Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-11-11 / 45. szám
SátorallEujheiy. 1934. november 11. •> LXV. évi. 45. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség ■ FELELŐS SZERKESZTŐ E Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I , , T r ,. m Előfizetési ár: Telelőn: 109. Postafiók: 69. E A'HUIlöVS.ÄIi'li' MÖBIC I>r. I Negyedévre l-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 480 P A Nemzeti Egység Pártjának lOOVos győzelme a megyebizottsági tagok választásánál Beköszöntő Egy 65 éves lapnak szerkesztője lenni tisztesség. E tisztesség ért engem. Egy nagy darab boldog múltnak, egy létért küzdött elbukásnak, egy szebb és jobb jövőért küzdő jelennek kis krónikása: a „Zemplén*. Szürke írásaim sok alkalommal vitték oda gondolataimat. Voltak abban vágyak, tervek, nézetek, vitairatok, hogy a zempléni ugart jobb termővé tegyük. Azért felelős nem voltam. De most nem csak a saját, de mások gondolatait, eszméit, írásait simítani, simogatni s úgy kell rendezni, hogy azok hatásáért felelős vagyok Istenem és hazám előtt 1 Nemzetünk élniakarásának és tudásának legékesebb bizonyítéka a csonka Zemplén megye sorsa. Ennek egyik küzdelemre beállított munkatársa a „Zemplén“. Mikor oly kevesen vagyunk, oly fegyvertelenek vagyunk, akkor a betű millióinak szuronyaihoz kötött igazsághirdetés a mi fegyverünk. Abban egyek vagyunk, egyek maradunk. A magyar igazság útját, a nemzeti fajiérzés együttérzése fogja diadalra segíteni. Lehetünk fiatalok- öregek, szőkék-barnák, férfiak-nők, lehetünk súlyosak és a mérleg könnyűnek minősíthet bennünket, de egy árva anyának testvérei vagyunk s mindnyájunknak egyért kell élni s ha kell halni. A nemzet vezérei intézzék a sorsunkat. Zemplén fiai és lányai mindig érezni és tenni fogják a kötelességeiket az egység jegyében. Vannak különböző világnézetek. Ezek bennünket ne vezessenek ökölre, de kézfogásra. A legveszedelmesebb ellentéteket is szépen és simán le lehet tárgyalni úgy abból a köz számára igényelt értékek kitermelődnek, ügy gondolom, hogy a lapszerkesztést ebben az irányban helyesen meg lehet oldani, ha azzal kellő ügyszeretettel és igazságérzettel foglalkozunk. Hálával vagyok eltelve megyém iránt, ahol 33 éven át életcélom értékeit érvényesítettem, most az élet nehéz viszonyai között e lapnak szerkesztésében akarok hasznos munkát végezni. Kérem lapunk olvasóit fogadjanak úgy, mint egykor e vármegyében telepedő orvost, aki bizalmuknak megfelelt. Összetartással, elnézéssel, türelemmel, ügyszeretettel eltelve kívánom munkatársaimmal együtt a „Zemplén“ értékes múltját továbbra biztosítani. Sátoraljaújhely, 1934. nov. 2. C. M. dr. November 4-én Zemplénvár- megye 10 kerületében törvényhatósági bizottsági tagválasztás folyt s a Nemzeti Egység jelöltjei az utolsó póttagig valamennyien megválasztattak. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk tehát, hogy november negyediké a Nemzeti Egység mozgalmának fényes győzelmi napja. A legfényesebb győzelem természetesen az lett volna, ha harc nélkül zajlott volna le a választás, mert a mi mozgalmunk nem a pártharcokban leli gyönyörűségét, hanem arra törekszik, hogy a nemzeti egység és a nemzeti ön- céluság gondolatában az egész magyarság valóban eggyé forrjon össze, de ha még mindig vannak, akik nem értik meg hazánk siralmas helyzetének parancsszavát és tovább pártoskodnak, akkor elfogadjuk és keményen megvívjuk a reánk kényszeritett harcot. November 4-én a sárospataki és a cigándi kerületben fölényes, könnyű győzelmet arattunk a Független Kisgazda Párton, a nagy csata Sátoraljaújhely két kerületében folyt. Ezt a választási döntő ütközetet az ellenzéki pártvezér hónapok óta tudatosan egy éles oldalt elvezetni akaró sajtóakcióval készítette elő, s ennek a választásnak legörvendetesebb eseménye nem maga a győzelem, hanem az, hogy Sátoraljaújhely választó közönsége a választás eredményével kinyilvánította, hogy az ellenzéki