Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-05-13 / 19. szám

5. oldal. Z E M P LE N KÖZGAZDASÁG Fontos tudnivalóh a zempléni szőlősgazdáit részére Irta: Deák Andor m. kir. szőlészeti és borászati főfelügyelő Nincs még egy kullurnövény, amely­nek annyi növényi és állati ellensége volna, mint éppen szőlőnek. Nem célom itt felsorolni a szőlő kártevői számát, a sok közül csaka a két legve­szedelmesebb kártevőről emlékezem meg, u. m. a Peronosporáról és a szőlőmolyról. Kellő védekezés hiányá­ban beláthatatlan szőlőkárokat okoz­hat e két kártevő. Ezt szem előtt tartva szükséges minden szőlősgaz­dának szőlőjét nemcsak a leginten­zivebben permetezni, hanem kellő számú porozásban is részesíteni. Ezek előrebocsájtása után lássuk már most, hogyan védekezhetünk sikeresen a Peronospora és hogyan a szőlőmoly ellen. 1. Védekezés a Peronospora ellen: Peronospora a szőlőkben május vé­gétől julius elejéig szokott jelentkezni, károsítását, illetőleg pusztítását június­ban, júliusban, különösen augusztus­ban egészen szüretig folytatja. Ismer­tető jelei a cukorszerü bevonat a levelek alsó lapjain és ennek meg- felelőleg az olajsárga folt a levél felső lapján; később a folt vörös­barna szinü lesz, majd elszárad. A Peronospora a legalsóbb rendű nö­vények csoportjába tartozik, egysejtű növény, mely nyári spórák (conidiu- mok) és téli spórák (cospórák) által szaporodik Terjedése nyári spórák által történik. A szőlő összes zöld részein lép fel, legfőként a levelek alsó lapjain jelennek meg a spórák, később a bogyókon, ezek aztán meg­bámulnák, megráncosodnak össze­asznak s teljesen elszáradnak. A nyári spórákat főleg a szél hordozza szét és hullajtja el. Ha a nyári spórák a szőlő zöld részeire, leveleire hullanak s itt eső, vagy harmafcseppbe kerül­nek, kellő melegben nyomban csírá­zásnak indulnak s megtámadják a szőlő zöld részeit. A leveleket ter­mészetesen csak a felső lapjukon támadhatják meg. A nyári spórák terjedése és támadása tart tavasztól késő őszig. ősz felé a téli spórák a szőlőtő­kéken, de leginkább a szőlő levelek­ben fejlődnek s a lehullott levél bel­sejében telelnek át, melyekből aztán a rákövetkező tavasszal fejlődnek ki a nyári spórák, melyek a már ismert módon újból szaporodnak és ter­jednek. A Peronospóra fellép a leveleken, a fürtökön és a szőlő többi zöld részein, hajtás, kacs és virágzaton is; miáltal nemcsak az évi termést teheti tönkre, hanem az egész tőkét meg­gyengül', s igy veszélyezteli a jövő évi termést is. Minthogy a gomba pusztítása, mint látható, igen nagy lehet, a szőlő összes zöld részének megtámadása által, az ellene való védekezés igen fontos teendője min­den szőlősgazdának, különösen fontos itt Tokajhegyalján, ahol a Peronos­pora sokszor a virágzáskor szokott fellépni, amikor csaknem 50—70% károkat okozva majdnem tönkreteszi a termést. Ismerve már most a Pe­ronospora szaporodását, terjedését és veszélyes voltát, lássuk, miképpen kell ellene sikeresen védekezni. A Peronospora ellen eredményesen csaknem százszázalékosan tudunk vé­dekezni, még pedig a rézsókkal (réz- gálic), mely sók oldat alakban köny- nyen elpusztítják. Ez idő szerint már se szeri se száma azon védekező szereknek, amelyeket ajánlanak a Peronospora elleni védekezésre, de a sok permetező anyag közül ez idő szerint még mindig a legjobb és leg­biztosabb a rézgálicnak meszes és vizes oldata, vagyis az úgynevezett bórdói lé, mely egyúttal a legolcsóbb és a gazda által könnyen elkészíthető minden idegen anyag hozzákeverése nélkül; ellenben a többi szer, pép, por, vagy szilárd állapotban forga­lomba kerülő anyag könnyen mint hamisítvány kerülhet a forgalomba s mint ilyen, sokszor kererü csalódást okozhat a gazdának. Ismerve a gomba elleni védekező szereket, lássuk már most miképen történhetik ezen anya­gokkal a védekezés: A Peronospora elleni védekezés történhetik permetezéssel és porozás­sal. Permetezés esetén használható a bordói lé és porozás esetén pedig a rézkénpor, vagy a rézmészpor. Bordói lé áll rézgálic, mész és víz­ből; a rézkénpor áll rézgálic, mész és kénporból, a rézmészpor áll réz­gálic és mész arányos keverékéből és tapadó anyagból. (Folytatása következik) 9 bíróság az uj termésig felfüggesztheti a védettség türlását Uj rendelet a gazdák érdekében A hivatalos lap szerdai száma közli a kormány 4150. sz. rendele­tét, amely a védett birtokokat illetően tartalmaz újabb könnyítéseket. A rendelet legfontosabb rendelke­zése az, hogy a bíróság a védettség törlésének kimon­dását az 1931. évi augusztus hó 1-ig felfüggesztheti, ha az adós rendkívül súlyos káro­sodás miatt nem tud fizetni, vagy az ingatlan az 1933. évben zárgond­noki kezelés alatt állott, végül ha olyan követelés alapján kérik a tör­lést, amelynek kielégítésére a törlés esetében sem lenne biztos fedezet. Ezeket a körülményeket természete­sen az adós igazolni köteles. Másik igen fontos rendelkezés, hogy a bíróság abban az esetben, ha a követelés fennállása, vagy ösz- szeg szerűsége vitássá válik, a védettség törlésének ki­mondása előtt megállapítja, hogy mennyit köteles az adós fizetni 360/gh. 1934. szám. Versenytárgyalási hirdetmény A m. kir. Belügyminisztérium a m. kir. csendőrség részére 1934. II. félévre szükséges szerelvényi és ló- szerelvényi cikkek szállítására ver­senytárgyalást hirdet. Érdeklődők részére a sátoraljaúj­helyi csendőr osztály gazdasági hiva­tala felvilágosítással szolgál. Sátoraljaújhelyi csendőr­osztály gazdasági hivatala. és a megállapítás után még módot nyújt arra, hogy az adós a már fi­zetett összeget kiegészítse. A gyakor­latban ez az eljárás a védettség tör­lését az uj termés betakarításáig most már legtöbb esetben csaknem kizárja. A rendelet még több végrehajtási és árverési rendelkezést is tartalmaz, amelyek mind a mezőgazdaság ér­dekeit szolgálják, utolsó bekezdésé­ben pedig további kedvező intézke­déseket helyez kilátásba. HernyóenyvI Káliszappan! WTZSElD ZOLO POROK MELYEIT SZÜLŐBEN gyümölcsösben BIZTOS HATÁSÚAK NEM PERZSELNEK OlCSŰK. az iiTOLSű Évtized elismert £s vezető permetező szerei ÓVAKODJUNK a gyakran hamisítót perzseld ZOlD POROKTÓL ES KIPRŰBAUTUN.hatástalan szerekkel ne kockáztassuk a termesei LISZTHARMAT ELLEN AMONIL EGYÜTTESEN VÉD GOMBA BETEGSÉGEK ÉS RÁGÓ-KÁRTEVÓK ELLŐ* NOSPRASEN vagyTUTOKIL GYÁRI ÁRAKON KAPHATÓ. ASZTALOS BÉLA festék és háztartási cikkek áruháza és építkezési anyag nagy raktára SÁTORALJAÚJHELY Petőfi-u 1. Fióküzlet SÁROSPATAK Kossuth L.-u. 65. Közigazgatási tisztviselők kedvezményes szállítója. 9 Budapesti Nemzetközi Vásárra utazóit ne mulasszák el megtekinteni a íokajhegyaljai bortermelők pinceszövetkezetének ízléses és stilszerü pavillonját, ahol finom tokaji borok palackokban kimérve is kaphatók. 9 hisuasutak uj nyári menetrendje A Nyiregyházavidéki Kisvasutak és a Bodrogközi Gazdasági Vasút egye­sített üzemvezetősége május 15 tői nyári menetrendet léptetett életbe, melynek fontosabb intézkedései a következők: A Sátoraljaújhely—Zemp- énagárd közötti vonalon: Sátoraljaújhelyből indul 7.00, 12.52, 19.12, Sárospatak máv-ról indul 7.31, 13.22, 19.47, Zemplénagárdra érkezik 9 59, 15.58, 22.24, Zemplénagárdról 9.28 Sz. 13.23 Gy. 16.32 Sz. Csak vasár- és ünnepnap 19.49 Sz. Nyír­egyházára érkezik: 7.03 Sz. 9.44 Gy. 12 36 Sz. 15.34 Gy. 19 35 Sz. 22.21 Sz. Csak vasár- és ünnepnapon. Bal- sáról indul: 5.12 Sz. Nyíregyházáról indul: 4.43 Sz. 7.54 Gy. 9.58 Sz. 12.59 Sz. 17.29 Gy. 19.59 Sz. Sáros patakra érkezik: 6.14 Sz. 7.56 Sz. 10.18 Gy. 13 29 Sz. 16.22 Sz. 19 57 Gy. VI.-3-tól IX.-10-ig vasár- és ün­nepnap 22.52 Sz. Sátoraljaújhelybe érkezik: 6.54 Sz. 8 37 Sz. 10.50 Gy. 14.07 Sz. 17.06 Sz. 20.27 Gy. A Sátoraljaújhely—Sárospatak kö­zötti vonalon fenti vonalokon kívül még a kővetkező helyi vonatok is közlekednek: Sárospatakról indul: 5.43, 9.03, 11.22, 15.07, 18.12, Sá­toraljaújhelyből indul: 7.49, 10.04, 12.10, 14.15, 17.30, 20.40. Az uj menetrendre vonatkozó közelebbi fel­világosítások az állomásokon kap­hatók. 1934. május 13. MEGHÍVÓ. A „Sátoraljaújhelyi Általános Keresztény Temetkezési Egy­let“ 1934. évi junius tió 3-án, esetleges határozatképtelenség ese­tén pedig ezt követöleg junius hó 10 én délután 4 órakor Sátoralja­újhelyben a Csizmadia Ipartársulat Kossuth Lajos-utca 2. szám alatti árucsarnokában óvi rendes közgyűlést tart, melyre az egyletnek összes rendes tagjait ezennel tisztelettel meghívja az egylet elnöksége. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. Az 1933. évi zárszámadás s az 1934. évi költségvetés letárgya- lása. 3. Az egyleti tisztikar, a választ­mányi rendes és póttagok ki­egészítése s a számvizsgáló­bizottság megválasztása. 4. A választmány határozatai ellen benyújtott felebbezések tárgyá­ban határozat hozatal. 5. Alapszabályszerü indítványok letárgyalása. Sátoraljaújhely, 1934. évi május hó 5. napján. Tóth József egyleti elnök. Yorkshire malac 30 darab, 8 hetes eladó. 2)r. jYíolnár János Saujhely. Nyomatott a laptulajdonos: Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. betűivel Sátoraljaújhely. Kiadásért felel: Dr Bogyay Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom