Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-06-03 / 22. szám

1934. junius 3. ZEMPLÉN 3. oldal Fényes külsőségeit között avatták fel a vámosujfalui Hősi Emlékművet Az egész vármegye képviselve volt a leleplezési ünnepélyen Vámosujfalu község a világhábo­rúban 12 derék, becsületes polgárát vesztette el. A 12 hősi halott emlé­kének méltó megörökítésére mozgalom indult a községben s a hazafiasán gondolkozó lakosság nehéz áldozatok árán hangyaszorgalommal összegyűj­tötte azt az összeget, amelyet a hősei emlékezetét hirdető emlékmű költségei igényeltek. A vámosujfalui hősök aranybetüs neveivel díszített emlékmű elkészült s annak leleplezése május 27-én d u. fél 6 órakor ment végbe pompás ünnepség keretében. A nemes egyszerűségében is — s talán éppen azért — rendkívül im­pozáns emlékmű leleplezésére dr. Kozma György főispánnal és Bernáth Aladár alispánnal az élén összese- reglett a vármegye előkelősége, meg­hatóan szép külsőségek között kép­viseltette magát a katonaság, de részt vettek az ünnepségen az egyéb pol­gári hatóságok, úgyszintén a papság és az érdeklődők százai. Az ünnepély gondosan összeállított műsorát a Himnusszal Benkő György ref. kántor-tanitó vezényletével az olaszliszkai ref. énekkar nyitotta meg, ami után Varga István Erdődy Elek „Magyar feltámadásáét szavalta szép sikerrel. Az énekkar következő száma után Szakács Annuska Petőfi „Hősök" c. költeményét szavalta olyan ráter­mettséggel, amely komoly és értékes tehetségről tett tanúbizonyságot. A nagy tetszéssel fogadott és meleg tapssal jutalmazott magyarruhás kis­lány szavalata után dr. Bessenyey Zénó orszgy. képviselő, képviselőházi alel- nök mondotta el gondolatokban gaz­dag ünnepi beszédét. — Hála és köszönet Vámosujfalu lakosságának, — mondotta többek között dr. Bessennyey Zénó — hogy megalkotta a magyar hősiesség és áldozatkészség szimbólumát. A ma­gyar katona mindig bátran és vitézül küzdött, de a hazáért nemcsak meg­halni, de élni is kell tudni. Tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy egy nagy világégés után vagyunk, de ki biztosíthat minket arról, hogy nem állunk-e ismét egy nagy világégés előtt ? Éppen ezért össze kell fognunk és nem szabad kicsinyeskedéssel, felekezeti kérdésekkel éket verni a magyarság tömött sorai közé. Dr. Bessenyey Zénó rendkívül nagy­hatású beszéde után Csathó Kálmán ref. lelkész tömeget magával ragadó gyönyörű beszédében méltatta a Hősi szobor jelentőségét, majd megáldotta az emlékművet. Utána Kiss Andor tolcsvai g. kath. esperes, majd Kor- nitzer Akiba tolcsvai főrabbi áldották meg egyházaik szertartásai szerint a 12 hős emlékszobrát. Ezután a község közszeretetnek örvendő agilis főjegyzője, Velker Béla szólt meghatott szavakkal az ünneplő közönséghez, majd a község nevében átvette az emlékművet, ami után Ber­náth Aladár alispán a vármegye kö­zönsége nevében megkoszorúzta a szobrot. A vármegye koszorúja után gyors egymásutánban kerültek az emlékműre a határőrség, a volt 10. honvéd és a 13. Görgey Artur gy. ezred, a Vitézi Szék, a csendőrség, a sárospataki Move, Bodrogolaszi község, a bodrogolaszii leventék és lövészek, a pataki frontharcosok, a pataki ref. főiskola, a bodroghalomi Move, a bodrogolaszii ref. egyház, a pataki 765 sz. Sztáray cserkészek, az erdőhorvátii és komlóskai lövész és levente egyesületek, a vámosujfalui leventék és végül br. Waldbott Kele­men tolcsvai és vámosujfalui nagy- birtokos koszorúi, majd az énekkar Hiszekeggyével véget ért a páratlanul szép ünnepély. A nagyvonalú leleplezési ünnepség megrendezésének érdeme Petrőczy Lajos járási testnevelési vezetőt illeti, de őszinte elismerést érdemel Velker Béla főjegyző is, aki példás buzga­lommal fáradozott azon, hogy az emlékmű mielőbb hirdethesse a köz­ség hősi halottainak el nem múló dicsőségét. Ebben a munkában ön­zetlen segítői voltak a főjegyzőnek Szakács György és áldozatkész csa­ládja. Sárospatak képtelen, az állam és a megye pedig nem nyújthat segítséget a tizöles út kiépítéséhez Dr. Kozma György főispán az építés egyetlen lehetőségéről A Sárospatak-alsóhatári gazdakö­zönségnek régi sérelme az u. n. tiz­öles ut, amely egy egész tanyavilágot köt össze Sárospatakkal. A gazdatársadalom évek óta min­dent elkövet, hogy a különösen őszi és tavaszi időben közlekedésre al­kalmatlan utat kiépíttesse, illetve annak használhatóságát biztosítsa. A tizöles ut ügyében már többször kül­döttség is járt illetékeseknél, a mos­toha viszonyok azonban lehetetlenné tették a fontos ut kiépítését. Dr. Kozma György főispán, aki a gazdasérelmek orvoslására is nagy súlyt helyez, május 27-én személye­sen is megtekintette a tizöles utat. A szemle során a főispán megálla­pította, hogy az ut kiépítéséhez szüséges mintegy 250 ezer pengőt Sárospatak képtelen rendelkezésre bocsájtani, viszont a mai viszonyok között egy esetleges állami, vagy megyei hozzájárulásról sem lehet szó. Az útépítés erőltetett keresztül­vitele azt eredményezné, hogy Sáros patak amúgy is magas pótadója a kibirhatatlanságig emelkedne. Figye­lembe véve azonban az ut rendkí­vüli fontosságát, a főispán kilátásba helyezte, hogy amennyiben inség- munkákra pénz áll majd rendelke­zésére, intézkedni fog, hogy a tiz­öles ut építési munkálatait megfelelő részletekben az inségalap terhére megkezdjék. Megalakult a sátoraljaújhelyi idegenforgalmi lakás-bizottság A német vendégek tavalyi Kijárta­kor tapasztalhattuk, mennyire fontos kérdés idegenforgalmi szempontokból az idegeneknek megfelelő lakással való ellátása. Minthogy pedig ez év­ben rendkívüli idegenforgalomra van kilátás, a kellő számú és megfelelő lakás biztosítása, valamint az ezzel kapcsolatos teendők ellátására junius hó 1-én délután a városházán meg­alakult az idegenforgalmi lakásbizott­ság. A bizottság elnöke dr. Orbán Kál­mán polgármester, h. elnöke Kuharik Qy. Kálmán, előadója Lánczi Aladár, tagjai pedig névsor szerint: Balogh Gyuláné, Bettelheim Sándorné, Bo- ross Ica, dr. Chudovszky Móricné, Damjanovich Agostonné, £)eák An- dorné, dr. Davidovics Jenőné, dr. Haas Bertalanná, dr. Oláh Istvánná, Polányi Lajosné, Reviczky Irma és dr. Szent-Györgyi Zoltánné lettek. A város agilis és fáradhatatlan vezető női tényezőinek az idegenfor­galmi munkába való bekapcsolódása biztosítéka annak, hogy ez évben zavartalanul sikeres lesz idegen ven­dégeink elhelyezése. A sárospataki rám. kát. polgári leányiskola fiukat és leányokat egyOttesen oktató iskolává alakul át Az iskolafenntartással járó anyagi nehézségek arra indították a sáros­pataki róm. kát. egyházközséget, hogy az általa fenntartott polgári leányis kolá'. koedukációs iskolává fejlessze ki. Ez az elhatározás azon iskoláztató szülők régi óhajával is találkozott, akik fiaikat nem tudományos pályára akarják előkészíteni, hanem meg akar­ják adni nekik azt a szélesebb szel­lemi látókört, s azokat az ismerete­ket, amelyekre éppen a mai élet fo­kozott nehézségei közepette mindin­kább rászorulnak. Az anyagi gondok okozta intézkedés ilyenformán egyút­tal a közszükségletet is kielégíti. A fiuk és leányok együttes okta­tására az iskola az engedélyt a val­lás és közoktatásügyi minisztertől e napokban kapta meg. Ennek értel­mében a jövő 1934/35. tanévre az I. és II. osztályba vesznek fel fiukat, a következő két tanévben pedig már a III. és IV. osztály is megnyílik a fiuk előtt. Az iskolának ez az átalakulása meg fogja egyúttal oldani az iskola elhelyezésének régóta vajúdó kérdé­sét is. A polgári leányiskola sok évi fennállása dacára sem tudott a mos­toha viszonyok folytán eddig önnálló hajlékhoz jutni s kénytelen volt a róm. kát. elemi iskolák helyiségeit használni délelött-délutáni váltakozó rend szerint. Ez az állapot most már csak egy évig fog tartani, mert az 1935/36. tanévre az egyházközség a polgári iskolát a tulajdonát képező u. n. Voy-házban óhajtja elhelyezni, amelyet eredetileg is iskolai célokra vettek meg. Reméljük, hogy Sárospataknak ez a nélkülözhetetlen kultúrintézménye uj alakjában és önálló hajlékában fokozottabb mértékben be fogja tudni tölteni nemes hivatását s megtalálja azokat a kereteket, amelyeket az utolsó évek gazdasági válságában szinte hősies önmegtagadással nél­külözni volt kénytelen. DÖRZSÖLJE Bt AAAGAr DIANA JÓS BORSIÉ55Z.EL mŰDITI , FELFRISSÍTI 1 elítélték a „J(ug Jvri“ tagjait Az alapszabály nélkül működő cionisták nem nyugodtak meg az ítéletben Megírta a Zemplén, hogy a sátor­aljaújhelyi rendőrség a közelmúltban egy cionista egyesületet leplezett le, melynek tagjai ellen megindult az eljárás. A „Húg Ivri" (héber kör) 9 tagját most vonta felelősségre a rendőri büntetőbiró. Miután kétségtelenül beigazolást nyert, hogy a terheltek tagjai voltak az alapszabály nélkül működő cionista egyletnek, vala- mennyiöket 10—10 napi elzárással helyettesíthető 20—20pengő pénzbün­tetésre Ítélték. A „Húg Ivri" tagjai felebbeztek a rendőri büntetőbiró ítélete ellen. fi Zemplénvármegyei Zanitó- egyesülel nagyszabású hang­versenye A Zemplénvármegyei Alt. Tanító­egyesület a junius hó 4-én Sátoral­jaújhelyben tartandó egyesületi köz­gyűlésével kapcsolatban, a rk. Olva­sókör termében d. u. 5 órai kezdettel hangversenyt rendez, a következő műsorral: 1. Üdvözlő beszéd: Elmondja Hor- váthy László egyes, elnök. 2. Hazafias költemény: Szavalja Gosztonyi Ella áll. tanítónő. 3. Vonós négyes: Előadják Dóczy Margit, Várhelyi Ilona, Darvas János és Villányi Béla tanítók. 4. Magyar nóták: Meczner Tiborné Horváthy László. B. Tóth István. Énekli Gosztonyi Ella. Zongorán ki­séri Géresy László. 5. Versek. Irta és előadja Ujházy Irén óvónő. 6. Wéber. Liszt. 1. Rondeau Bril­lant. 2. La Campanella. Moseles. Zongorán játsza Géresy László tanító. 7. Ágnes Életkép egy felvonásban. Irta Horváthy László. Szereplők: Schmidl Elvira, Schmidl Ica, Mikulka Mihály, Unghváry Gyula és Hoder- márszky Tihamér tanítók. 8. Magyar nóták. Férfi négyes. Éneklik Unghváry Gyula, Balogh Ambrus, Bobik András, Rónai Gyula. 9. Kéler Béla: Alföldi bucsuhangok, játsza a sátoraljaújhelyi Kamarazene Társaság. A hangversenyre való belépés in­gyenes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom