Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-10-26 / 70. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 70. szám. Sátoraljaújhely, 1930 október 26. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udvar) TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám EMPLEN Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Csehország hadihajója Ha nem volnának vesékig ható súlyos közállapotok, a melyek kíméletlenül végig­szántanak az egész világon, hogy próbára tegyék az ide­geket, úgy egyenesen tob­zódva lehetne mulatni azon a prágai jelentésen, amely arról számol be, hogy Csehország Komáromban vízre bocsátotta első hadihajóját Benes, mint a demokrácia cégjelzett zászló­hordozója, mindenütt ott van, ahol a népek békéjéről van szó s mindenütt ott ágál, ahol az országok leszerelését köve­telik s ahol a népek nagy ki- engesztelődéseért ürítenek bé­kepoharat. Benes, a nagy demokrata, felelős Csehország külpolitikájáért s ha országá­ban olyas valami történik, ami minden —- csak nem a békés demokrácia programja, akkor méltán zúdulhat fel Európa közvéleménye, hogy Cseh­ország szemfényvesztő politi­kát üz s félrevezeti a müveit népek közvéleményét. Aki fi­gyelemmel kisérte Csehország tiz esztendős külpolitikáját, az láthatta, hogy Csehország Franciaország felé a meghu­nyászkodó bárány arcát mu­tatta mindig, mig Magyaror­szág felé állandóan az oroszlán bőrében tetszeleg. Csehország címerében benne van ugyan az oroszlán, de az az oroszlán nem a fogait csattogtatja, ha­nem engedelmes öleb módjára az ántánt felé lábait emelgeti és szájában fehér kendőt lo­bogtat s igy igyekszik félre­vezetni az európai közvéle­ményt, amely már torkig van azzal, hogy a kisántánt s az újdonsült Csehország mindig a más kardját csörgesse. Európa közvéleménye a kétszínű játékot már régóta figyeli s látja azt, hogy Cseh ország tiz év óta a szovjet előretolt középeurópai pio­nírja, ahol nemcsak a szovjet­kémek találnak második ha­zájukra, de a szovjet propa­ganda is, mint erős várban helyezkedhet el Csehország­ban. Hogy Európa miért mér kétféle mértékkel, azt min­denki tudja. Csak a kisántánt- politika szabad tobzódásának határtalan merészségével indo­kolhatjuk, hogy Csehország az európai konszolidáció szükségességét hangoztatja ugyanakkor, amikor az orosz szovjettel kacérkodik s hogy az európai lefegyverzési poli­tika nagyhangú apostola ugyanakkor, amikor iparoso­dását háborús felszerelések gyártására használja fel, hogy szükség esetén Ausztriát is hátbatámadva, kifejezésre jut­tassa háláját, amiért Ausztria rövidlátó politikája mellett kényelmesen iparosodhatott. A „Massaryk“ nevű hadi­hajó vizrebocsátása csak szim­bólum, de Európa urai felé ordító szimbólum. Minden ország érzi a gazdasági lerom­lás pusztító hullámverését s minden ország arra törekszik, hogy erői megfeszítése révén polgári társadalmának nyomo­rát enyhítse. A népek össze­fogását, a gazdasági erők cso­portosítását hirdetik a fóru­A fogyasztók, mikor ma min­den fillért megnéznek, hogy mire adnak ki, Ujhelyen kívül más vá­rosokban is megfordulva, érthe­tően összehasonlítást tesznek az itteni és azon árak között, me­lyekért más helyütt a fogyasztó nélkülözhetetlen mindennapi szük­ségleteit beszerezheti. Az összehasonlítás azután na­gyon szomorú tapasztalatokat ered­ményez. Azt legtöbbnyire, hogy az árak úgy a fővárosban, mint minden más helyütt alacsonyab­bak, mint Ujhelyben, miből kö­vetkezőleg ma Ujhely az ország legdrágább városa, nemcsak az élelmiszerpiac, hanem egyéb szük­ségletek árait tekintve is. Vegyük csak szemügyre első­sorban a kenyér és péksütemé­nyek árát. mokról s a jóhiszemű népek és nemzetek meg is tesznek mindent, hogy javaikat az emberi szolidaritás oltárára vigyék s ime, Csehország a szovjettel kacérkodva ipari dumpingbe fogott a polgári társadalom ellen s a békés termelő munka helyett, a há­borús eszközök sokasitására fordítja tőkéit. Ha az egész világ nem nyögne a nyomor és az ínség járma alatt s ha a nyomasztó közállapotok nem sulyosod- nának vállainkra, hogy vért és verejtéket legyünk kénytele­nek izzadni, akkor a komáromi volt magyar hajógyárból ki került „Massaryk“ hadihajó vizrebocsátása és felszentelése alkalmával harsányan kacagni szeretnénk. De igy csak azt mondjuk, hogy abban a há­borúban, amelyre Csehország készül, abban a háborúban az ismert fehér zsebkendőnek lesz a legnagyobb szerepe s igy a hadihajó felszentelési ünnepség alkalmával a Massa­ryk hadihajóra, biztonság oká­ból, már most fel kell szerelni — a fehér lobogót, a cseh árulás közismert jelvényét. Az újhelyi pék-front megrendit- hetetlen szilárdsággal állja a régi árakat, melyeket még a 30 P-ős búzaárak mellett állapítottak meg. Az újhelyi kiválóan derék pék­mesterekre épenséggel semmi ha­tással nincs az az országos fel­háborodás, hogy a lehetetlenül ala­csony búzaárak mellett is a ré­gebbi, sokkalta drágább búzaárak mellett hozzák forgalomba a kenye­ret és a péksüteményeket. Ők nem vettek tudomást a bíróságnak az uzsoraárakat illető megállapításáról. Nem számit náluk, hogy a fővá­rosban 20 fillérért lehet ma ke­nyeret venni és 4 fillérért péksü- ter.iényt. És milyen kenyeret és pJksüteményt ? Nem olyat mint az újhelyi péksütemény, mely ha már estig áll, egészen enyvszerüvé válik s nyúlik, mint a csúzli gummija. Igazán felháboritó, hogy amikor a szegény, nincstelen ember ke­nyeréről van szó, amelyet olcsó árért is csak szűkösen tudna be­vásárolni, horribilis hasznot vág­nak zsebre azok, akikben szikrája sincs meg a szociális érzéknek. A bíróság előtt nyert beigazolást az is, hogy a világvárosokban ol­csóbb a kenyér és sütemény, mint nálunk, az agrárországban A legteljesebben megérthető az a felháborodás, amely a pékipa­rosokkal szemben szerte az or­szágban megnyilvánul, nem azért, mert csak a profitot tartják szem- előtt, hanem mert olyan vámot szednek a fogyasztók verejtékes garasaiból, amely bőséges forrása a szociális elégedetlenségnek. Nem Külömb a helyzet a hús és zsiradékáruk piacán sem. Minden közelfekvő nagyobb lakott helyen sokkal, de sokkal olcsóbb áron szerezhetők be ezek mint Sátoraljaújhelyen. A főváros, Debrecen, Nyíregy­háza, Miskolc, Szerencs, Sáros­patak piacain 20—30°/»-al olcsóbb a hús, zsiradéknemü és hentes­áru, mint nálunk. Debrecenben 1 P 60 fillér a bőrnélküli elsőosztályu szalonna, 1 P 80 a háj és zsir, Szerencsen 1 P 60 a borjúhús, de felsorol­hatnánk minden ilyen fajta áruti amely másutt lényegesen olcsób ban szerezhető meg. írja egyik olvasónk, hogy son­kát Miskolcon 4 P-vel olcsóbb áron szerezett be, mint Ujhelyben- Budapesten minden kirakatban hirdetik az elsőrangú szalámit 5 P 60 filléres árban, itt 9 P kilogra- monként. Érthető igy, ha ma már min­denki más helyről igyekszik besze­rezni szükségletét, mert jobb árut kap s a postaköltség mellett is olcsóbban. De igy van ez más szükségle­teknél is, ha akár a textil, bőráru vagy bármi más áru piacát vesz- szük összehasonlítás alá. így van a napi, heti piacokon is, kofák és alkalmi árusok inkább visszacsomagolják s haza viszik áruikat, mintsem az első szóból engedjenek. A Nyíregyházával most megnyílt közvetlen forgalom igy nem hasz­nára, hanem ártalmára lesz váro­sunk kereskedelmének és ipará­nak, mert a közvetlen és gyors összeköttetés oda fogja kénysze­ríteni a fogyasztót. Ujhely minden tárén vezet a drágaságban A pékek makacsul kitartanak, a hús és zsiradéknemü jóval drágább mint más városokban A kereskedők és iparosok érdeke követeli az árak revízió alá vételét. Egyes szc \ ára ÍO fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom