bécsi hírlapok, ablak mellett nagy darab rádió készülék. Térdnadrá­gos, szürke vászonruhás magas fiatalemberrel maradok a szobá­ban. Ottó. Negyedórahosszatt be­szélgettünk, magyarul. Nyelvtudás fontossága, cserkészet, politika. Elismerés, hogy a mai világban már állásban vagyok. Hiszen annyi a munkanélküli. Tétován gondolok valamit s nem szólok. Elválunk. Jó magyarsággal kívánja a további szerencsés utat is. Kint az udvaron soffőr fütyürészik, Ottó Fordját javítja. Gent, Brugge. Konzerválódott középkor a Hanza idejéből. Ma idegent szállítanak, külföldiekből gazdagok. Ostende. Jamboree ba­rátság; előkelő bruxelles-i ügyvéd fia meghív villájukba. Vacsoia után a tengerbe bukó nap lágy bíbo­rában hallok beszélni irodalomról. Petőfi, Jókai, Ady, Zilahy neve pereg a vendéglátó gazda ajkáról. Kodály, Bartók-ról is tudják, hogy a mieink. Azt én fedeztem fel, hogy Liszt is mugyar volt. Azután mesélni kezdek. A Ronyva, Ipoly vonalain egy messzi ország jelenik meg az északi tenger partján. Az egészen rendkívül intellektusu csa­lád komolyan figyel. Majd meg­jegyzésképen hallok a történelem igazságszolgáltatásairól, ennek ép- ugy élnek törvényei, mint bár minő más jelenségnek. Ypern házai is vadonatújak, pedig de nagy romhalmaz volt ez a szo­morú hírességre jutott háborús flatnand város. Északfrancia iparvidék, Roubaix, Lille, Amiens. Kegyetlen rossz utak. Szomorú, füstös föld beteg artérái. Paris. Kocsi-kocsi nyomá­ban, s mégis zökkenőben a for­galom. Egyszerű titka van ennek: a járókelők csak a szögekkel ki­rakott útrészen mehetnek át az úttesten, itt gondosan lassít minden vezető, e helyeken minden bal­esetért csak ő a felelős. Másutt azonban a jármű az ur, itt a bajért a gyalogos felel. Ehhez tartja min­denki magát, megy is simán min­den várakozás ellenére a párisi utca rengeteg forgalma. A francia főcserkész vendégül fogad. Fia cserkésztáborban, szo­bája egy hétig az enyém! Az ágy felett Magyarország térképe, saját­kezű, nagyon pontos rajz. Felírás rajta: Éljen Magyarország ! Nem tudták pedig, hogy érkezem. Coty temetése egy páriskörnyéki faluban. A hírhedt magyargyalázó

Next

/
Oldalképek
Tartalom