Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-03-04 / 9. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. március 4. Ipartestületi közgyűlések Sárospatakon és Tállyán (Saját tudósítónktól) A Sárospataki Általános Ipartestü- let vasárnap délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen a tagok szokatlanul nagy számban vettek részt. Pásztor János elnök nyitotta meg a közgyűlést s rövid üdvözlés után felolvasta évi jelentését. Ismertette az iparosság súlyos helyzetét, majd szóvá tette az iparosságnak azt a sérelmét, hogy az adókivetéseknél és adófelszólamlásoknál az adózó polgárságot a helyzetet kellően nem ismerő más társadalmi állású emberek képviselik, ami nagyon sok esetben túlterhelést eredményez. Hangsúlyozta, hogy az Ipartestületben kizárólag iparpolitili- kát szabad folytatni, amely egy táborba gyűjti az iparosságot. Ezután Pásztor József jegyző terjesztette elő jelentését, melynek kapcsán kegyeletes szavakkal emlékezett meg a testület halottjairól, kiknek emlékét jegyzőkönyvben megörökíteni javasolta. Köszönetét fejezte ki Csontos József iparhatósági biztosnak az elmúlt év folyamán kifejtett eredményes és megértő működéséért. A közgyűlés a jegyzői jelentés egyhangú elfogadása után megállapította az uj tagsági dijakat, amelyek 2 pengőtől 12 pengőig terjednek évente. A megejtett választások után a közgyűlés véget ért. , A Tállyai Ipartestület február 25 én tartotta meg ünnepélyes keretek között évi rendes közgyűlését, melynek fénypontja az Iposz és a miskolci Kamara díszokleveleinek átadása volt. A közgyűlésen a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarát dr. Klokocska Árpád titkár képviselte, de megjelentek azon a község elöljárósága és az egyházak képviselői is, úgyszintén az iparos és kereskedőtársadalom nagy része. Dr. Klokocska Árpád titkárt Poppe Béla ip. hat. biztos üdvözölte. A tárgysorozat után Vongrey Gusztáv községi főjegyző a járási főszolgabíró megbízásából Kompauer Sámuel kéményseprőmesternek, dr. Klokocska Árpád titkár pedig Kuchta Ferenc csizmadiamesternek átnyújtották az Iposz, illetve a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara díszoklevelét, amelyeket 50, illetve 43 éves Hónapokkal ezelőtt hosszú cikkekben tette szóvá a „Zemplén“ azokat a lehetetlen állapotokat, amelyek a sátoraljaújhelyi erkölcsrendészet kérdéseivel függnek össze és amelyek azt eredményezték, hogy a város különböző részein titkos találkahelyek szerveződtek meg, amelyeknek mételyező hatását a város társadalmában is észre lehetett venni. Célzásokat is tettünk arra, hogy hol találhatók ezek a sötét büntaipari működésük elismeréseként kaptak az idős és érdemes iparosok. Az ünnepélyes közgyűlést az ipar- testületi dalárda énekszámai egészítették ki. A dalárdát Poppe Béla tanította be és vezényelte nagy hozzáértéssel. A közgyűlés után nagyszabású társasvacsora volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. nyák, melyeket legnagyobb részt minden erkölcsi érzésből kivetkőzött vénasszonyok, a társadalom salakjai tartanak fenn, akik még attól sem riadnak vissza, hogy az üzlet még jövedelmezőbbé tétele érdekében ártatlan leányokat is hálóikba ne igyekezzenek keríteni. Cikkeink hatásaképpen a titkos találkahelyek működésében hetekig tartó pangás volt észlelhető. Most ismét működik néhány ilyen keritőnő MEGNYUiT Asztalos jjéla festék fiókáruháza SäROSPÜTilHON Hossufh-u. 65. [Városháza mellett) Mindennemű építkezés anyag, festékáru nagy raktára Pipere-, kefe- és háztartási cik kék legolcsóbb árban. Növény védelmi szerek az összes gyű mölcsfák és szőlők permete zésére. Tegyen egy prábarendeléstl és felhajtó, akiknek merészsége egyre jobban növekszik. Egyik külső munkatársunk az utóbbi napokban egy ilyen találkahelyet mindössze egy óráig tartott megfigyelés alatt. Ezen rövid idő alatt két csinos fiatal nő és két élte- sebb kövér ur fordult meg rövid időközökben a .. . utcán levő egyik alacsony házban, majd egy hat tagból álló siheder csoport vonult oda be teljes zavartalansággal. Csakhamar kijöttek azonban, méltatlankodva, hogy „csak a pisze van bent.“ Ezeket a botrányos állapotokat a rendőrkapitányság uj vezetőjének szives figyelmébe ajánljuk, akitől ezen állapotok orvoslását reméljük. — Árvasatéki ülnöki állás betöltése. Dr. Szentgyörgyi holtán volt árvaszéki ülnöknek a vármegyei árvaszék elnökévé történt megválasztásával egy ülnöki állás üresedett meg, mely azonban eddig nem volt betölthető, mert az ilyen betöltésekhez felsőbb döntés szükséges. Most érkezett le a belügyminiszter leirata, mely megengedi az árvaszéki ülnöki állás betöltését. Az ülnöki állásnak egyetlen komoly jelöltje van: dr. Görgey László tb. árvaszéki ülnök. Dr. Kozma György főispán lesz az aj megyei cserhész -intézőbizottság elnöke A csonkaország rendkívül nagyfontossággal birócserkészetében nagyjelentőségű újítás van küszöbön. Az országos cserkészszövetség ugyanis, amely eddig tiz kerületen keresztül irányította az ország cserkészetét, most a decentralizálás jelszavával kisebb egységeken keresztül kívánja az irányítást gyakorolni. Ezért úgynevezett megyei intézőbizottságok alakulnak, amelyek között a zempléni és abauji uj alakulat Hegyaljai Intézőbizottság nevén kezdi meg működését A Hegyaljai Intézőbizottságnak hivatalból tagjai az ösz- szes csapatparancsnokok és körülbelül ugyanilyen számarányban foglalnak abban helyet közéleti férfiak is. A Hegyaljai Intézőbizottság vezetősége csütörtökön dr. Mátyás Ernő sárospataki főiskolai közigazgató vezetésével tisztelgő látogatást tett dr. leveldi Kozma György főispánnál, akit az intézőbizottság elnöki tisztének elfogadására kértek fel. A cserkészet iránt mindenkor nagy megértést és támogatást tanúsító főispán örömmel fogadta a Hegyaljai Intézőbizottság megalakulásának tervét és az elnöki tisztet elfogadta. Egyben közölte a küldöttséggel, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is őszinte pártfogója és támogatója lesz a cserkészetnek. Ismét üzemben vannak a titkos találkahelyek A sátoraljaújhelyi államrendőrkapitányság uj vezetőjének figyelmébe j „ZEMPLÉH“ EREDETI TÜRCflJfl Ugrón János és Szántomir generális medvevadászata Irta: dr. Panka Károly Ősrégi és a székelyek első, úgynevezett primores-ek osztályába tartozó család volt Erdélyben az Ugron- familia, amely a hagyomány szerint székelyföldi birtakát még az első foglalás, a primae occupationis jogán birta. Fiai nagy szerepet játszottak Erdély történetében. Nemcsak karddal a kezükben vitézkedtek hősiesen az ország védelmében törökkel-tátárral hadakozva, hanem a közügyek intézésében is buzgón tevékenykedtek. Nagy részük volt az erdélyi nemesség élén Hunyadi Jánosnak kormányzóvá és Mátyásnak királlyá történt megválasztásában. Később az erdélyi fejedelmek korában, mint fő- és alkirály- birák működtek, az újabb korban pedig a család több jeles tagja töltött be kiváló szerepet Udvarhelymegye, valamint az állam életében is. Ennek a hires családnak volt egyik leszármazottja idősb Ugrón János. Ez a derék székely férfiú, mint kitűnő vadász, a XVIII. század elején nagy vadászatot rendezett a hargitai erdőségben, Máréfalván, ahol akkoriban igen sok vad, főleg medve tanyázott. A vadászatra meghívta a környék | birtokosait, sőt Gálffy Ignác szerint még a nőket is, továbbá, miután Erdélyt II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után a Habsburgok osztrák és rác csapatokkal szállották meg, természetesen a katonaság vezetőjét is, a Szántomir névre hallgató generálist, aki nagy örömmel fogadta el a meghívást. Szántomir tábornok, amint a Székelyföld alapos ismerője,Orbán Balázs írja, teljesen elütött az akkori osztrák generálisoktól. Megszerette a magyarokat s nem zsarolója, sanyargatója volt a népnek, hanem igazi pártfogója, gyámolitója. Emberszeretetéről különösen a pestisjárvány, meg az azt követő éhínség idején tett tanúbizonyságot, amikor is kórházat létesített Székelyudvarhelyen, az éhezőket pedig élelemmel segítette. Ne- meslelküségeért igen kedvelt, sőt később is sokat emlegetett ember volt a lakosság körében. A ganerális azonban, bár fiatal korában a legjobb lövők közé tartozott, nem volt olyan bátor, mint amilyen jószivü. S miután még med vevadászaton nem vett részt soha, vadásztársától, a derék Ugrón Jánostól próbált egyet-mást megtudni a medve természetéről és viselkedé- ■ séről. A mi Ugrón Jánosunk azonban | nagy tréfakedvelő ember volt abban az időben s igy a generális kérde- zősködését nem mulasztotta el e célból kihasználni. Amikor tehát a generális az iránt érdeklődött, hogy a medve felmászik-e a fára, azt válaszolta ravaszul, hogy különösen a vadkörtefára, mert a vackort igen szereti. A generális körülnézve, rémülten vette észre, hogy őt éppen egy vadkörtefa közelében állították fel, amely tele volt érett vackorral. Reszketett a félelemtől, mire Ugrón, hogy még jobban ugrassa, vadászkését adta oda neki s komoly ábrázattal azt tanácsolta, hogy ha lövése nem találna, avval védje magát éspedig úgy, hogy ereszkedjék féltérdre s a kés markolatát támassza szilárdan a térdéhez, hogy amikor a medve meg akarja ölelni, a kés a medve szügyébe menjen s igy maga-magát szúrja agyon. Nem mulasztotta el azonban azt sem a lelkére kötni, hogy vigyázzon arra, nehogy a medve mancsa a fejéhez érjen, mert akkor lehúzza róla a bőrt. A jó generális ezek után a felvilágosítások után kékült-zöldült s félelmében már a fején érezte a medve mancsát. Jó és biztos hely után nézett hát s meglátva a közelben egy erős nyárfát, az iránt érdeklődött Ugrón Jánosnál, hogy a nyárfára is felmászik-e a medve. Ugrón tagadó i válasza után a generális némileg megnyugodott, mert már előre elgondolta, hogy mit fog tenni. Alig hangzott el ugyanis a hajtás megkezdését jelző kürtszó, a jó öreg nem sokat teketóriázott, hanem korát meghazudtoló fürgeséggel felmászott a nyárfára s onnan a gályák közül várta nagy vitézen a medvét, amely véletlenül éppen feléje tartott. Amint azonban megpillantotta a mackót, nyomban elhagyta a bátorsága s úgy reszkedett a fán, mint a falevél. Még a fegyverét is leejtette, ami még jobban fokozta a félelmét s rémülten kiáltott le a fáról: — Ugrón uram, reszket a fa I — Csak fogja jól áz ágat 1 Válaszolt Ugrón s nyomban eldördült a fegyvere, ami úgy megrémítette az öreget, hogy lepottyant a fáról éppen a lelőtt medve közelébe. Mikor aztán látta, hogy már nincs semmi veszély, nevetve mondta: — No, Ugrón János uram, ha engem lőtt volna agyon, nem eshettem volna nagyobbat, mint amidőn ezt a medvét lelőtte I Ezt a gyávaságáról tanúskodó esetét azonban nem szégyelte soha. Maga beszélte el legtöbbször társaságában s maga mulatott rajta legjobban. Requiescat in pace!
