Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-07-01 / 26. szám
Sátoraljaújhely, 1934. julius 1. * LXV. évf. 26. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség Vármegyeháza II. udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr BOGTAY KÁLnÁY Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre l-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P Maj-Hegyalja Irta: Káltay Miklós m. kir. földmiveléstigyi miniszter Tokaj-Hegyalja! Mondhatnánk most úgy is: Hegyalja. A másik két hegyalja messze került tőlünk. Arad- Hegyalját csak távolról láthatjuk. Ködbe vesző, kéklő vonalait, ha a csonka ország határszegletéről oda- átra nézünk. Erdély-Hegyaljáról pedig még a madár is ritkán száll felénk. Most csak egy hegyalja van az országban: És mégis, ha említjük, mindig Tokaj-Hegyaljáról beszélünk. Azt hiszem, ez igy is van helyesen. Tokaj minden szőlőhegyek királya. E királyi jelzőt a Hegyalja elől elhanyagolni nem szabad. Még addig sem, amig a másik két hegyalja távol esik tőlünk. Maradjon mindnyájunk szive szerint a Hegyalja minden időkben: Tokaj-Hegyalja. Szőlőskertek himes palástjával ékesen, ez ősi magyar föld középpontjában. Tokaj várában bontotta ki a szabadságharc zászlóját Rákóczi Ferenc. E vidékről indult Kossuth Lajos. A magyar föld iránti rajongás szellemét viszik az e hegyekről áradó szellők. És minden magyar lélek szeretetének melege ide száll vissza 1 Ennek a szeretetnek a melege benne van Tokaj szőlővesszején nektárt csepegtető napsugárban. Talán éppen ennek a szeretetnek fluidumként áradó melege teszi, hogy a tokaji nektár nemcsak tüzesit, nemcsak a szivet pezsditi fel, de a lélek legnemesebb húrjait is megrezditi. És a mikor a Tokaj-Hegyalja csillogó borával telt pohár kiürül, — vájjon gondol e mindenki arra, hogy annak minden cseppjéhez mennyi féltő szeretet, mennyi verejtékező munka és ma még ezen felül mennyi gond tapad. A csonka ország testére fonódott autarchia hétfejü sárkánya Tokaj- Hegyalja népét sem kímélte. A magyar föld termékei elől való és hosz- szu éveken át tartó elzárkózás mérve csökkent. Az autarchia sárkányának szorítása enyhült. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ha ennek a szorításnak az ereje enyhült is ugyan, a gazdasági életünk testére fonódó autarchia még legyőzve nincsen. Végleges legyőzéséhez még sok küzdelemre és további kitartásra van szükség. Megállapítható az is, hogy Tokaj- Hegyalja népe önbizalmát soha sem veszítette el. Hősiesen kitartott a nehéz időkben és megy a maga utján előre. Élni akarását, még inkább élni tudását bizonyítja a most megnyíló borkiállítás. Tokaj-Hegyalja székvárosában, Sátoraljaújhelyben ünnepi hétre gyülekezik a vidék gazdaközönsége. Ez ünnepi hét kezdetén szeretettel köszöntöm Tokaj vidékének szorgalmáról hires szőlőmüvelő népét. Zemplenvármegye közönségének felháborodott tiltakozása a francia külügyminiszter céizatos történelemiiamisitásai ellen A vármegye nyári évnegyedes közgyűlése Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága dr. leveldi Kozma György főispán elnökletével junius 27-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartotta nyári rendes közgyűlését, amelyen a törvényhatósági bizottság tagjai nagyszámban vettek részt. Napirend előtt az elnöklő főispán közölte a közgyűlés tagjaival, hogy dr. Tóth Alajos és dr. Nagy Béla sátoraljaújhelyi ügyvédeket tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyészekké kinevezte. Az uj tiszteletbeli vármegyei főügyészek közül dr. Tóth Alajos nyomban letette a hivatali esküt. Ezután közölte a főispán, hogy a Sátoraljaújhelyben julius hó 1-én tartandó országzászló avatási ünnepélyére József kir. herceget — mint azt lapunk más helyén megírtuk, személyesen meghívta. A kir. herceg azonban legnagyobb sajnálatára akadályozva van a kérdéses időben Sátoraljaújhelyben való megjelenésben, azonban felkérte a főispánt, hogy üdvözletét a törvényhatósági bizottságnak és azon keresztül Zemplénvármegye közönségének tolmácsolja. A közgyűlés a kir. herceg üdvözletét köszönettel vette tudomásul és felkérte az elnöklő főispánt, hogy a törvényhatóság köszönetét a kir. herceghez továbbítani szíveskedjék. A közgyűlés a főispán indítványára elhatározta, hogy a közelmúltban elhalálozott Schweiger Márkusz törvényhatósági bizottsági tag emlékét jegyzőkönyvében megörökíti. Ezután a főispán javasolta, hogy a közgyűlés a póttárgysorozat első pontját tárgyalja először, melynek során dr. Tóth Alajos törvényhatósági bizottsági tag Barthou francia külügyminiszter részéről Bukarestben elhangzott felháborító és történelem hamisító kijelentések legerélyesebb visszautasítását javasolta. Erélyes tiltakozás magyar történelem meghamisítása ellen Dr. Tóth Alajos emelkedett ekkor szólásra és a közgyűlés általános érdeklődése mellett a következőket mondotta : — A napilapokból valamennyien mélységes szomorúsággal és magyar lelkünk teljes felháborodásával szereztünk tudomást arról, hogy Barthou francia külügyminiszter a közelmúltban Romániában tett látogatása alkalmával Erdély szivében, a magyar kultúra teremtette kincses Kolozsváron, majd Bukarestben a következő kijelentéseket tette: „Románia a trianoni békeszerződéssel csak régi határait szerezte vissza és ti románok visszakaptátok határaitokat, melyek a tietek voltak, a tietek most is és a tietek maradnak.“ Ezen tőrténelemhamisitó kijelentések megbélyegzésére nem találok megfelelő parlamentáris jelzőket, csak úgy érzem, hogy amint felkorbácsolták ezen kijelentések a magyar közvéleményt, s fel- jajdult hallatukra az egész magyar sajtó, úgy nem haladhat el felettük felháborodásának kifejezése nélkül Zemplénvármegye törvény- hatósága sem. Beszéde további során megállapította, hogy Románia, mint állam Cuza Sándor választott fejedelem alatt 1859-ben kezdett életre kelni és ekkor egyesült egy állammá Moldva, Oláhország és Dobrudsa, majd 1861-ben a török porta megengedte, hogy ezek az államok Románia néven Bukarest székhellyel egyesülhessenek. Moldva Nagy Lajos magyar király fennhatósága alatt állott, később Zsigmond magyar királynak esküdött hűséget. Oláhország Róbert Károly magyar királynak adófizető vazallusa volt. Romániának soha még birtokai sem voltak Erdélyben, s lakossága a kul- turálatlanságnak legalacsonyabb fokán álló nomád pásztor nép volt. Ezzel szemben Erdély a honfoglalás óta része volt Szent István koronájának és soha oláh birtok nem volt. Hiányosak Barthou történelmi ismeretei — Ezen történelmi tények bizonyítják, — folytatta dr. Tóth Alajos — hogy a francia külügyminiszter földrajzi és történelmi ismeretei annyira hiányosak (Általános hosszantartó helyeslés) mint voltak a trianoni békediktátum rosszakarattal félrevezetett nagyhatalmai képviselőinek ismeretei, akik történelmi hazánkat (Úgy van 1 Úgy van 1) igy megcsonkítani engedték. Ezekután a közgyűlés zajos éljenzéssel elfogadta dr. Tóth Alajos alábbi határozati javaslatát: „Zemplénvármegye törvényhatósági közgyűlése a legnagyobb felháborodással és megütközéssel szerzett tudomást Barthou francia külügyminiszternek a közelmúltban romániai látogatása alkalmával Kolozsváron és Bukarestben tett kijelentéseiről. Miután ezen kijelentések a való történelmi adatokkal ellenkeznek, tehát nem minősíthetők egyebeknek, mint történelemhamisi- tásnak, a törvényhatóság tiltakozik a történelem meghamisítása ellen és átír a többi törvényhatóságokhoz, hogy e sérelem feletti tiltakozásuknak szintén adjanak méltó kifejezést.“ A közgyűlés ezután áttért a napirendre. Görgey Géza tb. főjegyző ismertette Gömbös Gyula miniszter- elnök leiratát, melyben a római útja alkalmából kifejezett üdvözlésért köszönetét mondott a törvényhatóságnak. Tudomásul vette a közgyűlés Bernáth Aladár alispán köszönő iratát nagybátyja, Dókus Ernő elhunyta alkalmából kifejezett részvétéért. Elfogadta a közgyűlés a kisgyü- lésnek azon javaslatát, amellyel dr. Görgey László vármegyei árvaszéki ülnöknek a VII. fizetési osztályba való előléptetését javasolta. Az alispán bemutatta a házalási engedélyek számának megállapítása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet tervezetet, amely szerint jelenleg 28 ilyen engedélyt adtak ki a vármegye területére. Elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyénél alkalmazott díjtalan köz- igazgatási gyakornokok és egy díjtalan orvosgyakornok részére havi 80 P tiszteletdijat állapit meg, amit az 1935. évi költségvetésbe irányoztak elő. A kisiparosoknak a közszállitások- ban való részeltetése tárgyában a törvényhatósági bizottság feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez. A miniszter most értesítette a törvényhatóságot, hogy a kisiparosoknak a közszállitásoknál való érdekmegvédésére a kellő intézkedéseket megtette. Különböző társtörvényhatóságok átiratainak és egyébb ügyeknek le- tárgyalása után a közgyűlést a főispán 11 órakor berekesztette. * A közgyűlést megelőző napon, kedden délelőtt a vm. igazoló választmány és a gazdasági albizottság ülésezett. Utána a törvényhatósági kisgyülés tartotta meg ülését, amelyen a közgyűlés tárgysorozatát készítették elő. Egyes szám ára ÍO fillér.