Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-02-11 / 6. szám

Sátoraljaújhely, 1934. február 11. # LXV. évi. 6. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség •• I FELELŐS SZERKESZTŐ • I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza 11. udvar I B Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. B **r KÍLMAJÍ B Negyedévre 120 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P HETI SZEMLE Öregek és fiatalok Az ország közvéleménye bizo­nyára igazat fog adni Károlyi Gyula grófnak abban, hogy szük­ség van arra, hogy az öregek, akik életük munkáját elvégezték s im­már szellemi és testi erőik fogyat­kozásával a megérdemelt nyugalom korába jutottak, a cselekvés, a munka, az alkotás szerepét és fel­adatait az erősebb, rugalmasabb, edzettebb fiatal nemzedéknek ad­ják át. Szükség van erre elsősor­ban a nemzet egyeteme szempont­jából, mert csak az ifjúság ereje, tettrekészsége, lendülete vezeti előre a nemzetet a fejlődés, a haladás, a boldogulás, a gyarapodás utján, az élet örök törvényei szerint az idősebbnek már hiányzik a rugé- konyság, az elevenség és kitartás, amely az ifjabb korosztályokat jel lemzi s amelyet egyetlen nemzet sem nélkülözhet. Ezért fogadja a magyar közvélemény Károlyi Gyula gróf bátor és őszinte igazságát örömmel. A magyar közvélemény és első­sorban a magyar fiatalság azon­ban nem eshetik a szertelen túl­zás hibájába s épen ezért különb­séget kell, hogy tegyen az idősebb korosztály egyes tagjai között. A magyar fiatalság ugyanis nagyon jól tudja, hogy a nemzet sorsát és jövőjét nemcsak az ifjúság ru­galmas ereje, lendülete, hanem az öregek egy életen át leszűrt tapasztalatai, bölcsessége, példa­adása, megfontoltsága együttesen viszi előre. Károlyi Gyula grófnak tétele nem is annyira az életkorra, az évek számára, a korosztályokra vonat­kozik, mint inkább a szellemi és testi erők frissességére. Ebben az értelemben fogadhatjuk el a volt miniszterelnök által hangoztatott igazságot, abban a reményben, hogy az a magyar élet minden egyes területén érvényesülni fog. A magyar igazság és a Népszövetség A Nemzetek Szövetsége a maga garanciája alá helyezte a kisebb­ségi szerződésekben az utódálla­mok magyarságának jogait és en­nek ellenére, tizenöt esztendő alatt egyetlen őszinte és eredményes lépés sem történt az igazság érvé­nyesítése érdekében a magyar faj megvédelmezésére. A Népszövet­ség nem tudta kikényszeríteni Csehszlovákiától annak a törvé­nyes kötelezettségének teljesítését, hogy autonómiát adjon a Felvi déknek és a Ruténföldnek, nem tartotta érdemesnek, hogy a pa­naszaikat, — amelyeket nemcsak a trianoni határon innen és túl élő magyarok kiáltottak világgá, hanem, amelyeknek jogosultságát, elfogulatlan külföldik is helyszíni tapasztalataik alapján számtalan­szor megerősítették, — csak egy­szer is megvizsgálja a helyszínre küldött pártatlan bizottsággal. Évek során át fenntartott egy Henry de Chambon, a pevne Parlamentaire főszer­kesztője „Titulescu, Benes et Compagnie“ címen cikket irt, amelyben hevesen támadja a kisantant háborús politikáját. Titulescu, Benes et Compag­nie a neve annak a nagyvál­lalatnak — Írja — amely a háború gyászos éveiben ala­kult meg. Mialatt a mi fiaink abban a hiszemben harcoltak, hogy vérüket a világ szabad­ságáért hullatják, addig egye­sek már szervezkezdtek, hogy kihasználják a francia vérrel kivívott győzelmet. A világ­háború igazi győztesei ezek Huszonöt év óta nem volt Zemp- lénvármegyében olyan nagyarányú és fényes külsőségei mellett is köz­vetlen, magyaros hangulatú ünne­pélyes mulatság mint a megyebál, mely február hó 10-én este fél 10 órakor kezdődik Zemplénvármegye székházának összes emeleti ter­meiben. A legutóbbi napokban egymás­olyan elképzelhetetlen rendszert, amely mellett a jogfosztás miatt bepanaszolt állam a maga ügyé­ben biró és még hozzá praejudi- ciálisan perdöntő legyen. Közö­nyösen nézték, hogyan pusztul el ez a magyarság, amely a Duna- völgyében először alkotta meg az állami konszolidációt, amely ezer esztendőn keresztül a rendnek, a békének, a tisztességnek és a civi­lizációnak őre és fenntartója volt és amely vére hullásával védte a Nyugat kultúráját. Nem vette észre a párizsi és párizskörnyéki diktá­tumok rettenetes erkölcsi és ma­teriális következéseit. Nem látta a termelés anarchiáját, a fogyasztás elsorvadását, a kereskedelmi for­a hollók és sakálok voltak, akik már előre szőtték csel- szövényeiket. A Páris kör­nyékén kötött békék a háborús veszedelmet nemcsak hogy nem szüntették meg, de egye­nesen megnövelték. Ezek a szerződések nem orvosolták, hanem súlyosbították az igaz­ságtalanságokat, a népeket pedig, néhány kivételt leszá­mítva, nem szabadították fel, ellenkezően, uj szolgaságot teremtettek. A szabadság, amelyet életre akartunk kel­teni, minden nap mélyebben sülyed le sírjába. után érkeztek a bejelentések a szomszédos vármegyékből, melyek szerint a megyebálon hatalmas vendégsereg fog felvonulni éspedig nemcsak a közvetlenül szomszédos környékekről, hanem Budapestről, sőt az ország távolabbi részeiből is. Az országos előkelőségek, akik­nek Zemplénvármegyével valami kapcsolatuk van, csaknem teljes galomnak felére, sőt harmadára való összezsugorodását, a nyomor­gók, az éhezők, a munkanélküliek millióinak elkeseredett és mindenre elszánt hadát. Nem vette észre a gyűlöletnek, az elzárkózásnak azt a pestises légkörét, amelyben az emberek együttműködése és bol­dogulása lehetetlenség. Nem vette észre, hogy itt nemcsak a magyar­ság, hanem az egész emberiség ellen is bűnt követnek el. Mert mi az emberiség? Üres fantom, amely testet csak az egyes nemzetek alakjában és cselekede­teiben ölt. Ha nem engedik érvé­nyesülni a faji tehetséget, akkor az emberi fejlődés béna marad és megáll. számban megígérték részvételüket. Az előkelőségek hosszú sora után lapunk zártakor jelentették be meg­jelenésüket gróf Andrássy Géza, báró Láng Boldizsár, gróf Serényi László és még számosán. Ötvennyolc védnök és védnöknő, hatvannyolc tiszteletbeli elnök, százhárom háziasszony és száz- tizennégy rendező buzgólkodik a nagyszabású bál előkészületein. Leveldi dr Kozma Györgyné főis­pánná irányítása és Mattyasovszky Kálmán tb. vm. főjegyző főrende­zése mellett. Sacharov cári altábornagy a Jíemzeti Kaszinóban Sacharov Konstantin cári altá­bornagy f. évi február hó 16-án este 8 óra 15 p. kezdettel a Zemp- lénvárrmegyei Nemzeti Kaszinó előadó nagytermében előadást tart: „Az uj pánszlávizmus hazug alap­elvei és az azokból fenyegető ve­szedelmek“ címmel. Kíséretében megjelennek vitéz Mándoky Sándor r.y. ezredes lel­kész move társelnöke és Sármezei László tanár a túrán szövetség al- vezére. Az előadást a kaszinó és a hely­beli move, rendezi. Sacharov Kons­tantin altábornagy a háború és az összeomlás förgetegében újjászü­letett oroszországi népi törekvések­nek világszerte ismert képviselője. Irodalmi munkásságában is és elő­adásaiban is megdöbbentően ha­talmas távlatot nyit meg a magyar­ság előtt. Előadásainak tengelye: Az oroszországi megkínzott népek „9 francia vérrel kivivőt! győzelmet hollók és sakálok használták ki!” Egy francialapszerkesziő őszinte cikke Benesről és társairól k íiri társadalma is nagy számban vesz részt a Zempienvármegyei Bálon Egyes szám Ara 10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom