Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-12-25 / 84. szám

2. oldal BODROGKÖZ 1930 december 25. Olvasóinak boldog karácsonyi ünnepeket és jó újévet kíván a „ Bodrogköz “ szerkesztősége. — Hymen. Barathy Pálma úr­leány, dr. Barathy Béla zemplén- agárdi földbirtokos, v. országgyű­lési képviselő leánya f. hó 12-én, Budapesten a Kálvin-téri ref templomban esküdött örök hűsé­get Budaházy Zoltán siófoki bank­igazgatónak. — Sipos István ricsei igazgató-tanitó, a BéKE titkára, id. Sipos István közbecsülésben álló, semjéni kisbirtokos és neje Liszkay Erzsébet fia, f. hó 11-én a zemplénagárdi anyakönyvvezető előtt nőül vette Szepsy Márta úr­leányt, Szepsy Samu ny. eperjesi városi tanácsos és neje néhai Csiha Margit leányát. Tanuk vol­tak : Fríedli Ernő főerdész és Csopey Jenő lelkész — Kossynszky Kristóf m. kir. csendőrtiszthelyet­tes, ricsei őrsparancsnok leánya Ilonka, f. hó 29-én tartja esküvő­jét Kiss Péter mezőberényi kera­mikussal a pácini rk. templomban. — Menetrendváltozása B. G. V.-nál. Folyó hó 20-ától a kis­vasút menetrendjében változás ál­lott be. És pedig a Sátoraljaúj­hely—Sárospatak— zemplénagárdi viszonylatban az eddigi vona­tokon kívül hetenkint három­szor, kedden, szerdán és pénteken egy vegyes vonatpár kerül forga- galomba. Az egyik vonat Sáros­patakról 11 óra 50 perckor dél­ben indul és ez visszaindul Zenip- lénagárdról 4 óra 18 perckor dél­után. Ezzel kapcsolatban az eddig Agárdról 1 óra 52 perckor induló déli vonat két órával hamarább, tehát 11 óra 46 perckor fog in­dulni. Ez a megoldás némi javu­lást mutat ugyan, de a sérelme­ket különösen a postakézbesités terén, nem orvosolja, mert heten­kint négy nap a régi rend marad fenn. — Áthelyezés. Veress János vármegyei utbiztost felettes ható­sága Tokajba helyezte át. Az igy megüresedett bodrogközi utbiztosi állásra a vármegye főispánja Bállá János sátoraljaújhelyi lakos, pénz­ügyőri fővigyázót nevezte ki. Ve­ress János utbiztos szakszerű, szor­galmas munkájával közkedveltség­nek örvendett közöttünk s igy távozását őszinte sajnálattal vesz- szük tudomásul. — „Szellő szárnyán száll üze­netünk . . .“ Pácin közönsége impozáns ünnepségben nyilvání­totta igaz szeretetét és ragaszko­dását a Kormányzó Ur Őfőméltó- ságának névestéjén. A község le­ventéi és iskolás gyermekei Zsi- hovits Ferenc rk. lelkész, Vajnay Sándor igazgató, Fekete Elek áll. tanító vezetésével rendezték dec. 6-án este nagy ünnepélyüket, mely valóban impozáns lampionos és fáklyás felvonulással vette kezdetét. A menet az iskola udvarán állt egybe s onnan vonult fel a köz ség főterére. A Himnusz eléneklése után, egy leventeszavalat követke­zett, majd Zsihovits Ferenc rk. plébános mondott magas szárnya- lásu ünnepi beszédet. Méltatta Őfőméltóságának, Magyarország kormányzójának a nemzet talpra- állitása érdekében kifejtett tevé­kenységét, ismertette az otrantói tengeri ütközetben tanúsított ma­gyar vitézségét és bátorságát, amellyel világszerte hírnevet szer­zett a magyarnak. Ecsetelte a for­radalom és kommün bukása után az ország talpraállitása érdekében teljesített fáradhatatlan