Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-05-20 / 20. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. május 20. Megalakult az Országos Frontharcos Szövetség sátoraljaújhelyi csoportja A csoport tiszteletbeli elnöke lett dr. Koznia György főispán, ügyvezető elnöke pedig Ullrich J. Nándor műszaki tanácsos Az Országos Frontharcos Szövetség sátoraljaújhelyi csoportja május hó 13-án, vasárnap délelőtt tartotta meg ünnepélyes keretek között alakuló gyűlését a vármegyeháza nagytermében. Az alakuló gyűlésen, melyen a sátoraljaújhelyi frontharcosok igen nagy számban vettek részt, megjelent a központ képviseletében Put- noky István ny. ezredes, az Országos Frontharcos Szövetség nyíregyházai főcsoportjának elnöke, Hutschenreiter Károly, a nyíregyházi főcsoport szervező tisztje. A szerencsi frontharcos csoport külön küldöttséggel képviseltette magát. A vendégek soraiban ott láttuk dr. Kozma György főispánt, a sátoraljaújhelyi egyház, katonai és közigazgatási hatóságok képviselőit, valamint a Move Rákóczi céllövő egyesület 25 tagú küldöttségét. Az ülés bevezetéseképpen a sátoraljaújhelyi ipartestületi dalárda a Szózatot adta elő, majd dr. Tomcsányi Boldizsár, mint az Országos Frontharcos Szövetség által Sátoraljaújhelybe kinevezett szervező tiszt mondott lelkes megnyitó beszédet, melyben hangsúlyozta a frontharcosok összefogásának szükségességét. Putnoky István ny. ezredes mondott ezután nagy beszédet a frontharcos szervezkedés céljairól. — Négy millió magyar hős küzdött a világháborúban, ezek közül 600.000, meg nem békéivé alussza örök álmát a piavei, doberdói, galíciai csatatereken és a világ minden táján. Csak a véletlenen múlt, hogy mi életben maradtunk. A 600.000 hősi halott bajtárs előtt kegyelettel áldozunk évenkint, de mi életben- maradottak is megérdemeltük azt, hogy a magyar társadalomban méltó szerephez jussunk, nemcsak azért, mert készek voltunk életünket feláldozni, hanem azért is, hogy fokozott erővel harcolhassunk az árulás és hitszegés folytán elveszett javaink visszaszerzéséért. Beszéde végén gr. Takách-Tolvay József országos elnök üdvözletét tolmácsolta a sátoraljaújhelyi frontharcos bajtársaknak. Dr. Tomcsányi Boldizsár szervező tiszt bejelentette, hogy az alapszabályok értelmében megalakított szervező bizottság a következő bajtársakat hozza javaslatba a tisztikari tisztségekre. Elnöknek Ullrich J. Nándor műszaki tanácsost, a m. kir. folyam- mérnöki hivatal főnökét, társelnöknek vitéz Zombory A. József tűzoltó fő- parancsnokot, alelnöknek Kudlicska Károly főgimnáziumi tanárt és Sztany- kovszky Sándor ny. vármegyei tisztviselőt, titkárnak vitéz dr. Bisztray László ügyvédet és Haszinecz Sándor tanítót, pénztárnoknak Peiger Gusztáv kereskedőt, bélyegkezelő A törvényhozás minden év május utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatta, hogy ezt a napot a világháborúban elesett hősök emlékének szentelhessük. Az idén május 27-ike a Hősök Napja. Sátoraljaújhelyben ezen a napon az összes felekezetek templomaiban ünnepélyes istentiszteleteket tartanak, amelyeken a különböző hatóságok is részt vesznek. Délelőtt fél 12 órakor a Hősök temetőjében hazafias ünnepély lesz, délután egynegyed 5 órakor pedig a sportpályán A sátoraljaújhelyi pénzügyőrség május 14-én nagyszabású valutacsempészésről rántotta le a leplet. A pénzügyőrség közegei ugyanis az éjjel 11 óra után Budapestről Sátoraljaújhelybe érkező gyorsvonaton Szerencsnél váratlanul valutarazziát tartisztnek Pásztor Jenő kereskedőt, ellenőröknek Józsa Imre felsőkereskedelmi iskolai tanárt és Kozlovszky Pál Máv. főtisztviselőt. A javaslatba hozottakat a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel megválasztotta. A megválasztott tisztikari tagok és dr. Tomcsányi Boldizsár szervező tiszt ezután az alapszabályokban