sajtóhadjárat nem hatott rá, s ezzel politikai érettségének adta tanú- jelét. Deák Ferenc egyik parlamenti beszédében az ámítás két veszélyes nemét különböztette meg. Egyik az, ha valaki elérhetetlen vágyakat ébreszt a népben. Ezt most nem vette alkalmazásba az ellenzék, erre nem alkalmas egy ilyen törvényhatósági választás. A másik eljárás Deák szerint a hatalom minden nemének keserű, gúnyos, megtámadása és ezzel azok tekintélyének aláásása, annak a tekintélynek, mely az államhatalom minden ágában egyaránt szükséges, mert jusson bármelyik párt a kormányra, ily tekintély nélkül kormányozni nem képes. Akik ezt teszik nem a kormányt, nem az egyik, vagy a másik pártot, hanem minden kormányt, minden párlot, magát az államot kívánják veszélybe dönteni. Az a tekintélyrombolás, amit a választásban érdekelt ellenzék állandóan gyakorol, hatástalannak bizonyult, s az arra adott csattanó válasz: a november 4-iki győzelem, a nemzeti egység mozgalmának nemcsak diadalát, de újabb, erőteljes előtörését is jelenti. * A törvényhatósági bizottsági tagválasztások részletes eredménye a következő: /. Sátoraljaújhely város I. kerületében rendes tagok lettek: Poós József ipartastületi elnök 1087, dr. Adriányi Béla ügyvéd 1050, báró Vécsey Aurél tb. kanonok 1005 szavazattal. Póttaggá választattak: Hódossi Kiss Ernő városi tisztviselő 973, dr. Barna Géza ügyvéd 927, Tóth József csizmadia 920 szavazattal. Az ellenzéki listán' legtöbb szavazatot dr. Dubay István ügyvéd kapott és pedig 623-at. II. Sátoraljaujhelv város II. kerületében rendes tagok lettek: Dr. Tóth Dezső törvényszéki elnök 1044, dr. Neuhauser Frigyes főgimnáziumi igazgató 1043, Sté- pán Sándor ügyészségi elnök 1019 szavazattal. Pótagok lettek: Schmidt Lajos ny. rendőrkapitány 968, Szalay Róbert szőlőbirtokos 941, Onuska János kőmives 939 szavazattal. Az ellenzéki listán a legtöbb szavazatot dr. Dubay István ügyvéd kapta és pedig 779 szavazatot. III. A miköházi kerületben rendes tagok leitek: Onczay László uradalmi főerdő- tanácsos és Görgey István országgyűlési képviselő. Póttagok lettek: Lengyel Gyula mikóházi g. k. lelkész és Molnár László alsóbe- recki ref. lelkész. Miután az 5 évvel ezelőtt választott rendes tagok sorában egy üresedés lesz, Lengyel Gyula behívása már az év elején meg fog történni. IV. A cigándi kerületben rendes tagok lettek: Ciganyi László zemplénagárdi intéző, a Nemzeti Egység községi elnöke, Barathy Ferenc zemplénagárdi kisbirtokos, Szabó Bartalan nagyrozvágyi kisbirtokos, Körmendi József ricsei kisbirtokos és Téglás József lácai kisbirtokos. Póttagok leitek: Vitéz Gál György cigándi kisbirtokos, Sztankaninecz Endre dá- rnóci g. k. lelkész, Janka Péter kormánytanácsos, nagyrozvágyi ref. lelkész, Kántor Mihály cigándi ref. igazgató-tanitó, Ethlényi János karcsai intéző. A cigándi kerületben, amely magában foglalja az egész bodrogközi járást, dr. Wagner Károly volt képviselő állított ellenzéki listát, s bár pártjának számarányá- hos képest a vármegye alispánja bőven ellátta szavazó cédulákkal, mégis ismeretlen párthívei nagy mennyiségű hibás, hamis cédulát terjesztettek el. Ennek dacára a Nemzeti Egység Pártjának szavazati eredményével szemben annyira elmaradtak, hogy amig a kormány- párti listán legkevesebb szavazatot kapott Ethlényi Jánosnak 2321 szavazata volt, addig dr. Wagner Károly ellenzéki listavezető mindössze 729 szavazatot tudott magának megszerezni. Megemlítésre érdemes az is, hogy dr. Wagner Károlynak a bodrogközi járásban szavazati joga nincs és a törvény értelmében itt nem is lett volna megválasztható. V. A sárospataki kerületben rendes tagok lettekt Tóth András sárospataki kisgazda, Walther József sárospataki kisgazda, Leskó István sárospataki kisgazda, ifj. Karászi Dániel tisza- karádi kisgazda és Rák István ká- rolyfalvai kisgazda. Póttagok lettek: Rácz Jenő sárospataki községi jegyző, Novák Sándor főiskolai Egyes h/itiu ára 10 fillér.