munkás­ságát. A beszéd végeztével a pá­cini Levente Egyesület énekkara Vajnay Sándor igazgató-tanitó ve­zetésével magyar dalokat énekelt, majd az ünnepély végeztével a nemzeti Hiszekegyet énekelte el a j közönség. A gyűlésen résztvevők ! annak befejeztével a község összes ; utcáit bejárták fáklyásmenetben. ! Mindez történt pedig egy oly köz j ségben, melyet Trianon szel ketté. ! A „győztes“ szomszéd hatalom j több tagja e szégyen-határ túlsó oldaláról nézte végig a fényes ün- j nepélyt. Addig, mig olyan kezekben | van az ifjúság nevelése, mint Zsi­hovits Ferenc, Vajnay Sándor, Fe­kete Elek s a hozzá hasonló derék, honfitársainkban, addig él a re- I mény arrra, hogy az átok nem | tarthat sokáig s a hitében meg­erősödött szegény nemzetünk el­törli a föld színéről a trianoni pa­pirost Sokan vehetnének példát az ilyen tett s nem száj-magyarok munkásságáról akik parancs nél­kül érzéseik és magyar szivük ál­tal hajtva mennek előre azon az utón, mely Magyarország feltáma­dásához vezet. — Sikkasztó végrehajtó A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék ifj. Scholle József sárospataki köz­ségi végrehajtót, ki egyidőben a Bodrogközön tevékenykedett mint forgalmiadó ellenőr, 2 és fél évi börtönre ítélte sikkasztás büntette miatt. — Száz gyermek — egy ta­nító Petreczky Jenő kir. tanfel­ügyelő a december havi közigaz­gatási bizottsági ülésen bejelen­tette, hogy a révleányvári ref. iskolában egy tanítóra 100-nál is több növendék jut. Természetesen igy eredményes tanítást nem is lehet az agyonterhelt tanítóktól várni. Kántor Lajos sorsában osz­tozott Sárközy Mária ricsei taní­tónő is, akinek 102 beiratkozott tanulója volt e hónapokban. Meg­említjük itt, hogy Ricsén a népes­ség gyors szaporodása és a tanítók túlterhelése következtében máris szükség volna az ötödik tanerőre s mivel a ref. egyház anyagi ereje nem bírja el a hivatalos terheket, igen üdvös volna egy állami is­kola felállítása. A gyermekek ilyen összezsufolása közegészségügyi szempontból is igen aggasztó egy ilyen tuberkulózistól átitatott vi­déken. — Megnyílt a téli gazdasági tanfolyam Ricsén. A földmive- lésügyi miniszter a ricsei ke­rület képviselőjének közbenjárására úgy, mint az elmúlt télen is, téli mezőgazdasági tanfolyamot rendez Ricsén. A tanfolyam f. hó 16-án nyílt meg, melyre a bodrogközi járás községeiből az alább felso­rolt gazdák és gazdaifjak jelent­keztek: Ricséröl Körmöndi Bálint, Körmöndi Pál János, Máté Ferenc, Máté Laci József, Iski István és Sipos István; Zemplénagátdról Farkas József, Tóth István és Kosztyi Albert; Dámócról Siska F. Miklós és Siska Brezó Mihály; Semjénből Sipos Ferenc és Veres Ferenc; Révleányvárról Kiss Sá­muel és Fodor Péter; Nagywz- vágyról Bállá József; Pácinból Tóth Imre és Cserepes János; Lócáról Tóth Gábor, Tóth Ferenc és Téglás Béla. A tanfolyamra még öt gazdát vagy gazdaifjat felvesz a tanfolyam vezetője. Az előadá­sok január 7-én folytatódnak s aki még részt óhajt venni a tan­folyamon, január 6-áig jelentkez hetik. — A ricsei téli országos vá­sárt december 9-én tartották meg. Hagyományos dolog, hogy a ricsei