Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-03-18 / 11. szám

Sátoraljaújhely, 1934. március 18. © LXV. évf. 11. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I e £ I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I ®r K 11.ÍIA Y H Negyedévre 1-20 P, félévre 2-40 P, egész évre 480 P HETI SZEMLE Megnyugodhat-e lelkünk a már­ciusi emlékezések, szónoklatok, ün­neplések után, mig a Kárpátok ko­szorúján s az Adria partjain belül lesz magyar, aki nem ünnepelhet velünk együtt?! Csillapodhat-e fel­kavart fájdalmas érzelmünk a már­ciusi ünnepségek után, mig elszakí­tott rabmagyarok folytott sóhaját hozza felénk a böjti szél .. . Rab­magyarokét, akik nem engedhetik útjára szemükbe áradó könnyeiket... — akik szomorú gyászos börtönük­ben, ahol egykor éltük paradicsoma volt, s ahol rabságukban is legyőz­hetetlenül tartja fogva őket az ezer­éves magyar múlt kiapadhatatlan emléke — nem ünnepelhettek? Elhallgat-e a szabadságharc em­lékeitől felzaklatott lelkünk, eltünhet-e ajkunkról a kínlódó vonás, szétnyil- hat-e ökölbe fogott kezünk az ün­neplések után, ha rájuk gondolunk? Nem nyughatunk meg... nem fe­lejthetünk 1 S ne is felejtsünk 1 Gondoljunk rájuk az élőkre, épp oly szent emlé­kezéssel, mint a márciusi ifjakra s a szabadságharc hőseire gondoltunk vissza. Gondoljunk reájuk, akiknek meg­tilthatták az ünneplést, de szivük velünk érzett, lelkűk velünk együtt volt Március Idusán. * A három kormányelnök háromna­pos római tanácskozásának előjelei azt mutatják, hogy nemcsak az ér­dekelt országok közvéleménye, de az egész Európa élénk figyelemmel kiséri az események lefolyását. Göm­bös Gyula miniszterelnök az érdem­leges tárgyalásokat megelőzően más­fél órán át tárgyalt már a Dúcéval, amikor is kialakult a további együt­tes tárgyalások iránya. Római jelen­tések szerint a hármas tárgyalás köz­pontjában a már ismeretes Musso- lini-féle terv van, amely tudvalevő­leg a stresai konferencia után ren­det akart teremteni a dunai államok gazdasági életében. * Hóman Bálint középiskolai tör­vényjavaslata elsősorban azt a célt szolgálja, hogy nemzeti irányú és nemzeti jellegű műveltséget adjon a magyar ifjúságnak. Ennek a nem­zeti műveltségnek a kimélyitése ér­dekében a törvényjavaslat meg fogja tisztítani a középiskolák tananyagát sok olyan elemtől, amelyek közép­fokú oktatásunkat mindeddig egyol­dalúvá tették és amelyeket ma már csak a múlt tiszteletre méltó, de immár feleslegessé vált maradványai­nak tekinthetünk. A gyakorlati élet szempontjaival számol az uj közép­iskolai törvényjavaslat akkor is, ami­kor fokozott gondot fordít a modern világnyelvek oktatására. Ma túlter­heltség mutatkozik nemcsak az isko­lák tananyagában, hanem az értel­miségi pályák és az iskolák ember­anyagában is. Az iskolákat végzett emberekben sokkal nagyobb a kiná- lat, mint a kereslet, ezért az anya­got rostálni kell. Ez a kiválasztás azonban igen kényes és nehéz fel­(Saját tudósítónktól) Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága március 12-én, hétfőn dél­előtt tartotta meg e havi ülését, mely­nek különösen kiemelkedő mozza­nata Glósz Lajos miniszteri tanácsos, kir. pénzügyigazgató felszólalása volt. Glósz Lajos min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató havi jelentése kap­csán rámutatott ama rendkívüli ked­vezőtlen befizetési eredményekre, amelyek a folyó év január és feb­ruár hónapjaiban a múlt évi hasonló hónapok bevételeivel szemben mu­tatkoznak. Kimutatta, hogy a múlt évi január havi 94.693 pengővel szemben a folyó évi január havában csak 11.291 P, a múlt évi február havi 166.657 pengővel.szemben a fo­lyó év február havában csak 94.036 P folyt be, tehát a két hónap alatt a befizetés 156.025 pengővel csök­kent. A pénzügyigazgató szerint ezen kedvezőtlen befizetést nem lehet a fokozódó gazgasági válsággal indo­kolni, mert ez évben a terményárak fokozatosan emelkednek, a borok árai szintén megjavultak és a bor­kivitel is megindult. Amig összeha­sonlíthatatlanul kedvezőbb a mai gaz­dasági helyzet a múlt évinél, pont az ellentétje mutatkozik az adóbefi­zetési készségnek. Ilyen körülmények között a pénz­ügyigazgatóság kénytelen volt a köz­tartozások szigorú behajtására uta­sítani a községi elöljáróságokat. E kényszer intézkedések végrehaj­tásának enyhítése érdekében a pénz­ügyigazgató a közigazgatási bizott­ság utján arra kérte az adózó kö­zönséget, hogy a fizetőképes adó­alanyok igyekezzenek adófizetési kö­telezettségeiknek eleget tenni, mert ezzel nemcsak hazájukon segítenek, de elkerülik a költséges kényszer­végrehajtásokat is. Ezután azt a magáninditványt tár­gyalta a bizottság, amely a Sáros­patak alsóhatárában levő „Füzesér“ nevű vizterületen halásztársulat ala­kítását és a halászati jog bérbeadá­sát javasolta. Tekintettel arra, hogy egyrészt a halásztársulat alakítására senki sem jelentkezett, másrészt a kérdéses mocsaras patakban nemes halak nincsenek, továbbá Bogyay Elemér európai hirü baromfitenyé­adat, épen ezért a törvényjavaslat nem állít fel merev szabályokat, csak a szükséges kereteket adja meg, s az illetékes tényezőknek lesz mód­jukban e keretek között az élet kö­szete is ott van, a bizottság úgy ha­tározott, hogy ez ügyben további intézkedést nem tesz. Az alispáni jelentés után az egyes előadók terjesztették elő havi jelen­téseiket. A m. kir. állatorvos beje­lentette, hogy Alsóregmec község területén a sertéspestis miatt a ser­téskivitelt zár alá kellett helyezni. A gazdasági felügyelő jelentéséből örömmel állapították meg, hogy az őszi vetésekben fagykár nincs, to­vábbá, hogy a búza és tengeri árak örvendetes emelkedésnek indultak. Kitűnt a jelentésből, hogy a vár­megye állatállománya állandóan csök­ken, aminek oka az, hogy a gaz­(Saját tudósítónktól) Beszámoltunk már a kormány kis­ipari hitelakciójáról, mely azoknak az iparosoknak kölcsönnel való meg­segítését célozza, akik anyagi hely­zetük kedvezőtlenségénél fogva más­képpen seholsem kaphatnának hitelt, tehát ez a hitelakció a legszüksége­sebb befektetések megtételét igyek­szik lehetővé tenni a szegénysorsu iparosoknak. Sajnos erre a célra pénzügyi okoknál fogva aránylag csak csekély összeget lehetett elő­irányozni, úgy hogy a belügyminisz­ter a sátoraljaújhelyi szegénysorsu iparosok részére csupán 900 P hitel­keretet helyezhetett kilátásba az esetre, ha ezen összeghez a város kö­zönsége a maga részéről ugyanany- nyival hozzájárul. Az egész hitelke­ret tehát 1800 P-t tett volna ki. A hitelkeret felemelése érdekében dr. Kozma György főispán felterjesz­tést intézett a belügyminiszterhez, azonkívül dr. Görgey István ország­gyűlési képviselő személyesen is köz. benjárt a miniszternél aziránt, hogy ez az összeg az újhelyi határszéli iparosok különösen nehéz helyzetére való tekintettel felemeltessék. Dr. Görgey István most értesítette a vármegye főispánját, hogy a bel­ügyminiszter a részéről kilátásba he­vetelményeinek megfelelően a felnö­vekvő magyar ifjúságból azt a való­ban értékes anyagot kiválogatni, melyből a jövő magyar értelmisége kikerül. dák adósságaik miatt eladják jószá­gaikat. A vármegyei tiszti főorvos szerint a vármegye közegészségügye általá­ban kielégítő. A vármegyei kisgyülés formai okok­ból megsemmisítette a mikóházai községi biróválasztást. Módosította a kisgyülés a felsőkereskedelmi iskola szervezeti szabályzatát az iskolaszol­gákra vonatkozólag, végezetül a Sá­toraljaújhelyi Athlétikai Clubot 25 éves jubileuma alkalmából 300 P rendkívüli segélyben részesítette. Ez­után a vármegye 1933. évi zárszá- számadását tárgyalta a kisgyülés. lyezett 900 P hitelkeretet 2760 P-re felemelte. Tekintettel, arra, hogy Sátorljauj- hely képviselőtestülete a vármegyei kisgyülés által is jóváhagyott hatá­rozatában kimondotta, hogy ugyan­olyan összegei járul hozzá a hitel­kerethez, mint amennyit a belügymi­niszter ad, — a sátoraljaújhelyi sze­gény kisiparosok legszükségesebb hi­teligényeinek fedezésére 5520 P áll rendelkezésre. Vitéz Mécséi1 András a Nemzeti Egység képviselőjelöltje Csengerben Március 25-én lesz a Szatmár- megyei csengeri országgyűlési kép­viselő választókerületben a képviselő- választás. A Nemzeti Egység pártjá­nak jelöltje vitéz Mecsér András, aki újabban a miniszterelnökkel történt németországi utazása és fontos po­litikai megbízatásokra való jelöltetése folytán országos érdeklődés központ­jába került. Érdekes megemlíteni, hogy Mecsér András, aki Pettend (Fejér megye) községben 320 holdas birtokán gaz­dálkodik, hosszú frontszolgálat után történt hadifogságából való szabadu­Az adókérdések a közigazgatási bizottság előtt Nincs fagykár az őszi vetésekben — 300 pengős rendkívüli segélyt szavazott meg a kisgyülés a jubiláló Sac-nak ■ ■ Otezerötszáz pengő a sátoraljaújhelyi szegénysorsu iparosok hitelkerete Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom