Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-06-03 / 22. szám
6. oldal. ZEMPLÉN 1934. junius 3. Sátoraljaújhely dióhéjban Irta: Konlraszly Dezső kegyesrendi tanár A júliusi Hegyaljai Hét nemes előmozdítása végett írtam ezt a cikket, amely röviden, néhány lapon tárgyalja Sátoraljaújhely történetét, legfontosabb helyi és környéki nevezetességeit. Azért közlöm előzetesen, hogy az esetleges hozzászólások kapcsán a városról készülő kis füzetben a kellő javítást vagy pótlást megte- hessem. Az érdemleges megjegyzéseket köszönettel veszem, s reálgimnáziumi címemre kérem. * * * Sátoraljaújhely Zemplénvármegye székhelye. Az Eperjes-Tokaji hegysor déli, alacsonyabb gerincének, a Hegyaljának szélén és a Nagy-Alföld északi határán terül el. Igazi kertváros, amely kialudt vulkánhegyi, fenyves-tölgyes erdőségei, friss, pornélküli levegője, hires, borai, kristálytiszta, egészséges vize, vendég- szerető, müveit lakosai, történelmi emlékei, néprajzi érdekességei, meglepő szépségű tájképei miatt üdülésre, szórakozásra és tanulmányozásra egyaránt alkalmas. I. Történelme. Sátoraljaújhely határa már ősidőktől kezdve lakott terület, amit a vármegyei muzeum kökorszakbeli eszközei bizonyítanak. A honfoglaláskor a krónikás szerint a Sátorhegy és a Bodrogba ömlő Ronyva közötti területen keletkezett Sátoralja nevű helység. Hiteles adatok alapján csak az állapítható meg, hogy Sátoralja Szent István korában meg volt. Ezt a tatárok elpusztították (1241), a visszatérő lakosok a régi helységtől északra uj községet alapítottak és Sátoraljaújhelynek nevezték. IV. Béla a Sátorhegyen földhányással körülvett, terjedelmes favárat emeltetett, amelyet száz év múlva a Várhegyen épült kőerősség váltott föl. Ebben az időben a lakosság V. István, Kun László és III. Endre királyainktól megkapja a szabad biró- és papválasztásnak, a szabad vég- rendelkezésnek, heti vásártartásnak és a bodrogi halászatnak jogát. Ily módon mezővárossá alakult, de a XIV. századtól fogva királyi adomány folytán földesúri hatóság alá került (Koriatovich, Pálóczy, Perényi, Al- laghy, Trautsohn, Bretzenheim). A XVIII. században megszűnt a földesúri hatóság, a város vámhivatalt nyert, majd Zemplénvármegye székhelye lett (1750. a székhely eleinte Zemplén, később Sárospatak volt). A XIX. században, különösen a vasúthálózat kiépítése után rohamosan kezdett emelkedni, a lakosság száma megháromszorozódott (17.000) és rendezett tanácsú város címet nyert (1899). A világháborúban mintaszerű kórházai fontos szerepet töltöttek be. 1919-ben elfoglalták a csehek, de rövid idő múlva a kommunista kormány serege kiverte őket. A trianoni béke a cseheknek adta Zemplénvármegyének közel háromnegyed részét és Sátoraljaújhely egyik állomását. Ennek tulajdonítható, hogy a város hanyatlásnak indult, lakossága 21 ezerről 18.500-ra csökkent. Jelenleg a lakosság csekély német, tót kivételével magyar (18.000). Vallásra nézve római katolikus 7.500, görög katolikus 2.900, református 3.000, evangélikus 340, izraelita 4.700. Bírálati megjegyzések. Több helyi történetírónk azt állította, hogy Sátoraljaújhely szabad királyi város volt. Ez a tévedés Szirmay Antalnak, Zemplénvérmegye első korrajzirójá- nak közismert müvében lévő civitas regia kifejezés tág értelmezéséből származott. Szabad királyi város latinul civitas libera ac regia. Sátoraljaújhely neve a XIII. században villa, falu, a XIV. században civitas regia nostra, civitas regalis, a király birtokában lévő város, vagyis olyan város, amellyel az uralkodók rendelkezhettek és el is adományozhatták. Sátoraljaújhely neve a XV. századtól kezdve mindig opidum, mezőváros, 1848-ban rendezett tanácsú mezőváros. 1886 óta nagyközség, 1889 óta rendezett tanácsú város, 1929 óta megyei város. Azonkívül a szabad királyi város első tisztviselője a polgármester volt, Sátoraljaújhely élén ellenben nem a polgár- mester állott, hanem az Árpádok alatt a villicus, falusi elöljáró, a XIV. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara az elmúlt szombaton tartotta a jelenlegi kamarai ciklus utolsó közgyűlését, amelyen különösen kisgazda kamarai tagok vettek részt feltűnően nagy számban. Tudvalevő ugyanis, hogy a kamarai mandátumok az idén lejárnak s az ősszel megejtik az uj kamarai választásokat. A kamarai közgyűlésen Sztrisovszky Mihály hercegkuti plébános is felA május 15-iki borzalmas erejű jégesőre a vármegye egész területén helyenkint erős, általában azonban szokatlanul hideg idő következett. A május 28 ra és 30-ra virradó hajnalokon meglepően erős dér ülte meg a vetéseket, Tiszakarádon és Cigándon pedig ugyanekkor a méA Magyar Turista Egyesület köz pontjának és Diósgyőri Osztályának — legutóbbi lapszámunkban említett — pünkösdi túrája 21 résztvevővel, az előzetes terv szerint, minden zökkenő nélkül folyt le; sőt a nehéz, de turista szempontból szép két nap folyamán olyan meleg turista barátságok szövődtek, hogy a túrát rendező kis újhelyi csoport a létrejött barátságnak hegyvidékünk érdekében való kimélyitése végett holnap — egy bükki túra keretében meg fogja látogatni a M. T. E. Diósgyőri Osztályát. A túra idegen résztvevői különben — akik közt képvi(B. S.) Május 27-én játszották le a „Hősök serlege“ döntő mérkőzését, melyen a Levente csapata nagy századtól kezdve a biró, később a főbíró egészen 1899-ig, midőn megválasztották a város első polgármesterét, Székely Eleket. Ennél fogva Sátoraljaújhely sohasem volt szabad királyi város, csak a király birtoká- 1 ban lévő mezőváros, amely körülbelül négyszáz éven át nem tartozott a vármegye hatósága alá. Egyik zempléni cikkíró szerint Sátoraljaújhely már 1498-ban harmin- cadhely, vámhely volt. A harmincad- hely elnevezés onnan eredt, hogy a főközlekedési vonalokon az országból kivitt vagy az országba behozott árucikkek értékének egyharmincad részét le kellett fizetni. Az 1498: 34. törvénycikk említi ugyan Ujhelyt, de mint a trencséni főharmineadhely fiókhivatalát, A törvénycikkben előforduló Ujhely tehát nem lehet Sátoraljaújhely, hanem a Trencséntől délre fekvő Vágujhely. Két századdal később az 1715: 91. törvénycikk fölsorolja Tokaj főharmineadhely fiókhivatalait, köztük Bodrog-Ujhelyt, szólalt, aki a kisgazdalársadalom kamarai működésével foglalkozott. A kisgazdák — mondotta Sztrisovszky Mihály — a múltban meglehetősen távoltartották magukat a kamarai működéstől, annál örvendetesebb jelenség, hogy most ilyen nagy számban vonultak fel. A kisgazdáknak rendkívül fontos szerepet kell betölteni a Kamara életében s ezért oda kell hatni, hogy a jelenlegi érdeklődés állandósuljon. lyebb fekvésű helyeken tetemes károkat okozott a fagy. A májusvégi fagy Tiszakarádon különösen a burgonyában és a kukoricában okozott érzékeny károkat, Cigándon pedig a burgonyán és tengerin kívül a bab majdnem mindenütt elfagyott. selve voltak a diósgyőri és miskolci turisták és kettő fővárosi egyesület, társadalmi osztályok szerint pedig a gyári munkások és előkelő urak egyaránt — távozásukkor a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak arról az elbánásról, amelyet az újhelyi Magyar Király szálló, a Károlyi uradalom és Pálháza népe, valamint Csoók Árpád pálházai főjegyző részéről élveztek, — mondván, ide eljövünk máskor is, itt érdemes és lehet turista életet élni. (A vélekedés súlyát bizonyára emeli annak felemlitése, hogy mindvégig fizető vendégek voltak.) (~s) meglepetésre a SAC-ot meghosszabbított játékidőben 3:1 arányban győzte le. Első két félidő eredménye 1:0, amely városunk egyik régi neve. Sátoraljaújhely tehát csak a XVIII. század elején lett vámhely. A Magyar Szemle c. folyóiratban Juhász Jenő Sátoraljaújhelyt haldokló határszéli városnak nevezte. Elsietett ítélet, túlsötét aggodalom. Sátoraljaújhely nem haldokló város, de súlyosabban érintette az általános gazdasági válság, mint az ország többi részét. A városi, vármegyei vezetőségek intézkedései, a helyi egyesületek tevékenysége már megállította a hanyatlást. Meddő dolog volna azonban tétlenül várnunk sorsunk javulását a bizonytalan határidejű revíziótól. E helyett a hatóságok, egyesületek és egyesek dolgozzanak saját körükben fokozottabb mértékben. Csakis a társadalmi, politikai és felekezeti különbségeken felül emelkedő, városi közérdektől vezetett, kitartó munka fogja elökésziteni gazdasági-szellemi életünk haladását és Sátoraljaújhely jobb jövőjét! 1 :1 volt. A SAC vereségét menti hogy tartalékosán kellett kiállnia, Brezovszky 1. sérült, Malomhegyi beteg, Dankay és Urbán pedig a Leventében játszottak. A Sac széli ellen támad első félidőben, de a gólképtelen csatársora miatt eredményt nem tud elérni, mire Szabados megszerzi a Leventéknek a vezetést. A II. félidőben Báthynak sikerül egyenliteni, de a SAC erős széllel hátba sem tudja maga javára dönteni a mérkőzést. A hosszabbításban sem sikerül a SAC-nak az eredményen változtatni, amikor a hosz- szabbitás II. félidejében Geletta 2 góljával megszerzi a Leventéknek a győzelmet. Ezzel a „Hősi serleg“ a Leventékké lett. A mérkőzést Faulhaber (Észak) vezette. * Junius hó 3-án vasárnap d. u. 5 órakor itthon játsza le utolsó előtti bajnoki mérkőzését a SAC az MVSC csapatával. Egyenlő erők küzdelme lesz a mérkőzés, A fáradt SAC a nagy formában levő MVSC-vel csap össze az Északi bajnokság III. helyéért. Tehát mindkét fél szempontjából fontos ez a mérkőzés, melyen a SAC-nak erősen bele kell dűlnie a játékba, hogy a csatateret győztesen hagyhassa el. A SAC-nál részint fáradt, részint sérült játékosok miatt a csapat összeállítás még bizonytalan. A mérkőzést keleti kerületi biró vezeti. * Az SMÁVSC vasárnap a SAC— MVSC mérkőzés előtt a SISE csapatával játszik II. osztályú bajnoki mérkőzést. Diósmetélt, mákospatkó, galuska és turósgombóc, rántás, mártás, piskóta, kenyér, keksz és torta cukorbetegek részére is ártalmatlan, ha szénhydrátmentes lisztből készül. Ilyen csak EGY van: TRESFÄRIN a cukorbetegek lisztje. Sátoraljaújhelyi képviselet: Klein Ármin Széchenyi-téri és Rákóczi-utcai péküzlelében beszerezhető. NyomdahBlyiségOnh Vármegyeház 11-ik udvar első emelet. (Folytatása következik) KÖZGAZDASÁG üztrisooszhy Mihály hercegkuti plébános a hisgazdatársadalom aktivitását sürgette a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara cikluszáró közgyűlésén Súlyos Mat okozott a májusvégi fagy a Bodrogközön SPORT Pünkösdi turista vendégeinkről 9 SSC utolsó előtti harca a harmadik helyért Nyomatott a laptulajdonos: Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. betűivel Sátoraljaújhely. Kiadásért felel: Dr Bogyay Kálmán,
