Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-01-06 / 1. szám
Sátor-iliauihely 1934. január 6. # LXV. évf. 1. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP S;trkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség: I FELELŐS SZERKE^TŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I I Előfizetési ár: Te,efon: 109. Postafiók: 69. I H AIjJiI AA ■ Negyedévre 120 P, félévre 2 40 P, egész évre 4 80 P Maiyap feltámadás?-Nemzeti egység! Irta: parnói Molnár Béla a Nemzeti Egység Pártja sátoraljaújhelyi választókerületi elnöke Sokszor találkozom komoly és zá>r onevö férfiakkal, kik még ma . azzal a kérdéssel fordulnak hoz- . ygy mi is az a nemzeti egység pártja és mik is annak a céljai ? Mások viszont, ha én teszem ín nekik ezt a kérdést, azt a fe- felelet adják, hogy a kormány támogatása. Ebből azt a tapasztalatot mentettem, hogy dacára annak a felvilágosító munkának, melyet Vezérünk országszerte kifejt s dacára szervezeteink állandóan szaporodó taglétszámának, szükséges, hogy céljainkat s feladatainkat újból s minél gyakrabban hangoztassuk, nehogy a mindennapi élet kicsinyes gondjai között a végső célt 'í érnünk elől elveszítsük, omzeti egység pártjának célja ug s minden mellékgondolat nélk : a magyar nemzet újjáépítése. • - >-■ , ezzel a nagy céllal induHulnak vezérünk, Gömbös Gyula — s c ic a nagy célnak mevalósi- tás.a érdekében álltunk lindan- nyian mögéje, kik a nem:ti egység pártjának tagjai vagy*, — s Kell, hogy mögéje áll n minden hazafiasán gondolkcő ma- gyar. Magyar a magarnak ne legyen elleiége Ebben az egy kérdésn kell, egyetértsen mind ki, aki ’ . •Ét magyarnak vallja. X távoli cél felé halaa, variig lesznek partikul s érde- melyek egyik-mái érdek- ►p irtot közelről érints gyak- ag előfordulni, he részlet- sek ideiglenesen gbontják artalan együttmüflés össz át amig kialakul ülönböző thatók eredője, partikuláris ktelmeknek ran soha sem oad oda- iiok, hogy ellent* ellensé- k i váljanak. nagy elgondoláírdekében sem számitharra, hogy ú érdekei teljeKielégülést nyernek. v ndenkinek áldokat kell ia a nemzet etemessége e lében. . . . , nagy cél hárorladalot ró rmányra. Az első a belsőd fenntartáfiül. Rend ül nincs termeliunka, lehet prosper nem érhető .•i -gső célunk. a feladat Egyszerűnek lé ik, de az ált<s elégedetlenség, mely nem kutatja bajaink okának alapjait, ezt a munkát igen megnehezíti. Európa még ma is forrong. — Idegen elemek a gazdasági okokból származó elégedetlenséget forradalmi irányba igyekeznek terelni. A bolsevista törekvéseknek, de a bennünket környező kisantant- nak is kedvezne a magyar nemzet államhatalmának gyengülése és felbomlása. Természetes, hogy közelebbi és távolabbi tényezők ezt az elégü- letlenséget minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatják. Nézetem szerint nemzeti szerencsétlenség volna az, ha a mai állapotban meg volnánk sorsunkkal elégedve. A huszas évek látszat-konjunk- turájának legnagyobb hátránya volt, hogy figyelmünket elterelte minden szerencsétlenségünk alapvető bajáról, a trianoni békéről. Csak elégedetlen nemzet tud létéért igázán úgy küzdeni, hogy céljait elérje. A jóllakott ember tunyaságra hajlik s az a nemzet, melynek igen jól megy sora, csak ritkán képes nagy akarásokra. Az általános elégületlenséget helyes irányú nemzeti akaratkifejtésre vezetni. — ebben van a nemzeti egység pártjának történelmi hivatása. A kormány második nagy feladata a gazdasági helyzet szanálása. Az agrárprobléma, — valutáris nehézségek, melyek bennünket arra kényszerítenek, hogy jobb meggyőződésünk ellenére drágán termelő iparokat protegáljunk, az állam költségvetésének, fizetési mérlegének egyensúlyban tartása s az ebből folyó érdekellentétek szomszédainkkal, igen súlyos feladatok elé állítják kormányunkat. Az 1933. év minden tekintetben haladást mutat. A teljes megelégedettségtől azonban igen messze vagyunk. Elismerem, hogy a Benes-féle dunai konföderáció, nemzeti önállóságunk feladása, a trianoni szerződés revíziójának elejtése, gazdasági függőségünk állandósítása és jövő talpraállásunkról való lemondás által lehetséges volna gazdasági bajainkat látszólag enyhíteni. De kinek volna kedve Csehország gyarmatává sülyeszteni Magyarországot ? Nem támogatást, de akasztófát érdemelne az az államférfi, ki igy egy tál lencséért minden joguukat feladná. Amig tehát az adott helyzetben minden társadalmi osztálynak megélhetést és kenyeret kell adni, kizárva egyesek túlságos hasznát, fenn kell tartanunk a nemzet mai vagyonát, fejleszteni kell áldozatok árán is oly termelési ágazatokat, melyek hiánya függőségünket növelnék. f Én a mai kort a legnagyobb nemzeti erőfeszítések előkészítő időszakának tekintem. Ebben az időszakban nem szabad legyengülnünk, tehát javainkkal józanul takarékoskodnunk kell. Tisztában kell lennünk avval, hogy ez a gazdasági háború nem fog súrlódások nélkül lefolyni. Nemzetek közti súrlódások végső fokon csak háborúval intézhetők el. A magyar feltámadásért A harmadik nagy feladata a kormánynak, melyet előbb érintettem, a nemzet külpolitikáját úgy vezetni, hogy segítőtársaink legyenek sorsdöntő küzdelmünkben. A mai kor előkészítő időszak ebből a szempontból is. Még ma legyőzőiteknek számiunk s kicsinységünk nem bir elegendő vonzóerővel nagy népek számára. Van azonban máris egy nagy helyzeti előnyünk s ez földrajzi helyzetünk. Tudatosan ki kell használnunk Szenzációs újévi nyilatkozatok Ujesztendőre a revízió kérdésében nevezetes megnyilatkozások történtek. F Llewellyn-Jones angol képviselő, a magyarság igaz barátja, nagyfontosságu kijelentést tett a magyar nemzet számára. — Nem akarok jogosulatlan reményeket ébreszteni — mondotta az angol politikus — de meggyőződésem szerint a trianoni szerződés aiáirása óta sohasem voltak a módosítás kilátásai ilyen kedvezőek, mint most. Az angol közvélemény egyébként erre az esztendőre várja a nagy lépést a trianoni szerződés módosítását illetőleg. Hiszen az alsóháznak több, mint kétszáz tagja irta alá azt a javaslatot, amely felszólítja az angol kormányt, ezt a pozíciót. Nélkülünk Közép- európában nincs rend, nélkülünk nincs gazdasági prosperitás. Ezek előnyeink, amelyeket barátaink és ellenségeink is elismertek már. A nemzeti egység pártjának kötelessége ezeknek a külső előnyöknek a kihasználására megteremteni a belső légkört, — hogy a kormány biztosan érezze a háta mögött az egész nemzet egységes támogatását és a nemzet egyetemének súlyával szólhasson bele Európa életébe. Ebben a kérdésben nem szabad, hogy nézeteltérés legyen magyar és magyar közt. Legyen bár egy intézkedés nem a legcélravezetőbb, — mindég eredményes lesz az, ha erős akarattal, osztatlan hittel, biztos irányzással tör a cél felé. & Lesznek balsikerek és kisebb- nagyobb eltérések is a helyes úttól, mert hiszen emberek sohasem alkotnak tökéletest. A hibákat ki kell küszöbölni s nekünk annál nagyobb e ergr<- val kell keresnünk a helye És minden eshetőségre k?ll illanunk, mert rra a nelem filmje gyorsan perei Én hiszek a magyar társ politikai judiciumában s h magyarok Istenének mér en bölcsességében, aki megs ti a magán segíteni akaró mag a revízió közeli lehetőségéről vigye az ügyet a Népszövetség elé. De egyre erőteljesebben követeli a revíziót a Felvidék tót lakossága is. Jehlicska Ferenc dr a tót tanács elnöke igen fontos nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy a tót nép érdekei a Magyarországhoz való csatlakozást követelik és a népszavazás 98 százalékig mellettünk döntene, A tót vezér a következőket mondotta: — Londonban is hangsúlyoztam, minden előadásomban kifejtettem, hogy mi nem azt kívánjuk, hogy Magyar- ország visszakapja a Felvidék magyarlakta területeit, hanem, hogy az egész Felvidéket visszaadják Magyarországnak. Ezt azért követeljük, 9 tótoli készek a forradalomra is, ho nem csatolják vissza a Felvidéket Magyarországhoz Eejes szám ára ÍO fillér.