előirt fogadalmat letették. A megválasztott tisztikar nevében Ullrich J. Nándor köszönte meg a bajtársak bizalmát, hangsúlyozva, hogy amiként a hadifogságban minden nemzetnek volt alkalma szervezkedésre, csak a magyarnak nem, úgy most kétszeres szükség van a volt magyar frontharcosok tömörülésére. Az uj elnök javaslatára a közgyűlés dr. Kozma György főispánt a sátoraljaújhelyi Frontharcos Csoport tiszteletbeli elnökévé egyhangú lelkesedéssel megválasztotta. A közgyűlés gróf Takách-Tolvay József országos elnököt táviratilag üdvözölte. futballmérkőzés lesz a Sátoraljaújhelyi SAC, valamint a SMaVSC— Levente mérkőzés győztese között a hősök serlegéért. Sárospatakon is kegyeletes ünnepségek keretében adóznak a hősök emlékének. A ref. temetőben rendezendő ünnepély után a főiskolai emléktábla és az ipartestületi emléktábla előtt tartanak bensőséges ünnepélyeket. Úgy a sátoraljaújhelyi, mint a sárospataki ünnepélyek során megkoszorúzzák a hősök emlékét. tottak s ennek során az egyik harmadosztályú kocsiban Ujhelybe utazó Páchner Adolf sátoraljaújhelyi kereskedelmi utazó bőröndjében mintegy 15.000 pengő értékű különböző idegen valutát találtak. A bőröndbe gyűrt újságpapírok Május 27: Hősök Napja Kincses bőrönd az újhelyi vonatban — amelynek nem akad gazdája B „ZEMPLÉN“ EREDETI TÁRCÍM Rákóczi emlékezete Irta: dr. Székely Albert 1676 március 27-én született a magyar nemzet határtalan örömére egyik leghűségesebb és legnagyobb, legideálisabb férfialakja, a mi nagyságos fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc. Nincs igazi magyar ember, aki ha e nevet hallja, ne lássa lelki szemei előtt a magyar geniust szent nemzeti színeink zászlajával, amelyen lángbetükkel van felírva a mi szentháromságunk: Vallás, Haza, Szabadság! 1735 április 8 án adta át nemes lelkét az Urnák messze idegenben, 59 éves korában, száműzetésének 24-ik évében. Szomorú magyar sors, de ami e két kalendáriumi nap között van, az a magyarok bibliája, azt a magyar történelem nem fogja elfelejteni soha. Szent emlékét glória fogja övezni itt a földön és odafent a menyekben — in excelsis. És ez a nagy férfiú elsősorban a mienk, Zemplénieké volt. Itt született félórányira Ujhelytől, a zemp- lénmegyei Borsiban. Az ő nagy nevéhez fűződik Magyarország nagyasszonyának eszményi, Munkács várának legendás alakú hősi védője, a magyar hősiesség mintaképe, aki az anyai szív forró füzével keblén táplálta nemzetünk legnagyobb szabadsághősét, egy igazi magyar anya hűségével ringatta bölcsőjét, páratlan szereretettel dédelgette, ápolta, nevelte és valóságos őrangyala volt zsenge gyermekéveiben. Ez a dicső nagyasszony Zrínyi Ilona volt, aki karddal a kezében két éven keresztül diadalmasan védte a munkácsi vár ormairól a magyar becsületet ellenségeivel szemben és ha fáradtan letette a hősi kardot, pihenést és nyugalmat kisgyermeke ágyánál talált. 1903 junius 14-ikén az egész ország kiküldöttjei jelenlétében tartotta meg a Rákóczi vármegyéje a mi ősi megyeházunkban díszes közgyűlését emlékére annak, hogy 200 évvel azelőtt történt az az uj korszakot alkotó esemény, amidőn a mi urunk és fejedelmünk néhány száz főből álló csapata élén kibontotta zászlaját a német rettegésére, Európa bámulatára. Hadik Béla főispán nyitotta meg a díszközgyűlést. Kossuth János ecsetelte magasröptű beszédében a nagy nemzeti, szerencsétlen, de dicsőséges tragédiát, amely Borsi és Rodostó között lefolyt. Ki tudja elfelejteni, aki azt látta, hogy a díszközgyűlés után a diszmagyarba öltözött bandérium élén a daliás Dókus Gyula alispán és a délceg Thuránszky László főjegyzővel ezren és ezren vonultak ki Borsiba, hogy leróják kegyeletüket a Rákóczi kastély nyugati szögletében, a falba ilesztett fekete kőtábla előtt, ahol a nyug. ősz alispánunk Matolay Etele mondotta el gyönyörű emlékbeszédét. Ki tudja elfelejteni azt a megrázó jelenetet, amikor egy zord éjszakán a környöskörül lévő hegyeken kigyulladtak a máglyatüzek; mozsarak durrogása és fáklyák fénye mellett erre vitték a mi Urunk és Fejedelmünk hamvait Kassa-felé és örömünkben és fájdalmunkban sirtunk és zokogtunk, hogy ő végre hazaérkezett. Hazaérkezet!? És azóta is folyt a magyar vér és azóta is ezren és ezren haltak magyar fiaink idegen érdekekért és azóta is simák és imádkoznak az anyák és árvák, sok-sok elveszett boldogságukért és az elveszett Nagymagyarországért. És nem mehetünk el Borsiba, hogy ott örvendezzünk azon, hogy ott adta nekünk őt a magyarok Istene és nem mehetünk el szent sírjára, hogy ott szabadon kisírhassuk magunkat. Ez a korát megelőző nagymüvelt- ségü és tudásu, fejedelmi származású, vallásos, lovagias férfiú egymilliókétközül egymásután kerültek elő a dollárok, sillingek, szokolok, francia frankok, hollandi forintok, angol és Palesztinái fontok és különféle aranyérmék. Amikor a pénzügyőrök kérdőre vonták Páchnert, a kereskedelmi utazó erélyesen tiltakozóit azellen, mintha az idegen valuták az ő tulajdonát képeznék. Előadta, hogy ő csak egy megbízást teljesített, amikor a bőrönd tartalmát Ujhelybe akarta hozni. A valutákat vallomása szerint Budapesten egy Lefkovics József Jó- zsau (Sie) nevű újhelyi lakos bízta rá, hogy juttassa el azokat újhelyi hozzátartozóihoz. A pénzügyőrök természetesen lefoglalták a kincses bőröndöt, Páchert pedig átadták az újhelyi rendőrségnek, amely széleskörű nyomozást indított a csempészés körülményeinek felderítésére, egyidejűleg pedig őrizetbe vette az utazót. Ugyanekkor rendőrség érintkezésbe lépett a budapesti rendőrséggel, amely a közölt adatok alapján őrizetbe vette Lefko- vicsot. Lefkovics József Józsau Sie a leghatározottabban tagadja, hogy a valutákat ő adta volna át Páchner- nek. Kijelentette, hogy nem is ismeri az utazót, aki őt ártatlanul akarja belekeverni ebbe a „piszkos“ ügybe. Tagadása dacára Lefkovicsot továbbra is őrizetbe tartotta a budapesti rendőrség, Páchnert pedig szerdán este az újhelyi rendőrség a Lefkovics Sievel való szembesítés végett Budapestre szállította. Régészeti ásatások Zemplénoármegyében Megyaszö és Hernádkak községek határában, ahol tudvalevőleg országos feltűnést keltett őstelepeket fedeztek fel, május 22-én folytatják az ásatásokat dr. Tompa Ferenc egyetemi m. tanárnak, a Magyar Nemzeti Muzeum kiküldöttjének vezetésével. Az ásatásokhoz szükséges Ínséges napszámbérekre dr. Kozma György főispán 1000 pengőt utalt ki az ínséges alapból. — A sárospataki ref. főiskola május 27-én tartja meg együttes torna- és énekvizsgáját. százezer hold mesés gazdagságú férfiú volt és aki ezen 120 négyzet mértföld birtokait, mesébe illő kincseit visszakaphatta volna, ha megalázkodik a német hatalom előtt, inkább önként ment száműzetésbe, hogy lángoló magyar faj- és hazaszeretetével örök például szolgáljon, miként kell egy szép, nagy és nemes életet és vagyont feláldozni a Hazáért. Magyar sorsi Franciaország akkor is cserbenhagyta őt és a magyar nemzetet, aminthogy sajnos most is cserbenhagyott bennünket és országunkat körülvevő zsandáraival fojtogat minket. És a bűnös világ és a még bünösebb Európa, még ma is tűri ezt a példátlan gazságot, amely megfosztott minket jogtalanul és ártatlanul az ország kétharmad részétől. „Recrudescunt diutina inelitaegen- tis Hungáriáé vulnera“ kiáltja Rákóczi a keresztény nemzetekhez I Megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei, amely megvédte Európa civilizációját a barbárságtól, a pogányság, tatár és török uralom ellen. A „Recrudescunt“ szavai kikelnek ina is a hős kriptájából újra és velünk együtt odakiáltják az egész világnak: Mementó, ébredjetek, adjátok vissza hazánkat, becsületünket! (Folyt, köv.)
