Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-04-08 / 14. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. április 7. 1 sikerűit a Bodrogközi általános Ipartestet húsvéti szinielőadása A Bodrogköz össziparosságát magában foglaló Bodrogközi Általános Ipartestület a kereskedelemügyi minisztérium nagyobb kamatmentes építkezési kölcsönének segítségével ez évben építi fel ricsei székházát, melynek építési munkálatait nagyrészben az érdekelt iparosság vállalta magára. Az építési alap gyarapítására egy műkedvelői gárda alakult az Ipartestület kebelében azzal a céllal, hogy sorozatos szinielőadásokkal elsősorban a falu és iparostársada- lom kultúráját szolgálják, de az előadások jövedelmével a Testületet is segítsék. A mindenképpen dicséretes akció lelkes szervezői a Bodrogköz intelligenciájánál, az iparostársadalomban és a falusi lakosság körében egyaránt megértő támogatásra találtak. A, törekvő műkedvelők husvét másodnapján este tartották meg Ricsin ezévben második igen jól sikerült előadásukat, amikor Mikszáth Kálmán közismert pompás regényéből Harsányi Zsolt által színre alkalmazott „a Noszty-fiu esete Tóth Marival“ cimü 4 felvonásos színmüvet adták elő. A meglehetős színpadi berendezést és sok szereplőt igénylő színdarab bemutatása — vidéki viszonylatban — semmi kívánni valót sem hagyott maga után. Az ütött elkerülhetetlen döccenőket a tettrekész műkedvelői együttes elismerésre méltó lelkesedéssel hidalta át, úgy, hogy a közönség mi hátrányát se látta annak, hogy ezt a nagyobb színpadokra szánt darabot falusi műkedvelők interpretálásán keresztül élvezte. A kiérdemelt erkölcsi siker mellett az anyagi siker se maradt el s igy az Ipartestület erkölcsiekben és anyagiakban is gyarapodott; a műkedvelő gárda pedig szép és hasznos munkát végzett. A darab jó előadásáért és a kifogástalan összjátékért valamennyi szereplőt meg kell dicsérni. A főszerepekben Vida Péter (Noszty Feri), Klein Pál (Noszty Pál), Horváth Rózsika (Noszty Vilma) és Záhonyi Marcsa (Tóth Mari) igen jó alakítást nyújtottak. Kifogástalanul játszottak még: Dudás István (báró Koperevky), Körmendy István (Tóth Mihály), Szajhó Sándor (Velkovics), Ignácz László (Maiinka titkár). Kisebb szerepekben jók voltak: Véesi József, Rontó András, Madarász Jó- zsefné, Cserepes József és Körmendy Béla. Külön kiemeljük Vida Péterné elsőrendű alakítását Tóth Mihályné hálás szerepében. Minden szava és mozdulata a tökéletes komikum erejével hatott. Sok tapsot aratott. szerepében hellyel- színész produkciót aki Bubenyik közzel vérbeli nyújtott. Végül külön kell megemlékeznünk Szajhó Gizelláról, aki kettős szerepének egyikében frappáns hatást keltett. De Velkovics Rozália nagylány szerepében nem tudott kellő illúziót nyújtani. A darab kitűnő megrendezéséért Madarász József tanoncvizsgálő bizottsági elnököt illeti komoly dicséret, aki már az Iglói diákok megrendezésével is tanujelét adta hozzáértésének. A Bodrogközi Általános Ipartestület helyes irányban halad, amikor az iparosság gazdasági kérdései mellett, a magyar kultúra vidéki harcosává is szegődött. E téren a világtól elzárt, határszéli Bodrogközön valóságos missziót teljesít. Ugyancsak kész tehetség Iski Ferenc, Hurokra került a sárospataki rh. plébánia betörője A sárospataki csendőrség egy miskolci házaló kölnivizes személyében fogta el a tettest Beszámolt a .Zemplén“ arról a példátlan vakmerőséggel elkövetett betörésről, amely mintegy három hét tel ezelőtt történt a sárospataki róm. kath. plébánián. A délelőtti órákban valaki behatolt a plébánia irodájába, feltörte az Íróasztal fiókját, ahonnan 60 pengő készpénzt lopott el. A betörést azonnal jelentették a csendőrségnek, amely széleskörű nyomozást indított a betörő kézrekeritésére. A csendőri nyomozás rövidesen kiderítette, hogy a betörést Brava József 25 éves miskolci házaló kölnivizárus követte el, akit őrizetbe vettek. Az őrizetbe vett kölnivizárus beismerte a betörést s elmondotta, hogy az irodaajtóra akasztott kulcs segítségével délelőtt 10 órakor hatolt be az irodába, ahol késével felfeszitette az íróasztalt s a zsákmánnyal tovább állt. A plépánia betörőjét a csendőrség a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség fogházába kisérte, ahol betöréses lopásért megindult ellene az eljárás. Vihar a szerencsi piac áthelyezése hűrül A szerencsi községi képviselőtestület legközelebbi ülésén napirendre kerül az utóbbi időben nagy port felvert piac áthelyezési kérdés ügye is. A helyzet ugyanis az, hogy a közegészségügyi és egyéb szempontokból a róm. kath. templom szomszédságában lévő piac sok kívánni valót hagy maga után, miért is mozgalom indult a piac áthelyezésére. Erre a célra, mint legalkalmasabb helyet, a Hősök Parkja melletti tágas teret emlegetik. Mi sem természetesebb, minthogy a régi piac környéki kereskedők és háztulajdonosok élénken tiltakoznak az áthelyezés ellen, amely szerintük erősen veszélyezteti anyagi érdekeiket. Fejfájást megszűntetik és meghűlésnél gyors javulást eredményeznek az 1 Aspirin tabletták. De a valódi Aspirin tabletták legyenek a BAYER kereszttel Gyógyszertárban kapható. Értesülésünk szerint az áthelyezés a képviselőtestület hozzájárulásától függ s ez esetben a járási főszolgabíró engedélyezni fogja a piac áthelyezését. HETI SZEMLE A duplacimü újhelyi ellenzéki lapocska különböző sirámokat zeng a legutóbbi vármegyei közgyűlésről. Legtöbbjük természetesen nem érdekel minket, azonban egyre mégis felhívjuk olvasóink figyelmét, mert remek példája annak, hogy miképen lehet az ellenzéki hangulatkeltést hajánál fogva előráncigálni. A vonatbeszüntetések ügyében csaknem vérbe és epébe mártja a tollát a lapocska. Riadót ver a vonatbeszüntetések miatt és szörnyü- ködik, hogy a főispán, alispán sem javasolták a deputációt. Mindenki, aki közelről figyeli a dolgokat, tudja, hogy a deputációzások kora rég lejárt. Igazán mindegy, hogy egy ember, vagy száz ember vonul-e fel Budapestre — egy jó zónapörköltre és pohár sörre. Ezáltal nem lesz boldogabb a haza, legfeljebb Budapest idegenforgalma. Fontos csak az, hogy az illetékesek helyükön legyenek. Ebben a felfújt békára emlékeztető esetben a tényállás az, hogy főispánunk még a közgyűlés előtt való napon interveniált a kereskedelemügyi miniszternél a vonat beszüntetések terve ellen és másodnapra rá már meg is jött a válasz, hogy a beszüntetések elmaradnak. íme tehát a lapocska ugylátszik csupán az ellenzéki vaklárma kedvéért nyomta be a vésztjelző üveget. 9 „ZEMPLÉN" EREDETI TDREáJS Egy kinevezés körül Úgy hallom, hogy a dicsőemlékü Zemplén-ben az elmúlt héten megye- szerte élénk beszélgetések tárgyát képezte dr. Kozma György főispán gyors döntése az uj Erzsébet közkórházi igazgató személyének kiválasztásában s azt mondják, közfel- tünést keltett az, hogy a kórház élére nem az a főorvos került, aki mellett igen előkelő közéleti és társadalmi tényezők összefogtak, hanem egy másik főorvos, akinek protekciója ugyan nem volt, de a kórházi igazgatásban eddig tanúsított képességei a főispánban azon meggyőződést érlelték meg, hogy a köz érdek az ő kinevezését követeli meg. Igaz ugyan, hogy ez, — hallomásom szerint — nem lepte meg azokat, akik emlékeznek a főispán installációs beszédére, melyben világosan kijelentette, hogy a személyi szempontokat mindenkor alá fogja vetni a közérdeknek. Elhatározásának rugóit azonban még inkább megmagyarázza a kö- telességteljesítésnek olyan felfogása, mely a leveldi Kozma családban tradícióként él, és amelynek megvilágítására álljon itt ez az igaz történet, melyet vagyok bátor a távolból feleleveníteni, a .Zemplén“ hasábjain mint a toll szerény budapesti harcosa és a család történetének alapos ismerője, mert ezt a zempléniek szempontjából nem tartom érdektelennek. * Boldogult emlékű Erzsébet királyné főudvarmestere, báró Nopcsa, 1874 junius 28-án Ischlből, keltezve az alábbi szigorúan bizalmas jelzésű levelet intézte Kozma Ferenc miniszteri tanácsoshoz, a földművelésügyi minisztérium lótenyésztési osztályának vezetőjéhez: „A rókavadászatok alkalmával főleg gróf Szapáry Ivánnak jutott az a szerencse, hogy Felséges Asszonyunkat kisérhesse és vezethesse. Felséges Asszonyunk e lovaglások közt sokat társalogván kísérőjével, azon meggyőződésre jutott, hogy gróf Szapáry Iván hosszas tapasztalás és szakismereténél fogva az állami lótenyésztési intézeteknél hasznos szolgálatokat tehetne, kivált a telivér kezelésénél. Felséges Asszonyunk tehát azon nézetben kegyeskedik lenni, hogy gróf Szapáry Iván igen jó parancsnok lehetne a kisbéri ménesnél; tudom, hogy a ménesek átvétele alkalmával gróf Szapáry Ivánnak tétetett is ajánlat, melyet azonban az időben nem fogadott el; jelenleg — gondolom — más nézeten lehet. Méltóztatott Felséges Asszonyunk nékem megparancsolni. hogy én Méltóságodat felkérjem, szíveskedjék egész bizalmasan nézetét megírni, mi módon lehetne Felséges Asszonyunk kegyes gondolatát kivinni. Legyen tehát Méltóságod szives e gondolat lehetősége kivitelével komolyan foglalkozni és nékem minden visszatartás nélkül ez irányban írni; legyen Méltóságod meggyőződve, hogy minden, amit ez ügyben egymásnak Írunk, legszorosabban csak köztünk fog maradni, mire én Méltóságodat újra és viszont felszólítom.“ Kozma Ferenc rendkívüli dilemmába került e levél vétele után. Ismerte gróf Szapáry Iván képességeit és meggyőződése volt, hogy vezető állásba való helyezése épen a kisbéri ménesben határozottan káros következményekkel járna úgy az intézményre, mint a közre nézve. Viszont a királyné óhajtása mégis csak parancs, annak valamiképen eleget kell tenni. A Kényes szituációra való tekintettel nem adott választ Nopcsa báró levelére, hanem hivatalában .beteget“ jelentett és a legközelebbi vonattal Ischlbe utazott. Nopcsa bárót rendkívül meglepte Kozma személyes megjelenése. — A Felséges Asszony parancsára csak személyesen adhatom meg a választ — mondotta Kozma. Legnagyobb sajnálatomra azonban gróf Szapáry Iván nem alkalmazható a méneskarnál, mert a fennálló szabályok értelmében ott csakis aktiv katonatisztek alkalmazhatók. Nopcsa báró erre szinte felvidulva jegyezte meg, hogy ez a legkisebb baj, mert Szapáry reaktiválási ügye a Felség íróasztalán fekszik és amint a méntelepeknél leendő elhelyezése biztosítva van, mint egykori lovaskapitányt, nyomban kinevezik őrnaggyá. Kozma Ferenc erre a nem várt fordulatra leplezetlen nyíltsággal mondotta, hogy bármennyire rokonszenves is előtte gróf Szapáry Iván egyénisége és bizonyos képességeit sem vonja kétségbe, ám a tervezett tisztségre nem tartja alkalmasnak, mert ennek az intézmény vallaná kárát. Miután azonban a magas óhajtást parancsnak tekinti, egyetlen megoldás lehetséges: ő távozik helyéről és a gróf kinevezhető. Ezen az áron azonban a királyné sem kívánta Szapáry kinevezését. És gróf Szapáry Iván a legmagasabb protekcióval sem lehetett a kisbéri ménes parancsnoka. Tempora mutantur...» de ugylátszik, a Kozma-családban ez a latin közmondás igy folytatódik: „séd nos non műt amur in ill is.“ P. József.