vásáron, akár kánikula, akár télidő legyen, mindig esik az eső, vagy — legalább is nyakig érő sár van. Ezúttal kegyes volt a Teremtő, az eső elmaradt, — de sár az akadt bőven, noha naptár szerint szügyig érő decemberi hó dukált volna. A vásáron a felhajtás nagy volt, vevők is akadtak, ha gyérebben is. Az árak nyomottak voltak. — Rédiaátirás 243 drb állat után tör­tént, tehát a vásár forgalma gyenge közepesnek mondható. — A ricse—révleányvár — zemplénagárdi ut ügye. Zemp- lénvármegye kisgyülése folyó hó 9-én az érdekelt községek kérel­mére a ricse—zemplénagárd—rév­leányvári circa 10 kilométeres közdűlő utat felvette a vicinális közutak közé, azzal a feltétellel, hogy legalább 10 méter széles­ségben biztosítják a községek az úthoz szükséges területet. Ézzel a határozattal ez a sokat kérelme­zett közlekedő ut a megvalósulás stádiumába lépett s valószínűleg a következő 1931 es évben az építkezéshez hozzákezd a várme­gye­— A monyhai szeszgyár üzembe helyezése. Az ijj. gróf Mailáth József nagybirtokos ré­szére engedélyezett mezőgazdasági szeszgyár építési munkálatai tel­jesen befejeződtek. Az impozáns, teljesen modern gyár belső szere­lési munkálatai folyamatban van­nak s a közeli napokban meg­ejtik a próbafőzést is. Az urada­lom számítása szerint a gyárat karácsony és újév között teljesen üzembe helyezik. Lapunk egyik közeli számában részletesen is­mertetni fogjuk a Bodrogköz ezen úgyszólván első ipari üzemét. —- A Szeghy birtok gazdát cserél? Lapzártakor vesszük és fenntartással közöljük a hiit, hogy a kis- és nagyrozvágyi Szeghy- birtokot, mely cca 600 holdra ter­jed s ezidőszerint özv. Szeghy Elemérné haszonélvezetében van, egy kassai földbirtokos a napok­ban megvette. Az eddigi bérlő, Schwartz Samu továbbra is a bérletben marad a még hátralevő 8 év tartamára. — Gazdák vigyázzatok 1 Az elmúlt héten az egyik községi pénztárnál adót akart fizetni egy kisgazda, azonban nagy meglepe­tésére a búzáért kapott bolettál nem fogadták el tőle. Akkor vette észre ő is, hogy a kereskedő nem a „Szelvényt adta neki, hanem a „Gabonajegyet.“ A gazda termény­eladásnál a „Szelvény“-t kérje a kereskedőtől, mert az ö részére ez jelenti azt az értéket, melyet a kormány gondoskodása az ő meg­segítésére szánt. — Nemes bosszú. Még emlé­kezetes az a kellemetlen incidens, mely egy évvel ezelőtt, elég tapin­tatlanul, a rozvágyi ref. templomot, az Isten szentelt hajlékát válasz­totta a szinteréül. Akkor történt ugyanis, hogy Nagy István kurátor és Kohányi Józsefné a templomban összevesztek. A dolog a törvény elé került s Nagy kurátornak je­lentős költsége származott belőle. Természetes, hogy ez a haragot még jobban elmérgesitette. E hó 7-én Kisrozvágyon a korcsmában találkozott a kurátor Kohányi Jó­zsefné apósával, Kohányi Jánossal s rövid szóváltás után egy szék­lábbal fejbeverte a 64 éves öreg embert, aki súlyos sérülést szen­vedett. A Bodrogközön dicsérete sen ritka dolog a verekedés s két­szeresen elitélendő, ha egy fiatal ember egy idősebbnek, tehetetlen­nek támad neki. Ez nem valami vitézi cselekedet. — Veszettség Lácán. Még f. évi ok óber 15-én Lácán egy ve­szett kutya megmarta Zikk Márton lácai lakos tehenét. A kutyát dr. Görcs Sándor járási állatorvos ki­irtatta, a tehénre pedig 4 hónapos zárlatot rendelt el. A tehén dec. 12-én, tehát a marást követő 52. napon — szintén megveszett, úgy hogy ki kellett irtani. A tehén kö­rül foglalatoskodó Zikk család tagjai elővigyázatosságból a buda­pesti Pasteur-intézetben fognak védőoltásokat kapni. — Hogyan irtsuk a patká­nyokat ? Egyik olvasónk irja: Patkány ezen a vidéken mindig volt, de most úgy elszaporodtak, hogy az már kész veszedelem. Segíteni csak úgy lehetne igazán rajta, ha mint Budapesten terve­zik, az egész Bodrogközön egy­időben, egy napon mindenki ir­tana a saját portáján, mert hiába irtom én ki a magamét ma, ha holnap a szomszéd kövérre hizlalt példányai ismét hozzámtelepsze­nek A legolcsóbb s legjobb patkány­irtószer a tengerihagyma, mely minden patikában 50—80 fillérért kapható. A hagymát nyersen meg kell reszelni s belevegyiteni 4 - 5- ször annyi főtt tengeridarába. A darát meg lehet zsírozni vagy cukrozni egy kissé. A hagymás darát apró csomókban elhelyezzük oda, ahol a patkány jár s mellé valami ócska bádogtálban vagy cserépben vizet is teszünk, mert a patkány csak akkor pusztul el, ha a hagymára vizet iszik. Szokták úgy is csinálni, hogy néhány napig hagyma nélkül te­szik ki a darát, hogy a patkány rákapjon s csak akkor, mikor már a kitett darát fogyasztja, akkor teszik ki a hagymával kevert da­rát. A patkány igen ravasz, okos állat, őt úgyszólván be kell csapni a hagymával. Ha emberkéz sza­gát érzi, a kitett keverékhez hozzá se nyúl, ezért legjobb fadarabbal s nem kézzel elkeverni a hagy­mát. Ez már azért is ajánlatos, mert a hagyma a szembe jutva ott gyulladást okozhat. Tisztelet­tel : (Aláírás). Szerkesztői üzenetek Vízözön. Cikkeinek még akkor sem adhatunk helyet, ha nevét aláírja. Mi tisz­teletben tartjuk mindenkinek a felfogását, szentnek a magánéletét és természetesen személyeskedéssel nem foglalkozunk. Aki délutáni kávéját nem tudja anélkül meg­inni, hogy hozzá legalább egy embertársát fel ne szeletelje — ám lelke rajta. Mi nem akarunk ilyen kávé-atyafiak lenni. Egyébként üdvözlet. Iparos Cigánd. A segédnélküli iparo­sok forgalmi adómentessége 1930 julius 1 -töl kezdődött. Igaza van. De ha 2 ta- noncot tart, úgy adót kell fizetni. Hadirokkant Pácin. Cime: Budapest. V. Mária Valcria-utca 10. Vagy címezheti egyenesen a képviselőházba is. H. I. Múlt lapszámunk teljes híranyaga lemaradt, helyszűke miatt. Ez ugyebár meg is látszott. Mi is tudatában vagyunk s igyekszünk a lap oldalszámát, amint le­hetséges, tágítani. Sipos I. Ricse. Szivböl gratulálunk. A bájos anonym levélíró végre talán felhagy passziójával s rájön, hogy számára a hely­zet végkép reménytelenné v ált. Kár tehát a további gőzért. Tiszaparti. A „Bodrogköz" cca ezer példányban jelenik meg. Ebből 500 jut a Bodrogközre, 500-at kapnak a „Zemplén" előfizetői. Ne féljen, hogy közléseinek nem lesz publicitása, sőt igen kevés vi­déki lapnak van ilyen példányszáma e csonka hazában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom